És TE tudsz helyesen írni?

19:56

Számomra is borzalom látni, de ők tényleg nem tudják, hogyan kellene írni. Még ha alá is húzza a helyesírás-ellenőrző.

Sajnos...

@20:45

Szerinted miért kellene az internetet nagy kezdőbetűvel írni? Tulajdonnévnek érzed? Én nem. Egy globális és nyílt számítógépes hálózat. Simán el tudnék képzelni belőle kettőt vagy hármat is. Ugyanúgy, ahogy operációs rendszerből is több féle van. IP-ből (internet protokoll) is manapság már többféle van (IPv4, IPv6). Innentől én köznévnek tekintem és semmi okot nem látok arra, amiért nagy kezdőbetűvel kéne írni.

Azt sem értem, hogy miből gondolod, hogy hiteles forrásnak tekintem a hozzászólásaidat, ha így reagálsz a pontozásra. Ha válaszolnál, akkor kérlek, hogy jelöld meg a forrásaidat és érvelj, mint a kultúrlények.

Tényleg? És azt mi jogosítja fel a pontozásra, aki indulatból, mondhatni ösztönből pontoz, mert jobban tudom nála, nem pedig azért, mert nincs igazam? Ugyanmár.

Az Internet szerintem tulajdonnév. Forrást akarsz? Nem néztem utána a szabályokat taglaló könyvekben, de több könyvben is láttam nagybetűvel leírva.

@21:22

Kerestem forrást:

"Mikor kezdjük kisbetűvel és mikor naggyal az internet/Internet szót? Mi az oka annak, hogy a Magyar helyesírási szótárban mind a két forma, az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványában pedig csak a kisbetűs változat szerepel?

Az internet nagybetűvel és kisbetűvel kezdett írásmódjának kettőssége a szó tulajdonnévi vagy köznévi jellegének eldöntetlenségéből adódik. Az általános, hétköznapi írásgyakorlatban a kisbetűs és a nagybetűs forma egyaránt elterjedtnek számít. A nagybetűsítés divatja és az angolban elfogadott nagybetűs forma mellett az is gyarapítja a nagybetűvel kezdett alakok előfordulását, hogy a legáltalánosabban használt szövegszerkesztő (Microsoft Word) helyesírás-ellenőrző programjának korábbi változatai az internet, sőt még az egyértelműen kisbetűs, melléknévképzős internetes szavakat is nagy kezdőbetűs formára javították.

Az 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár szentesíteni próbálta ezt az írásmódban érzékelhető kettősséget: mindkét változatot felvette szóanyagába. A szótár értelmezése a variánsok között jelentésbeli különbséget feltételez: a nagybetűs formát az intézménynévi használatra, a kisbetűs formát pedig a távközlési hálózat megnevezésére különíti el. Ez a szótári szabályozás azonban nem szüntette meg a bizonytalanságot: az internet szót ugyanis a szövegkörnyezetek tanúsága alapján szinte mindig ’világméretű, számítógépek közvetítette távközlési rendszer’ értelemben használjuk, tehát a jelenség nem követel meg tulajdonnévi elnevezést, a szótárban rögzített elkülönítés hátterében a világháló újdonsága, sajátos jellege miatt a fogalom pontatlan ismerete állt. Olyan egyedi dologra utaló megnevezésről van szó, amely köznévi szerepű, és így egyértelműen a kisbetűs írásmódja számít elfogadhatónak. Az Osiris Kiadónál 2004-ben megjelent Helyesírás című kötet példaanyagában (Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila) ennek megfelelően már csak a kisbetűs változat szerepel."

[link]