A magyar nyelvben állatoknál használt hím/ hímnemű szó az angol he/himből származik, vagy ez csak egy véletlen egybeesés?

Nem rokon szavak. Pont úgy véletlen, mint amikor azt mondja az angol, hogy See ya'! - ami úgy hangzik, hogy ,,szia!.

Vagy ilyen a mandarin szó a nő-re, 女 [nǚ] - ejtsd: nÜüÜ - de ahogy nem rokon velünk a sino-tibeti nyelvcsalád, úgy az indoeurópai sem, bár ez utóbbiból sok kölcsönszavunk van.

Viszont a mansi хум (hum)-mal rokon a ,,hím" szavunk.

1/1 anonim válasza:

Viszont a mansi хум (hum)-mal rokon a ,,hím" szavunk.

----------

Az angol hé a magyar ki, vagy hé magyar, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

Dolga nem van a manysival, stak hangmágia, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

A hím etimológiája bizonytalan. A fingr hangok indogermánok is lehetnek, a humus, human, guma, kuma is lehet.

De ha mondjuk az anya és antsó hangokat látjuk, úgy lehetséges, hogy a hím, a hé-től vagyis a ki-től ered.

De az etimológia bizonytalan, de nem fingr, hisz a magyar nyelv nem fingr, hanem indoemrán és germán nyelv, de van egypár areális együttes hang, ahogy a kettő és a három, de ezek nem magyarok.

Fingr-magyar k-h váltás nem van, stak indogermán-germán.

1/2 anonim válasza:

Vagy ilyen a mandarin szó a nő-re, 女 [nǚ]

-----------------

Szülő?Nő?.Gyerek az, nem gyermek. Az etimológiája bizonytalan. Most eredehet az indogermán ei-ie stumától is, ahogy jár, vagy gyer. Ettől van a jérce hang is. De így nem ősmagyar. ERedhet a ku stumától is, ahogy kureka, germán krek, kerék, kerek hangok is. Az angol child ettől a stumától ered. DE nehezen rakható, így inkább ona vagy barna, baranava, vagy ona barna, baranava magyarosabb.

Na most a bír stuma:

Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ebből lesz barma, flektálva a bír.

De most flektálva:

baro, vagy barus, így hímnemű kell hogy legyen, ena baruz, a bírtól

barana: bír flektálva és ana, a va, indogermán au-s és va függő, se semleges nem, így lesz ona, vagyis ona barna.

A na-ne itt olyan,a hogy a va-vá(A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarinnen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.)

Dehát az ana(rekkem, hogy az ana, az e rekkja, az er) is bírja a barnát, de az ana, az anya is bírva vahn, bírja a rekkő, az ina vagy ena, így lehet kétszeresen, vagyis barnava, nem flektáltva bírnava.

Ena baro, baruz, barus bírja a barnát, de az ana, anya egy barma, barmány, ez itt nőnemű, hisz ja kausatív-presenz-possesív-os az ige,a mányni.

őnem: ana, vagy na, ahogy annan

hímnem: ena, ne ennan, innen, ina

neutrum: ona onnan,

Az anya hang így a rekkő névmás lehet, germán ana, ettől nazálisan az anya, de az árjainnen is vahn nazálisan, az rekkja azt, hogy az antsó(an-to-s) vagy a másik,ander.

Az anya így egy rekkő névantsótól ered, ahogy ana, hisz a baro, ahé bírja az ana-t a perspektíva.

Az atya helyett raktább hang lenne az ina, vagy ena, ahogy a német ihn. Így problémás az atya hang, hogy talán át-to? Hisz az árjainnen anya is. Dehát a-s nem lehet az atya, stak az e-i-s.

A grammatikai nemek így innent erednek, az e bíró, és annak függnek azok ana-k vagy ona-k lesznek, hisz mondjuk a Hippe, magyartalan kopja függ, hisz szab-ja, a ja a kausatív-presenz és possesív.

Így a szül hang helyett is,annak bizonytalan az etimológiája, igen lehet az árja sujati, raktább a hébírong, nem hord, hisz az örmény, nem kihord. Az Elter magyarul így béresje, ahogy a gót bérusja, a ja itt kausatív-present-possesív, így nőnemű.

A nő az ana, az anya nazálisan, de ez egy barma is, ahé bírong bírdát, vagyis bért, a bér a barna flektáva, de baranava is.

Látható, hogy a nő-t a kínaitől vélni, kb. olyan ahogy a fingrtől.

A fingrizmus a kínai nü feldjén van.

A nő az anyával egy, na, ana, nazálisan anya.

Látható, hogy logikusan az ina az lehetne a Vater, a német ihn.

Így a kérdés nem rossz, de a hím etimológiája bizonytalan.

4/5 anonim ***** válasza:

2-3 részeg

-----------

Én bizta nem, de te?

Az olasz és a magyar között is vannak ilyen véletlen hasonlóságok, olyan szavak amiket biztosan nem a magyar vett át a latin/olasz nyelvből vagy fordítva.

Non c'é(ejtsd non csé): Nincs

Figlio(ejtsd filjó): Fia valakinek

Tu: Te

Casa(ejtsd kázá): Ház(na ez vitatott véletlen e, mert lehet egy proto-indoeurópai szó amit a magyarok elődei átvettek valamikor a bronz kor környékén. De a nyelvészek többsége szerint ez szintén véletlen).

Minél rövidebb egy szó, annál valószínűbb, hogy egy másik nyelven is ugyanazt a fogalmat fogja jelölni az adott hangsor.

#9

From Proto-Finno-Ugric *kota.[1][2] Cognates include Estonian kodu and Finnish koti.