Az mitől van (ha igaz) hogy a Magyar nyelv több száz évre visszamenőleg is jobban érthető mint más nyelvek régi emlékei?

Az angolban az Ómagyar Mária-siralommal nagyjából a Canterbury mesék egyidősek. Ezeket a mai angol kb. úgy érti, mint mi a Mária-siralmat. Az angol nyelv 4 fejlődési szakasza (óangol, középangol, korai modern angol, modern angol) ez a másodikhoz, a középangolhoz tartozik.

Ami előtte van, az óangol (aminek a leghíresebb irodalmi alkotása a Beowulf c. eposz) azt tényleg nem érti egy mai angol még annyira sem, mint mi a Halotti beszédet. Ez azért van, mert az 1070-es években (nem sokkal a Beowulf keletkezése után) lezajlott Anglia normann hódítása, ami alapjában változtatta meg az angol nyelvet (is). Az eredetileg a némettel erősen rokon angolszász (óangol ynelvű) népesség fölé normann francia nyelven beszélő urak kerültek, a két nyelv keveredése hozta létre a mai angol nyelvet. Eleinte ez azt jelentette, hogy mindenre két szó volt. Egy nyelvben ez többnyire azzal jár, hogy vagy az egyik szó kikopik (így jó sok olyan szó van, ami az óangolban megvolt, de ma már csak a professzorok tudják, mit jelentett), vagy különböző jelentésárnyalatok alakulnak ki a két szóhoz. Erre példa pl. a különböző húsok neve ("cow", tehén, angolszász; "beef", marhahús, francia. "Calf", borjú, angolszász; "veal", borjúhús, francia. Más nyelvet nem is tudok hirtelen, ahol külön szó van egy állatfajra és a húsára. Érdemes megfigyelni, hogy ez a mai napig őrzi a korabeli társadalmi rétegződést, hiszen ezekkel a normann francia uralkodó réteg által fogyasztott, drága húsokkal az angolszász nyelvű parasztok főleg élő állatként találkoztak.

[link]

Ebből látszik, hogy az, hogy a magyar nyelv a 11. századhoz képest kevesebbet változott, mint az angol, de ez nagyrészt egyetlen történelmi eseménynek, a normann hódításnak tudható be.

Nézzünk meg más nyelveket is, nemrég például érdeklődésből rákerestem a neten, mennyire érti egy mai görög az ógörög irodalmat. Ezt találtam: a koiné görögöt (Újszövetség nyelve, cirka 2000 éves) értik, de írni nem tudnának rajta; a klasszikus görögöt (pl. Euripidész) már nem értik; Homérosz: még ennél is régebbi.

Itt ugye kiderült, hogy egy 2000 évvel ezelőtti görög szöveget egy mai görög nagyjából el tudna olvasni, miközben egy 2000 évvel ezelőtti magyar szöveget (ha találnánk ilyet) átlag magyar nem valószínű, hogy olvasna (gondolj bele, hogy nomád nép voltunk, így rengeteg kulturális hatásnak lehettünk kitéve).

jav. "ebből látszik az"

lehetne egy előnézet ezen az oldalon, bár valszeg így próbálják elbátortalanítani a posztolókat attól, hogy mindenki leírja a teljes élettörténetét :D