Tamil és magyar nyelv. Mik a hasonlóságok?

Vagyis, hogy tömören fogalmazzak: ,,minél vadabb egy nép, annál bonyolultabb a nyelve, annál szebb a mítoszvilága''.

Ez persze inkább mém, toposz, nem annyira tudományosan exact, biztosan bizonyitott tétel, de lehet halvány valóságalapja.

Persze többnyire természeti népekre, vadnépekre vonatkozik ez a toposz.

Most, hogy ez igaz-e, azért nehéz megmondani, mert egymással is vitázó kutatási anyagok vannak a témáról. Állítólag tudományos statisztikai próbákat nem tudta kiállni ez hipotézis, de kétségtelen vannak egyes, kifejezetten elszigetelt törzsi társadlmakat rejtő vidékek - Pápua Új-Guinea, Amazonas-medence, Szibéria, - ahol sok, rejtélyesebb eredetű, nyelvcsaládok szerint nehezen besorolható, többnyire poliszintetikus, igen bonyolult nyelvtanú nyelvek ngyszámban vannak. Ezek a nyelvtanuló egyént, épp a poliszintetikus vonások miatt, valamelyest valóban a magyarra mlékeztethetik, főleg, mivel minden különösségükkel együtt is lehetnek ismerősebbek a magyar nyelvtanauló számára, mint indeoeurópi szomszédaink analitikusabb vagy flektálóbb tipológijú nyelvei.

Konrét példát hozva: az eszkimó nyelvek, a csukcs-kamcsatkai nyelvcsalád nyelvei nevezhetők olyan poliszintetikus nyelvnek, amelyek tanulása során bizonyosan felmerül az embereben a magyarhoz való - esetleg felületes, de szubjektiven azért erős élményszerűséget adó - hasonlatosság. Enyhébb, vitathatóbb hasonlatosság élménye esetleg a tunguz, vagy más paleoszibériai nyelvek tanulsa során is jelentkezhet. A nyilvánvalóan rokon uráli nyelveknél persze nincs kérdés, hiszen azok rokonsága exactul bizonyitva van. A törökségi és a mongol (tatár) nyelvek során meg megintcsak van egy erős szubjektiv élmény, valószinűlleg a magánhagzóharmónia és a birtokos szerekezet, igeragozás, egyes szekezetek analóg jellege vagy hasonlatossága miatt. Igazából az uráli nyelveket és esetleg a jukagirt leszámítva nyelvrokonságit nem lehet bizonyitani a magyarral. Areális hatások, véletlen, vagy pedig már bizonyithatatlanná vált ősrégi rokonság egyaránt állhat a háttérben, ezt azonban nemigen fogjuk megtudni, hisz ma az összehasonlitó módszer az egyetlen bizonyitható eljárás, az pedig 40 000 évnél régebbre nem tud látni.

A tamil tipológiai hasonlósága a magyarhoz valószinűleg enyhébb, felületesebb mint a jellegzetes szibáriai nyelvarea nyelveié. De akár van, akár nincs, igazából Szibéria és általában Ázsia is eléggé átjáróház volt, népvándorlásokkal, nyelvcserékkel, nagyon nehz kutatni egy bizonyos időtartományon túl.

Az etruszk ügyről keveset tudunk, valamelyi krómai császár még tudott egy kicsit, feljegyzéseket is hátrahagyott - amik elvesztek .(

Az etruszk valüszinűleg valami népvándorlás kor előtti nyelv lehetett. Ezekből több is lehetett Európában, de ezek közül csak nagyon kevés maradt fenn, pl. a baszk. A baszk éppen mutat tipológiai hasonlatosságot a magyarhoz, erősen szintetikus, gazdagon ragozós jellege miatt, meg mert valamiféle sokszemélyes egyeztetés (kb. tárgyas és alanyi igeragozás) ott is létezik, mint a magyarban.

Szerintem a latin csak egy mesterséges nyelv volt, amit azért hoztak létre, hogy a különböző nyelvek közt legyen átjárhatóság. Összehoztak egy egyszerűsített nyelvet, amit könnyebb volt megtanulni. Nincs eredete, nem kötődik semmilyen nép szokásaihoz, történelméhez. Mondjuk az eszkimók nyelvében nagyon sok szó van a hóra, szóval minden nép nyelvében van valami, ami jellemző. A latinra csak tippelek, de szerintem semmi extra, csak az egyszerű nyelv. Szerintem teljesen kihalt, mert senki se beszéli, de egyben a népek nyelvébe is beépült.

Egyébként a germán vagy az angol nyelvek szerintem jóval régebbiek a latinnál. Azt nehezen tudom elképzelni, hogy amikor Cézár Germániát meghódította, ott már akkor latinul beszéltek. Sokkal valószínűbb, hogy németül és csak a rómaiakkal keveredett bele a latin. Egy lett egy nyelvcsalád az angollal mondjuk.

Egyébként az etruszk is ragozós nyelv volt. Vagyis nem csak elszigetelt népeknél alakultak ki ilyen bonyolult nyelvek. De attól, hogy ragozós nyelv, még nem hasonlít a magyarra. A Navahó indián nyelv is ragozós, ha jól tudom. Kábé minden nyelv az, ami nem európai, vagy arab, szóval amiknek nincs köze a rómaiakhoz.

A legvadabb népek nyelve bonyolultabb, mert elszigeteltek? Az egyik legrégebbi nép a busman, az ő nyelvükben van a legtöbb hang. Ők voltak a legelső emberek, aztán ahogy vándoroltak, eljutottak Indiába, majd a világ többi részébe, egyre egyszerűbb lett a nyelvük. De hogy ők vadak voltak, azt azért nem hiszem. Sokkal inkább amiatt lett egyszerűbb a nyelv, mert egyre nagyobb országok, birodalmak születtek.

Csináltak egy genetikai elemzést, hogy melyik nép a legrégebbi és a busmanok voltak. Tőlük származnak az afrikaiak és a Föld többi népe.

A busman nyelvről nem tudok sajnos szinte semmit, egyedül a hangokat láttam néha bemutatva egy-egy videón.

A busmanokhoz hasonló életmódot élő, de kelet-Afrikában élő hadza nyelvvel már foglalkoztam egy kicsit, Németországból rendeltem régi 30-as évekbeli nyelvészeti, néprajzi anyagokat. Igen, valóban, éppen a hadza nyelv az egyik ellenpélda arra, amit írtam: a hadzák nagyon elszigetelt nép, de *nem* kifejezettten bonyolult a nyelvük. Ragozós, de nem használnak sok ragot, annyit sem, mint a magyar.

A navahó talán tényleg nem hasonlit magyarra, egész más rendszer szerint épülnek föl a szekezetei. Az eszkimóban, baszkban már több az ismerős logikájú szerkezet.