Egy külföldinek hasonlóan hangzik a magyar nyelv, mint a szláv nyelvek (pl. szlovák)?

13. Ezt nehezen tudnám elképzelni. Konkrétan milyen nyelvekkel cáfolják a rokonságát és kik? Mert pl. a vogulra és az osztjákra pl. a magyar számnevek megtévesztésig hasonlítanak. És a finn-magyar szabályos hangmegfeleléseket akkor mivel magyarázzák?

Én is hallottam arról, hogy a finnugor rokonságot elkezdték megcáfolni, de pl. sumér-magyar, török-magyar rokonságról inkább csak humoreszkek születtek, ahogy pl. a magyar-angol nyelvrokonságról is.

A magyar nyelv szerintem a "legkissebb" mértékben sem hasonlít a szláv nyelvekre.

A "brat" szó sem szláv, hanem etruszk , lásd az olaszban: frattello.

Aki nem hiszi, nézzen csak utána, hány "előljárójuk" van az oroszoknak, és ragozzák e a főneveket, mint mi ? És miért? Mert ugye az etruszkok ott haladtak át a szlávságon keresztül, valószínűleg, sokszor.

Tehát ezek valószínűleg etruszk szavak, nem pedig mi vettük át pl. az oroszból !

A fin-ugor szópárosítás pedig gyakorlatilag "LEKVÁROS-CSIRKE. Ugyanis a finnek genetikai nyomai az Ural nyugati oldaláig követhetőek, az Ugoroké pedig csak az Urál keleti oldaláig. Tehát ha nem éltek (1) helyen sohasem, akkor nyelvi kapcsolatuk sem lehet. A magyarok nyelve un. Obi-Ugor eredetű.

Viszont: a magyar hangzásában pörgő, és "latinos", a hangsúly eltérése ellenére. Szlávosnak csak olyanok nevezik, akik egyáltalán nem beszélnek más nyelveket.

Nemrégiben egy amerikai nyelvtudós a nyelv szépségversenyen a 2. helyre tette a magyart, az olasz után. (reális értékelés...)

Egy angol pedig többnyire nem beszél más nyelven, ezért neki minden más nyelv: LENGYEL. (mivel azokból van a leg több ott)

Írta valaki: Vogul és Osztyák:

nos, nyelvészetileg ezeket nem ismerem, de itt van pl. az olasz:

sessanta-hatvan,

settanta-hetven,

ottanta-nyolcvan,

novanta-kilencven.

Figyeljük meg a képzés módját, és a jellegzetes betűcsoportokat !

Vagy vegyük a dici (tíz) számnevet. spanolul: diez !!!

Szerintem túl megy a véletlen egyezéseken !

Tehát az etruszk-nyelvből kerültek az olaszba. És mivel az etruszkok feltételezhetően Közép-Ázsiából érkeztek, a mai oroszországon keresztül, ill. a Kaukázust megkerülve Kisázsián keresztül Itáliába.

Itt elmélkedtek egyesek a net-en, hogy a "csütörtök" szó azonos az orosz "csetvérg"-gel. Mert mindkettő a hét

4-edik napját jelenti. És hinném is.

De vannak fura hasonlóságok. Pl. az olaszban: giovedi. Nos kérdem: ha mi a szlávoktól vettük át a szót, akkor az olaszok is?

Nem logikusabb, hogy a szó maga az etruszkból származik? Hiszen azok áthaladtak a Kaszpi-Fekete tengeri melléken is, és Észak-olaszországon is.

Vagy csak tévelygek ? Vajon miért az a kiindulási alap, hogy csak mi vehetünk át másoktól szavakat, nem pedig ők mitőlünk ?