Miért írják rengetegen nagy kezdőbetűvel azt, hogy neki, hozzá, tőle, neked, hozzád, tőled, veled, vele, velük, nektek stb?

Ha eltúlzottnak, modorosságnak tartod, az szíved joga, de nem "helytelen", ne vezesd félre, jól tanulta, van lehetőség ilyesmire, lásd AkH.149.:

"(...) Azokat a közneveket, névmásokat és névmási szerepű határozószókat, amelyek a megszólított személyére vonatkoznak, szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves, barátom, látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat, szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. Melegen érdeklődött irántatok. Stb. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném, Apám, ha nem értene félre. A legfőbb érdem az Önöké. Szeretnék mindig Veled lenni. (...)"

(Az OH is megerősíti ugyanezt – tehát a választható használatot – a 144. oldalon.)

A Önrész valóban díjnyertes. :-)

Önrész, neee :D

Nyomatékosításként szoktam a Te/Veled/Neked alakokat használni, de csak magánjellegű üzenetekben. Szerintem személyesebb így. Viszont attól én is falnak megyek, amikor az én/nekem/velem és társai nagybetűvel szerepelnek, az már egoizmus.