Mi teszi a külföldiek számára olyan nehézzé a magyar nyelvet?

A leghosszabb magyar mondat, amely visszafelé is ugyanaz:

Kis erek mentén, láp, sík ölén, oda van a bánya rabja, jaj Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.

Melyik másik nyelv tud ilyet??

#21: Keress rá arra, hogy palindrome. Amúgy nem ez a leghosszabb palindróma. Ezt kapd ki:

„Nádasi K. Ottó, Kis-Adán, májusi szerdán e levelem írám: A mottó: Szívedig íme visz írás, kellemest író! Színlelő szív, rám kacsintál! De messzi visz szemed… Az álmok – ó, csaló szirének ezek, ó, csodaadók – elé les. Írok íme messze távol. Barnám! Lám, e szívindulat Öné. S ím e szív, e vér, ezeket ereszti ki: Szívem! íme leveled előttem, eszemet letevő! Kicsike! Szava remegne ott? Öleli karom át, Édesem! Lereszket „Éva-szív” rám. Szívem imád s áldozni kér réveden, régi gyerekistenem. Les, ím. Előtte visz szíved is. Ég. Érte reszketek, szeret rég, és ide visz. Szívet – tőlem is elmenet – siker egy ígérne, de vérré kínzod (lásd ám: íme, visz már, visz a vétek!) szerelmesedét. Ámor, aki lelőtt, ó, engem: e ravasz, e kicsi! Követeltem eszemet tőled! E levelem íme viszi… Kit szeretek ezer éve, viszem is én őt, aludni viszem. Álmán rablóvá tesz szeme. Mikor is e lélekodaadó csók ezeken éri, szól: A csókom láza de messzi visz! Szemed látni csak már! Visz ölelni! Szoríts! Emellek, Sári, szívemig! Ide visz: Ottó. Ma már ím e levelen ádresz is új ám: Nádasi K. Ottó, Kis-Adán.”

Szerintem van olyan, hogy egy nyelv nehez vagy konnyu. A sved, az olasz vagy a spanyol altalaban mindenki szamara konnyebben tanulhato, mint mondjuk a francia vagy a lengyel.

A magyar a nehez nyelvek koze tartozik.

Ennek vannak objektiv es szubjektiv okai.

Az igeragozas nagyon nehez, kulonosen az alanyi/targyas ragozas es felszolito mod. A szorend is nehez. A nevszok hasznalata konnyebb. A maganhangzo harmoniat hamar meg lehet erteni, de ezt sem problemamentes hasznalni, mert az osszetett szavaknal a legutolso szohoz passzitjuk a vegzodest, es tudni kell, hol vannak a szohatarok. Pl. Budapest magas hangrendu, pedig ha u,o,a szerepel egy szoban, az mely hangrendu. Itt csak a Pest szamit, de ezt tudni kell. Konnyu, hogy nincsenek nyelvtani nemek, csak ket igeido van es a helyesiras megfelel a kiejtett szavaknak. Irasban az ekezetek hasznalata nehez. Beszelt nyelv ertese: a magyarok gyorsan beszelnek, de pontosan artikulalnak. Nincsenek n kulonbozo tajszolasok.

Altalaban a magyar nyelv olyan, hogy nagyon sok szabalyt kell tudni, hogy egy egyszeru mondatot helyesen osszerakj. De ha a szabalyokat egyszer megtanultad, akkor a nyelv betartja oket, tehat ahogy az ido telik, egyre konnyebb lesz. Ilyen hálás nyelv a finn is. Nem hálás nyelv az angol, ahol hirtelen csak egymas melle pakolod a szavakat, de ha rendesen meg akarod tanulni az igeidoket, a phrasal verb-oket, az bonyolult lesz. Csak a jovo ido kifejezesere vagy 10 rendszer van. Nehez a kiejtes, eros tajszolasokkal, a beszelt nyelv ertese, es oriasi a szokincse (tul sok szo van benne...). Es minden szabaly alol rengeteg a kivetel. Tehat rosszul beszelni angolul konnyu, jol beszelni nem annyira.

