Mi teszi a külföldiek számára olyan nehézzé a magyar nyelvet?

Leginkább az, hogy nem ismerik, és hogy állandóan azokat a közhelyeket hallják magyaroktól, amiket az első is felsorolt. Kezdve az agglutinálás misztifikálásával, mintha az valami elképesztően bonyolult dolog lenne. Valahol olvastam, hogy a világ nyelveinek harmada agglutináló. Persze a világ nyelveinek felét 10.000 embernél kevesebb beszéli, és átlagember csak a nagy IE nyelveket ismeri, amik körülveszik, de ettől még az agglutinálás nem valami misztikus, tanulhatatlan dolog. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyelvtanulónak meg kell szoknia, hogy a morféma a szótő után jön és esetleg hangrendileg illeszkedik. Bumm. In the house - a házban. -Ban/ben a szó végére, ugyanannyi számú jelentéssel bíró egység, csak szokatlan egy angolnak, hogy nem a szó előtt van, de hát egy angolnak mi nem szokatlan. Aztán bonyolultabb alakoknál a sorrendet ismerni kell, de az sem olyan bonyolult. Mindig jönnek ilyenkor ezzel a megszentségteleníthetetlen-kezdetű hülyeséggel, de ilyen szavakat igazából nem is használunk a magyarban. Szerintem a gyakorlatban még az is ritka, hogy mondjuk 4 morféma legyen egy szóban (pl. magyarokéi). Többes szám meg határozórag szokott lenni, meg ilyenek, hogy hatóképző (-hat/-het), de ezek is megfeleltethetőek a megfelelő segédigének. Nálunk nincs flexió meg nemek meg hatesetes paradigmák. Azzal senki ne jöjjön, hogy a magyar milyen nehéz, mert sok eset van benne, mert baromság. Lehet ezeket eseteknek hívni, de minek? Elmagyarázod egy angolnak, hogy a from magyar megfelelője a -tól/-től, nem kell ilyenekkel tömni a fejét, hogy "ablative". Itt nincs az, mint az oroszban, hogy van egy elöljárószó, az egy esettel jár együtt, és az az eset a számra meg a személyre is kihat meg a melléknevekre és a számnevekre is stb.

"A hangkészletünk is eltérhet, nem csak a nyelvtan."

Eltérni eltér, de nem nehéz. A magyar hangkészlet egyszerűbb, mint pl. az angol. Inkább az a nehéz az IE nyelvek beszélőinek, hogy nálunk "monoton" a hangsúlyozás, nem harapunk el meg hangsúlyozunk szótagokat, hanem ugyanaz a kiejtési idő esik minden szótagra.

"A magyar nem az indoeurópai nyelvcsalád tagja."

A legtöbb nyelv nem az indoeurópai nyelvcsalád tagja...

"Az egy tévhit, hogy vannak nehéz és könnyű nyelvek. "

Tévhit a lóf**zt. Csinálj két csoportot random emberekből, és add ki az egyiknek, hogy tanuljon meg klasszikus arabul, a másiknak meg, hogy tanuljon meg spanyolul mondjuk B2-es szinten. Garantálom neked, hogy akár kínai, akár zulu, a spanyol fog neki könnyebben menni. De lehet szanszkrit és olasz is. Nem fogsz találni olyan anyanyelvű embert, aki szanszkritul hamarabb éri el a társalgási szintet, mint olaszul, egyszerűen mert a szanszkritban annyival több tanulnivaló van. Mindenféle alakváltozások, sokkal több hang, esetragozás. Nem véletlen, hogy a nyelviskolák odaírják az egyes nyelvek mellé, hogy hány munkaóra elérni belőlük az egyes szinteket.

"Nehéz a dán? Egy svédnek kevésbé, mint egy görögnek."

Jó, a szomszédos nyelvek kivételek, de ha ezektől a kivételektől eltekintesz, akkor lehet sorrendet felállítani. Az már nem igaz, hogy az angolnak könnyű lenne a feröeri, csak azért, mert elvileg germán nyelv mind a kettő.

#2

Szerintem az első úgy értette, hogy nincs nehéz/könnyű nyelv, hogy nem lehet minden nyelvet bekategorizálni pont az egyikbe. Mert az esetek nagy részében inkább emberfüggő, hogy kinek mi a nehéz, mivel lehet valaki könnyebben tanulja az egyiket mint a másik ember. Az pedig nehézségi összehasonlításra nem a legjobb, hogy mit mennyi idő megtanulni. Mert attól nem lesz egy nyelv nehezebb, hogy több idő kitanulni mert több mindent tartalmaz mint a másik.

" Az pedig nehézségi összehasonlításra nem a legjobb, hogy mit mennyi idő megtanulni. Mert attól nem lesz egy nyelv nehezebb, hogy több idő kitanulni mert több mindent tartalmaz mint a másik."

Pedig de, pontosan így van. A nyelvekhez csak idő kell, nem kell magas szintű absztrakció, mint a fizikához. Az a nyelv nehezebb, amit hosszabb kitanulni. Ez meg általában attól szokott függni, hogy milyen a hangrendszer meg a morfémarendszer gazdagsága.

"Ez meg általában attól szokott függni, hogy milyen a hangrendszer meg a morfémarendszer gazdagsága."

Ezt nem is mondtam. Csak azt, hogy ha valamiben több mindent kell megtanulni mint a másikban attól az még nem lesz nehezebb. Csak tovább tart mert több benne az amit tudni kell.

Az meg, hogy kinek mi a nehéz az relatív.

