Hogy néz(het)tek ki a nyelvek ősi formái? A magyar tényleg olyan volt mint az Ómagyar Mária-siralom? Többi milyen volt?

Nem tudom, ismered-e ezt a csatornát, de nagyon érdekes dolgokat boncolgat.

https://www.youtube.com/user/NativLang

Attól függ főleg, hogy mikor voltak nyelvújítási hullámok, kikkel találkoztak.

A Siralom esetén vonatkoztass el a helyesírástól, nem volt akkoriban standard latinbetűs vagy bármilyen átirata a nyelvnek. Ahogy a kiejtésről is csak sejtésünk van. Annyi biztos, hogy voltak szabályos változások, pl. valami lekopott, valami kibővült, magánhangzók lettek nyíltabbak vagy zártabbak, mássalhangzók zöngéssége változott.

Érdemes még beleolvadni a huszita és a károli bibliafordításokba. Ezek rengeteg új kifejezést alkottak, gyűjtöttek össze a népnyelvből.

Fontos még y hogy például ami nálunk a reform korban zajlott le, az az angoloknál Shakespeare idejében.

A nyelvek viszonya egymáshoz is érdekes. Vannak nyelvek, mint például a vietnámi, ami nem csak szókincsben, de sokkal alapvetőbb dolgokat is átvett a kínaitól és a franciától, és még alig hasonlít a rokon nyelvek többségéhez. A magyar nyelv viszonylag sok mindent hasznosít az ősnyelvéből és az ősmagyarból. Szépirodalmi szöveg statisztikailag akár 80+%-ban leírható az alapszókinccsel, szakmai szöveg esetén 60% és felette. Az alapszókincs ezres nagyságrendű. Nyilván ez abból is fakad, hogy erősen agglutináló jellegű nyelv, könnyű a szóképzés. Az alapszókincsben van finnugor örökség, türk örökség és iráni örökség, kb 80-20-as arányban. Van erre rakódó szláv, köztörök, német stb. réteg is, de valóban az alapszókincsben ezek kevésbé jelentős hatásúak már. Ez a sok réteg technológiai újításokhoz, és társadalmi viszonyokhoz is szorosan köthető.

Az ómagyarról: a szókincs egészen más volt. Valószínűleg bizonyos dolgokat nem tudtál kifejezni, vagy szláv/latin/germán/stb jövevényszóval volt szokás kifejezni. A honfoglalás idején a mondatszerkezet is sokkal kötöttebb volt. A mai nyelvben is vannak olyan zárványos kivételek, amik utalnak a korabeli nyelvi különbségekre.

A nyelvújítás egyébként igyekezett romaticizálnk a nyelvünket. Tehát félig önkényesen kigyomláltak, megpróbáltak kigyomlálni idegen eredetű kifejezéseket, vagy magyarítani azokat. Érdemes a Czuczor-féle értelmező szótárt forgatni e tekintetben. Mindent IS megpróbáltak levezetni a magyar eredetűnek vélt szavainkból. Külön érdekes az azóta már elévült magyar, mint gyöknyelvi szemlélet. Nagyon érdekes témakör.

Léteznek mesterséges proto-nyelvek, ahol szabélyos megfeleltetésekkel rekonstruálnak egy soha nem létező nyelvet, ami mintha ősnyelv is lehetne. Itt külön érdekes kérdés, hogy tulajdonképpen ki is beszélte ezeket az ősnyelveket. Mert egészen sokszínű népességcserék zajlottak le az ismert töeténwlem során. Másik érdekes kérdés az, hogy mi volt 5,10,20, 100 ezer éve. Hogy hány forrása van a mai nyelveknek, hogy ezek mennyire izolálhatóak el logikailag.

Tessék egy kis 14. századi angol, ez már egész modern.

[link]