Szubjektiv okok: nem mindegy, hogy valaki hanyadik nyelvkent tanulja a magyart. Ha egy kulfoldi mar 4 nyelven beszel, es a magyar az otodik, akkor sokkal gyorsabban halad. Fontos a motivacio: ha van oka megtanulni, akkor meg fog tudni tanulni mindenki. Ezert sikerul az angol majdnem mindenkinek valamilyen szinten, mert azzal boldogul mindenhol. A magyarhoz keves embernek van igazan motivacioja, ezert hamar feladja. Az angolok nem azert nem tanulnak idegen nyelveket, mert hulyek, hanem mert nincs ra szukseguk. A magyar ezen kivul egyaltalan nem ismeros a kulfoldinek, semmihez nem tudja a szavakat kotni - egy magyar gyerek 5 eves korara legalabb 10 angol szot tud.

Tehat a rovid valasz: nehez nyelv es semmire nem jo.

Tobb mint 25 eve tanitok magyar mint idegen nyelvet. Leggyorsabban es legjobban a lengyelek tanulnak meg magyarul. Motivaltak, mert szeretik a magyarokat, minden hangot ki tudnak ejteni, es ami nekik idegen, pl. a nevelok, azt altalaban ismerik mar mashonnan.

2

Azert ez nem mind ilyen egyszeru.

"A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyelvtanulónak meg kell szoknia, hogy a morféma a szótő után jön és esetleg hangrendileg illeszkedik. Bumm."

Es kozben megvaltozik. A tobbes szam jele a -k, ("lányok"), de ha birtoklast fejezunk ki, akkor nem -k, hanem -i ("lányai"). A k elott kotohangokat kell hasznalni, ha ..., es milyen kotohangot...., de a targyrag -t-je elott mar mas lesz a kotomaganhangzo szabalya ("lányt" es nem "lányot").

"Lehet ezeket eseteknek hívni, de minek? Elmagyarázod egy angolnak, hogy a from magyar megfelelője a -tól/-től, nem kell ilyenekkel tömni a fejét, hogy "ablative"."

De elmagyarazod egy angolnak, hogy mi a targyeset... elmagyarazod, mi az, hogy targy...Elmagyarazod, hogy a from megfeleloje a -ból / - ből...

"Itt nincs az, mint az oroszban, hogy van egy elöljárószó, az egy esettel jár együtt, és az az eset a számra meg a személyre is kihat meg a melléknevekre és a számnevekre is stb."

de "ezeKKEL a lányoKKAL"

"ugyanaz a kiejtési idő esik minden szótagra"

Nem, mert a hosszu maganhangzokra hosszabb ido esik.

Te azt akartad mondani, hogy hangsulytalan szotag maganhangzoja is lehet hosszu, es hangsulyos szotag maganhangzoja is lehet rovid - es igen, ez nehez.

"A magyar hangkészlet egyszerűbb, mint pl. az angol."

Hat attol fugg, milyen ajkunak, de egy kivetelevel minden magyar maganhangzo hianyzik az angolbol. A massalhangzok jo reszet is maskepp ejtjuk (pl. r,l,t) es a hosszu massalhangzo sem mindig annyi, hogy ketszer olyan hosszan ejted (ss <-> pp), es akkor vezesd be az ny, ty stb. vilagaba.

Ezt csak arra mondtam, hogy nem ugy megy ez a magyar, hogy csak bumm.

Az a baj, hogy a nyelv nehézsége alatt sokan csak a nyelvtant értik, és ez alapján rangsorolnak. Pedig ha a kiejtést is nézzük, akkor tulajdonképpen nincs is könnyű nyelv. Csak sokan a kiejtéssel nem foglalkoznak, holott az pont olyan fontos lenne, mint a nyelvtan, hiszen hiába mond el valaki egy nyelvtanilag tökéletes mondatot, ha alig vagy nem is lehet megérteni a kiejtése miatt.

Mert még a német kiejtésben, amit a magyarok számára könnyűnek szoktak mondani, azért abban is vannak finomságok, pl. a két-kétféle o, u, ö, ü hang, az R kiejtése, a zöngétlenedés, a szóhangsúly, stb. Persze, aki csak felületesen sajátítja el a kiejtést, annak könnyűnek tűnhet a német kiejtés – meg az olasz vagy a svéd is, holott azokban is bőven vannak érdekes és fontos kiejtési sajátosságok, melyek megintcsak nem teszik könnyűvé a nyelv megtanulását. A svéd pl. tonális nyelv, ami már önmagában nehezítés; de van vagy 6-8 olyan mássalhangzója is, ami elég egyedivé teszi, és a magánhangzó-felhozatala is elég színes. Ezek alapján a svédet a könnyebb nyelvek közé sorolni szerintem eléggé megalapozatlannak tűnik.

