Hiogy viseled, ha letegeznek?

Ismerem ezt a helyzetet, én úgy vagyok vele, valamit valamiért. Ha ez az ára annak, hogy sokkal fiatalabbnak látszom a koromnál, akkor elviselem :). Amúgy szeretek tegeződni, engem csakis az általad leírt szituban zavar, tehát amikor valaki egyoldalúan tegez és ezzel zavarba hoz mások előtt.

Régebben mindig úgy vettem, hogy aki felnőttet letegez, azt vissza lehet tegezni (hacsak nem nagyon idős), aztán egyszer kínos helyzetbe kerültem emiatt, azóta megvárom, hogy felajánlják.

én (is) csak hivatalos helyzetben akadok ki a tegezésen, valóban pláne akkor, ha én magázással indítottam. ezzel azt jelzik felém, hogy nem vesznek komolyan, nem gondolják, hogy egy szinten vagyok velük stb. és ez rosszul esik.

ugyanakkor nem hivatalos helyzetben meg az bánt egy kicsit, ha tinik csókolomoznak, mert akkor meg öregnek érzem magam. de a normálisabbak (és szerencsére vannak többen) simán magáznak, nem tetszikeznek, és ez így oké. egyébként ha a hivatalos, illetve férfinál részemről magázódással indított helyzeten kívül bárhol letegeznek, az egyáltalán nem zavar, sőt. 32/N.

Kedves Kérdező!

Ma regisztráltam ezen a fórumon. Én 31 éves nő vagyok és engem is gyakran letegeznek idősebb nők, férfiak. Nem vagy egyedi eset. :) Egy másik kérdésnél már elmondtam a véleményemet a témáról. Ha érdekel, akkor a linkre kattintva megtalálod a kommentemet:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__egyeb-ker..

Az enyém a sorban az utolsó és az eddigi leghosszabb bejegyzés. Arról is megismered, hogy 2 megalázó esetet írok le. 1. amikor a Kondorosi úti uszoda egyik kabinosnője (kár, hogy a nevét nem tudom!) letegezett és tahó módon viselkedett velem minden ok nélkül.

2. eset: amikor középiskolában a rám ok nélkül pikkelő két oktatóm negyedikben összetegeződött néhány irigy osztálytársnőmmel és így csapatban szivatgattak engem.

Már ebből is gondolom kitaláltad, hogy nem szeretem, ha nálam idősebbek letegeznek. Egyszer például egy könyvtárban jártam úgy, hogy a könyvtárosnő (50 év körüli) kapásból letegezett, pedig én magáztam. Hiába látta hány éves vagyok. Én visszategeztem, ezt elfogadta ugyan némi szájhúzogatással, de nem mondhatni, hogy magával egyenrangúként kezelt volna. Fénymásolnom kellett, de az automata hibás volt, időnként elállítódott és használhatatlan másolat jött ki rajta. Az illető "hölgy" szendviccsel teli képpel gusztustalan módon, szinte csámcsogva, egy fotelfélében elterülve röhögött a bosszúságomon, ahogy szenvedtem a géppel! Megmutatta ugyan, mit tegyek, ha újra és újra elállítódik, de azon is röhögött, hogy elfogy az apróm, holott neki vissza kellett volna adni azt, amit a gép hibája miatt elpazaroltam. Időközben a munkaidő kellős közepén elkezdett a könyvtár telefonján valami ismerősével arról traccsolni, hogy ki mit vett a múltkor a piacon és mit fog főzni.

Hozzá se lehetett szólni, amíg be nem fejezte!

Később bejött egy kosztümbe öltözött korombeli nő, ő is fénymásolni akart, neki viszont ugrott segíteni azonnal és magázta. Talán az volt a baj, hogy én csak egy vászonnadrágot és egy egyszerű blúzt viseltem? (+35 fok volt odakint egyébként)

Azt még nem is említettem, hogy amíg velem a kb. "hé, Te" stílust alkalmazta és figyelmeztetett, hogy ne nagyon túrkáljam össze a folyóiratokat majd és rakjak mindent a helyére, addig a kosztümöt viselő másik, szintén 30 év körüli nőnek azt mondta, hogy "Hagyja csak a hölgy, majd én..." Észrevettem, hogy a korombeli kosztümös nő is furcsálja ezt a nagy stílusbeli különbséget, de mivel én visszategeztem a könyvtárost, így gondolhatta, hogy mi ketten ismerjük egymást, azért ez a fesztelen modor.