Például vegyünk egy azonos anyanyelvű csoportot és az angol nyelvet.

Ebben az esetben is lehet a csoport egyik részének nehéz míg a másiknak könnyű a tanulás. Pedig ugyan annyi idő lenne elvileg mindenkinek a megtanulása, de még is eltérhetnek az adatok a végeredményben. Tehát a tanulási idő nem lehet nehézségi mérvadó. Már bocs.

5-ös, mit csűröd-csavarod? Ha egy nyelv nehézségére gondolunk, akkor a tanulás nehézségére gondolunk, a tanulás nehézsége meg azt jelenti, hogy mennyi idő kell a megtanulásához. Olyan nincs, hogy rohadt könnyű egy nyelv, már 5 éve tanulom, de még megszólalni se tudok rajta. Ami ilyen, az nehéz nyelv.

Az meg nyilvánvaló, hogy az egyik ember gyorsan tanul, a másik meg lassabban. Erre a jelenségre találták ki az átlagszámítást. Az a nyelv, amit átlagosan gyorsabban tanulnak meg (lásd: olasz), az könnyebb, mint amit átlagosan lassabban (lásd: szanszkrit).

#6

Hagyjuk, látom nem érted amit mondok. De így van ez jól. :)

Első vagyok

Kis félreértés van itt.

Szóval az hogy mi a nehéz, az attól függ az illetőnek mi az anyanyelve. A magánhangzó harmóniánk az agglutinálásból eredően éppen nehéz egy németnek. Az, hogy pl egy településre,en hogy ragozódik okozhat nehézséget. Pl BudapestRE BudapestEN, DebrecenBE DebrecenBEN s nem fofdítva. Nem beszélve az on,en,ön ragokról. Tót,havat,sót. Stb. A toldalékolást nehéz megtanhlnia annak, aki a szó elé teszi anyanyelve szerint a toldalékot. Mennyivel egyszerűbb az in London, mint a PécsEN,BécsBEN,Győrött, stb. Na ez nem in the house. Honnan mondod meg random település toldalékát?

Számomra meg az angol igeidők a horror. Egy francia, német azt látja át jobban. A kínaiban a tonúsok.

Lehet, hogy a világ nyelveinek fele aggluttináló,de a világ népességének háromnegyedével beszélsz kevesebb, mint 10 nyelven. Ebből a spanyol,portugál,orosz, francia, angol, közelebb van egymáshoz az indoeurópaisága miatt, mint a többi. Maradt a mandarin, a hindi az arab. Ha nyelvekre gondolunk, nem a khoiszan vagy az inuktituthoz hasonlítjuk.

Ezért hiába hasonlít a nyelvünk a hantira, manysira, mikor a beszélők száma száma szerint kisebbségban vagyunk.

Az aggluttinálás nem misztikum valóban. Csak pl egy német, olasz stb, aki simán érti az összes európai nagy nyelv logikáját, a miénkkel megküzd.

Nekünk nehéz az igeidő, a nemek . Nekik más. De valóban nem kell az eseteinknél leragadni. Azért mert a németben pl 4 eset van, még fejez ki más magyar számáraegyértelmű eseteket. Elöljárószavakkal. Wegen+g miatt. Statt+d helyett. Nach+d hoz hez höz.

A hangkészlet eltér. S ettől nehéz. Ez szerintem tiszta sor. Nem nehezebb. Nekünk. De azt el kell fogadni, ahogy egy külföldinek nehezebb az angolt akcentus nélkül beszďlni, ugyanúgy nehéz a mi A hangunk vagy pl egy német számára a gy.

Mennyivel könnyebb egy szlávnak egy másik szláv nyelvet beszélnie. Vagy egy olasznak a spanyolt. Ugyanaz a hangkészlet. Próbáljatok xhosa nyelven elcsattogni valamit. Más, tehát nshezebb.

Nem a szomszédos nyelvek könnyebbek egymásnak, hanem rokonnyelvek. Egy bolgár is könnyebben tanul meg ukránul, pedig nem szomszédok. Nekünk ilyen közeli rokonunk nincs. Emiatt idegen az albán, a baszk.

Egy nyelv nehézsége valóban mérhető, mennyi idő alatt tanulható meg. Pl egy angol számára a holland egyszerűbb, mint a német. Nem tudom miért. De ez tény. Az hogy kinek, milyen anyanyelvűnek mi nehéz részben relatív. Az arab spanyol jó példa, ugyanakkor ott van, hogy egy arabhoz közeli pl akkád vagy héber nyelvű könnyebben megtanulhat. A szanszkrit pl valamelyik indiai nyelvű (hindi?)tanulja meg hamarabb, mint az olaszt.

A nyelviskolák ajánlása meg ah adotf országra vonatkozik. A budapesti goethe intézet 600 óra alatt b2 pl a magyar s nem a jiddis vagy hollandoknak referencia.

Ha az egyik nyrlv nehezebb lenne mint a másik, akkor pl A nyelv anyanyelvű beszélője a saját nehéz nyelvďt később tudná, mint B nyelv anyanyelvűje a sajátját

"Ezért hiába hasonlít a nyelvünk a hantira, manysira, mikor a beszélők száma száma szerint kisebbségban vagyunk."

Inkább az a két nyelv van kisebbségben, sőt maga a két ob-ugor nyelv eléggé kihalófélben van sajnos. Csak azért javítalak mert az Uráli nyelvcsalád Finn-ugor ágában a magyarnak van a legtöbb beszélője elvileg. És nem vitázás céljából.