"Es kozben megvaltozik. A tobbes szam jele a -k, ("lányok"), de ha birtoklast fejezunk ki, akkor nem -k, hanem -i ("lányai")."

Ez egy darab kivétel a magyarban. Az oroszban sokkal több macera van a többes számokkal.

"A k elott kotohangokat kell hasznalni, ha ..., es milyen kotohangot....,"

Amilyet a hangrend meghatároz. Kivételek vannak, de hol nincsenek?

"de a targyrag -t-je elott mar mas lesz a kotomaganhangzo szabalya ("lányt" es nem "lányot")."

Ez megint egy kivételes eset szerintem. Nem sok "ny"-re végződő szavunk van.

De értem, amit mondasz, vannak kivételek, pl. miért házak, de gázok, miért házat, de gázt, stb. Ezeket meg kell tanulni, nincs mese. De mondjuk nem hiszem, hogy ez nehezebb pl. a német főnevek nemeinél.

"Nem, mert a hosszu maganhangzokra hosszabb ido esik.

Te azt akartad mondani, hogy hangsulytalan szotag maganhangzoja is lehet hosszu, es hangsulyos szotag maganhangzoja is lehet rovid - es igen, ez nehez."

Nem ezt akartam mondani. Arra gondolok, hogy a magyar "monoton" nyelv, nem sűrít szótagokat. Van, amit hosszabban ejtünk a hosszú mgh-ink miatt, de olyan nincs, mint az IE nyelvekben, hogy elharapunk szótagokat. Sokkal egyenletesebb a beszélt nyelv ritmusa. Ha a beszélt hangfolyamot úgy ábrázolnád, hogy van egy szalag, akkor az oroszban ez úgy nézne ki, hogy néhol összegyűrődik, máshol meg kinyúlik, a magyarban meg valahol egy egységnyi hosszú, valahol máshol két egységnyi, de végig egyenes. Biztos vagyok benne, hogy hallásértés szempontjából a magyar a nagyon könnyű nyelvek közé tartozik. Már csak azért is, mert kötött a hangsúly. Ha pl. oroszul tanulsz, akkor el kell jutnod valahova középszint fölé, mire egy folyékony beszélt szöveget érteni tudsz, mert egyszerűen ha nem ismersz elég szót, akkor nem fogod tudni kihallani a szóhatárokat. A magyarban ilyen probléma sosincs.

"Hat attol fugg, milyen ajkunak, de egy kivetelevel minden magyar maganhangzo hianyzik az angolbol. A massalhangzok jo reszet is maskepp ejtjuk (pl. r,l,t) es a hosszu massalhangzo sem mindig annyi, hogy ketszer olyan hosszan ejted (ss <-> pp), es akkor vezesd be az ny, ty stb. vilagaba."

Tanultam egyetemen angol kiejtéselméletet. Ott felrajzolta a tanár a magyar nyelv magánhangzódiagramját (ez az az ábra, ami egy sematikus szájüreget ábrázol oldalról és jelölve vannak a nyelvállások és a hangok képzési helyei). Na, ő mondta, hogy azért jó a magyar, mert a hangok kb. mind a nyelvállások pontos végpontjainál vannak. Magyarán nincs olyan, hogy kicsit középen, meg kicsit előrébb, hanem jól elkülöníthető helyei vannak a hangjainknak. Az angol ebből a szempontból szerintem nehezebb.

Ami a magyar fonológiában nehéz, az az a/o hang. Azt a külföldiek szerintem nem tudják megtanulni.

Ami még nehéz a magyarban, az a mondattan. Ott nagyon kis nüansznyi különbségek vannak. Tanultam külföldön vs. külföldön tanultam. Magyarázd el egy angolnak a különbséget.

Ezt csak arra mondtam, hogy nem ugy megy ez a magyar, hogy csak bumm.

Bocs, hogy beleszólok, DE nem nehéz elmagyarázni a "Tanultam külföldön vs. külföldön tanultam." közti különbséget.

Már ha az aki magyaráz tudja, hogy az igék kihangsúlyozzák az előttük álló mondatrészt/szót. Tehát a "külföldön tanultamban" a külföldön a hangsúlyosabb. És azért sok nyelvben előfordul, hogy 1-1 dolgot jobban kihangsúlyoznak/kiemelnek a mondatban.