Titeket nem zavar a magyarok angol kiejtése?

09:29

"Szóval a Nottingham-mel az a bajom, hogy miért amerikaiul ejtik ki a sorozatban?"

Szerintem az a bajod, hogy nem dicsérünk meg, amiért akkora fonológus vagy, hogy felháborít a "Nottingham" szó ejtése egy magyar szinkronban.

Az angol a világnyelv emberek!Ez van!Ma már alap,aki nem tud angolul az húzza le magát a budin.

Engem nagyon zavar.Nem a "nú jork-nyú jork," vagy knew esetében "nú" vagy "nyú" satöbbi ,sokkal inkább a "Máájnémiz Edit end ájem tventi nyírsz old..."

Nem hallja magát kívülről ? Borzalmas.Nem kell hogy tökéletes legyen a kiejtés,nah de ez.Az angol annyira könnyű nyelv.Angol nyelvű filmek nézésével is meglehet tanulni.

"Az angol annyira könnyű nyelv.Angol nyelvű filmek nézésével is meglehet tanulni."

Valakinek az, valakinek nem. Nem vagyunk egyformák. Biztos van olyan területe az életnek, ahol meg te mozogsz bizonytalanul, másnak meg megy, mint a karikacsapás. Na, ilyenkor kellene a tolerancia, nem a bűnözőkkel stb szemben! Akkora arca van itt egyeseknek, hogy az hihetetlen!

"Az angol annyira könnyű nyelv.Angol nyelvű filmek nézésével is meglehet tanulni."

Ezt ki mondta? Alapjáraton a 12 igeidőt és a kötött szórendet nem mondanám könnyűnek, kiejtés terén meg aztán végképp nem az, legalábbis magyar anyanyelvűként semmiképpen sem. Bár nyilván lényegesen egyszerűbb, mint bármely másik germán nyelv, vagy sokaknak a szláv nyelvek okoznak problémákat, de a kiejtés pont nem az a része, amit perfektül el lehetne sajátítani. Ellenben pont fordítva van a kiejtés: a németnek, a lengyelnek, a szlováknak a kiejtése magyar anyanyelvűként nem valószínű, hogy kifejezetten nagy nehézségeket okoznának egy-két kivételtől eltekintve.

19:47

"Ezt ki mondta? Alapjáraton a 12 igeidőt és a kötött szórendet nem mondanám könnyűnek"

Pont attól könnyű. Igeidők, kötött szórend: ezeket be lehet gyorsan magolni és könnyű alkalmazni. A magyar vagy német nehezebb, mert az igekötők vagy a szórend használata nem ennyire egyértelmű, hanem sok-sok gyakorlás kell, amíg "ráérzel".

Az angolban egy dolog nehéz: a kiejtés. Ezt azonban kompenzálja az, hogy nem kell tökéletesnek lennie, elég, ha nem hibás. (A hibás kiejtés más, mint az akcentus.)

Önmagában az akcentus engem nem zavar, az szinte kikerülhetetlen. Viszont nekem az angoltanárom elég komolyan vette a kiejtést, tanultunk IPA-t, és kínlódtunk vele. Eközben valahogy rájöttem, hogy a kiejtés igenis fontos része a nyelvnek, és még ha más is a nyelv hangkészlete, kísérletet kell rá tenni, hogy helyesen ejtsük ki.

Vagyis a /th/ nem /t/, nem /sz/ és nem /f/ (kivéve Thames ugye), a window nem vindó, a two nem tú stb. Ha nem is tudjuk pontosan kiejteni, de meg kell próbálni.

De! Egészen más a helyzet, ha magyar szövegkörnyezetben használsz angol szót, vagy eleve angolul beszélsz. Vagyis magyar beszéd közben az ember nem fog hirtelen hangkészletet váltani és átrendezni a szájüregét, főleg mivel nem tudhatjuk, hogy magyar polgártársunk mennyire van tisztában az angol kiejtéssel, ezért azokat magyarosan ejtjük.

De ha valaki angol beszédet magyar hangzókkal ejti, engem zavar, mert szerintem hanyagság. A nyelvnek része a kiejtés, azt is meg kell tanulni, lehetőleg minél pontosabban, de annál mindenképpen jobban, mint az ekszerszájzbúk. Nem kell tökéletesnek lennie, de azért ennél simán lehet jobban.

Ja, hogy offoljak is:

a magyarban van nyílt e és zárt ë közti különbség, elég rendesen, ez főleg a tájszólásokban lehet látni. Például a szegedi tájszólásban csak a zárt e-t ejtik ö-sen, a nyíltat nem, ezért mondják, hogy Szöged.

Ez olyannyira fontos, hogy jelentésmegkülönböztető szerepe lehet. Iskolapéldája:

mentek, mentek, mentek

vagy, ha úgy tetszik:

mentëk, mëntek, mëntëk

mentëk - ment, E/1, jelen idő

Megmentek valakit a haláltól.

(Megmentök valakit a haláltól.)

mëntëk - megy, T/2. jelen idő

Mentek holnap színházba?

(Möntök holnap színházba?)

mëntek - megy, T/3. múlt idő

Anyuék boltba mentek.

(Anyuék boltba möntek.)

Szóval van a magyarban különbség a kettő között, csak írásban nem különböztetjük meg, köszönhetjük Kazinczynak.