Mi teszi a külföldiek számára olyan nehézzé a magyar nyelvet?

Miért lenne "olyan" nehéz?

Igeragozás? Az van a spanyolban/olaszban is.

Kétfajta ragozási rendszer (tárgyas/tárgyatlan)? Ugyanígy kétfajta ragozás (kijelentő mód, kötőmód) van az újlatin nyelvekben is.

Viszonlyag rugalmas szórend? Az van a spanyolban/olaszban is.

Igeidőrendszer? Egyszerű, mint a faék.

Főnévnemek? Nincsenek.

Illeszkedés? Negyedóra alatt megérthető, egy hét alatt begyakorolható. Illeszkedés van az angolban is, igaz más típusú, de létező, ismerhető jelenség. Bárki, aki tud angolul, tudhatja, hogy a múlt idő -ed végződésének kiejtése a szó utolsó hangjához illeszkedik, pl.: lived [livd], de kicked [kikt], nem pedig [kigd].

Főnévragozás? Esetek? Nagy ügy! Nem előtte, hanem utána áll az "elöljáró".

Kiejtés? A gy/ty/ny/a hangjaink okozhatnak némi nehézséget, de a nyelvtanulók többsége a kiejtésre fordítja a legkisebb energiát; aki meg komolyan veszi, meg tudja tanulni.

Ami valóban nehéz, az az igekötők rendszere. Főleg a "meg" igekötő használata. De pl. a spanyolban nincsenek is igekötők (vagy már elhomályosultak), így amit mi természetesen tudunk irányokkal kifejezni, nekik mind-mind külön szavuk van rá, pl.: bemegy, kimegy, felmegy, lemegy – entrar, salir, subir, bajar. Ez sem könnyebb ám.

Szóval összességében én nem mondanám olyan borzasztó nehéz nyelvnek a magyart. Ez inkább csak egy mítosz, egy riogatás – hasonló, mint az angol 12 igeideje, pedig abban sincs semmi ördöngösség.

Minden különösebb magyarázat nélkül.

https://www.youtube.com/watch?v=VY1ShPoYIao

Jólvan, köszönjük, 13-as. Már csak az kell, hogy belinkelje valaki azt a rakás maszlagot, amit állítólag Bernard Shaw meg más amerikaiak mondtak a magyar nyelvről.

NEM könnyebb egy finnek a magyar, mint mondjuk az angol attól, hogy egy nyelvcsalád vagyunk. Nem áll olyan közel egymáshoz a két nyelv, hogy érdemi könnyebbség legyen tanulni.

A 12-es kb. leírta. Egy nyelv nehézsége azt jelenti, hogy adott szintet mennyi munkaóra befektetésével kell elérni. Kész. Tök mindegy, hogy milyen nyelvcsalád meg hány igeidő van. Az angolban több igeidő van, mint az oroszban, mégis kétszer megtanulsz angolul, míg megtanulsz azonos szinten oroszul. Aki nem hülye, és meg akarja érteni, annak nem nehéz átlátnia az angol igeidőrendszert. Két mód meg két szemlélet, aztán segédigékkel múltba meg jövőbe teszed. Hú, de nehéz. Be kell gyakorolni példamondatokkal meg sok filmet kell nézni, aztán berögzül. Ehhez képeszt az oroszban tanulgathatod egyenként, hogy mikor melyik igét kell használni az igepárból, meg melyiknek milyen a felszólító alakja, meg hova kerül a hangsúly, amikor igenevet képzel belőle, stb.

"Lehet, hogy a világ nyelveinek fele aggluttináló,de a világ népességének háromnegyedével beszélsz kevesebb, mint 10 nyelven. Ebből a spanyol,portugál,orosz, francia, angol, közelebb van egymáshoz az indoeurópaisága miatt, mint a többi. Maradt a mandarin, a hindi az arab. Ha nyelvekre gondolunk, nem a khoiszan vagy az inuktituthoz hasonlítjuk."

Hát te nem, de itt most a kérdező nem azt kérdezte, hogy mitől nehéz a 6 legnagyobb nyelv beszélőjének a magyar, hanem azt kérdezte, hogy "külföldiek számára" mitől nehéz a magyar nyelv. Abban meg benne van mindenki, aki nem magyar anyanyelvi beszélő.

"Az aggluttinálás nem misztikum valóban. Csak pl egy német, olasz stb, aki simán érti az összes európai nagy nyelv logikáját, a miénkkel megküzd."

Akkor így járt. Mondom, tudom, hogy fura, de nemcsak IE nyelvek vannak a világon. Amúgy meg nem vagyok biztos benne, hogy jobban megküzd a magyarral, mint az IE lengyellel vagy litvánnal. Nem a nyelvcsalád meg a nyelvtipológia számít, hanem a TANULHATÓSÁG. Az IE szanszkrit nem lesz könnyebb egy németnek, mint a nem IE magyar. Te is könnyebben tanulsz meg angolul, mint finnül.