Van főnév vagy mellénévragozás?

:DDD

akkor mire?:DDD

okos, okosat, tessék, melléknévragozás -t tárgyrag

kutya, kutyát -t tárgyrag...

Tanultál valaha, valamilyen nyelvet?

Főnév, szoba..

szobát, szobába, szobában, szobáé (szoba ablaka) stb...

a magyarban főnévragozás van, hiszen mindent ragokkal fejezünk ki (apa, apáé, apának, apától, apával, apáér, apáról, stb). melléknévragozás nincs.

melléknévragozás olyan nyelvekben van, ahol a névelőknek is van nemük, pl. németben

schön - Haus

das schöne Haus / schönes Haus / ein schönes Haus.

az okos-okosat nem számít melléknévragozásnak, mert ez már egy melléknévből képzett főnév.

A válasz írója 68%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 20:10

te nem a melléknévi igenevekre gondolsz? (bár nem ismerem a japánt)

pl. fővő leves, főzött leves, főzendő leves...

ezek melléknévi igenevek, folyamatos, befejezett, beálló

A válasz írója 71%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 22:17

Azt hiszem, melléknévi igenevek is vannak, de azokat még nem tanultuk. A mellékneveket viszont nemrég vettük.

Melléknevek:

( Desu=létige jelen idejű alakja, állító forma; bármelyik személy lehet, itt értelemszerűen E/3. )

arimasen = a desu tagadása

pl. Oishii desu = Finom [van].

Oishiku arimasen = Nem finom. (ahogy látni, magát a melléknevet is tagadjuk)

Oishikatta desu. = Finom volt.

Itt pedig a létige marad jelen időben, és a melléknevet tesszük "múlt időbe". Furcsa, mi?

Főnév ragozás Magyarban is van. (ember-t)

Melléknév ragozás például Németben (a jelzett szóra vagy is inkább annak névelőjére utal vissza) és Japánban van (múlt időbe lehet rakni, túlzóttságot lehet kifejezni és sok minden mást).

Japában nincs melléknévi igenév igazából, mivel az ige múlt idejű alakjában megelőzhet egy főnevet és hasonló jelentést is fel vehet. (Vagy egy visszaható(?) mellékmondatot képez)

Továbbá, a desu nem létige, hanem kopula/kapcsolóige.

A desu tagadása dewa arimasen vagy ja arimasen.

A desu i-tipusú melléknevek után semmi mást nem fejez ki csak tisztelet adást.

Oishikunai a melléknév tagadás, és ezt tisztelettudóbbá teheted azzal, hogy nai (ami az aru tagadó alakja) arimasen-né alakítod. Ilyenkor desu már nem kell, mivel az arimasen kifejezi a tiszteletet bár mostanában kezd egyre gyakoribb lenni, hogy inkább hagyják nai-nak és desu-t raknak a végére, hogy tisztelettudó legyen, de a desu-ra nincs szükség: oishii vagy oishikunai is helyes csak nem tiszteletteljes (barátok közt tökéletes), ezért is lesz az, hogy a desu-nak nem kell múltidőben lennie, ha a már előtte lévő szó is magában ki tudja fejezni a múlt időt, mivel ilyenkor a desu-nak elég csak a tisztelet hozzáraknia.