Én ekkor már azon voltam, hogy a könyvtárigazgatót odahívom, de jött egy kedves, szintén 50 körüli másik könyvtáros hölgy, aki szerintem meghallotta, hogy beszél emez velem (mivel elég döbbenten nézett a kolléganőjére.)

Szóval ez a másik hölgy magázott és segített is nekem, és amikor a lekezelő stílusú újból pattogni kezdett, hogy majd tegyek vissza mindent pontosan a helyére, a kedves hölgy azt mondta, hogy hagyjam csak, az elpakolás mindig a könyvtári dolgozó feladata. Így végül, részben türelmes természetemnek, részben az utóbb megjelent, kedves stílusú könyvtáros hölgynek köszönhetően nem éleződött ki a helyzet a bunkó stílusúval és én mosolyogva egy "viszontlátásra", egy "szia" és egy "További szép napot!" kimondásával úgy hagytam el a könyvtárat, mintha semmi sem történt volna.(A fejemben azért persze lejátszódott ama szokásos vígjátéki jelenet, amikor a főhős mosolyog, de közben azt láthatjuk mi van a fejében, vagyis ahogy gondolatban alaposan szétrúgja az ez esetben hájas fenekét a vele minden ok nélkül bunkón viselkedő illetőnek.)

Természetesen magázódva is le lehet valakit kezelni, de már rájöttem, hogyha jelzed az illetőnek(és itt úgy tűnik a visszategezés nem használ), hogy nem szeretnél vele tegeződni, akkor talán mégiscsak kisebb az esélye, hogy pöffeszkedően, lenézően Föléd helyezi magát.

Nekem az egész tegezősdi-magázósdi dologról a Belga együttes "Az a baj" című száma jut eszembe. Vagyis mindegy mit csinálsz, valakinek mindig éppen az lesz a baja, amit épp' Te csinálsz. Ha éppen tegezed vagy ha magázod, vagy ha nem engeded meg a tegezést. De gondoljon mindenki amit akar, azt tedd mindig, amit helyesnek érzel, a többi nem számít! :)

Nem szeretem, ha letegeznek, főleg férfiak (25 éves nő vagyok). Egyetemre járok még, nemrég kezdtem el egy olyan szakot nappalin, ahová főleg fiúk járnak (5 évvel vagyok idősebb az évfolyamomnál). Van egy tanár, úgy 50 körül lehet, férfi, aki tegezi az évfolyamot. Ha előadáson, kollektívan történik a tegezés, nem zavar annyira. De volt már olyan, hogy zh-betekintésre mentem, akkor is letegezett, mivel a környezetemben levő fiúkat is tegezte. Nekem ez nagyon-nagyon rosszul esett, de nem mertem visszategezni (pedig lehet, hogy azt kellett volna). Ti mit csináltatok volna hasonló esetben?

Volt egy másik középkorú férfi tanár is, ő is tegezte az évfolyamot, de ő mondta is, hogy tegezzük vissza, míg ez az előző nem.

Ja, és az 50-es büfés bácsi is tegez mindenkit (már a hallgatókat), szerencsére velem kivételt tesz, ennek örülök. :) Csak nem értem, hogy akkor meg a tanár miért nem volt képes (négyszemközt) magázni??

Nem tudom, itt az oldalon hogy köszönjek. Azért mégiscsak: Szia! Mert hasonló cipőben járunk, meg interneten így szokás.

Én 23/L vagyok, úgyhogy elég fiatal, de még ÉN sem bírom, ha vadidegen letegez, ha mondjuk 40-es, 50-es férfi vagy nő, akivel még sosem találkoztam, a társasházban, liftben stb., sziával/hellóval köszön. Ez akkora alábecsülés, előítéletesség, hogy az illetlen kategóriába tartozik szerintem. Úgy érzem ilyenkor, hogy a másik ember iskolázatlannak, tapasztalatlannak, éretlennek tart, pedig ki tudja, melyikünk tartozna a másik felé több tisztelettel: lehet, hogy háromszor annyit tanultam, háromszor olyan sokat dolgozok és akár háromszor annyit is keresek, mint ő. Úgyhogy megértelek. Lehet, hogy pofátlannak kéne lennem, és a nálam 20-30 évvel idősebbet visszategezni. Jut eszembe, téényleg, volt is rá példa...:)

én 16 vagyok, de engem is borzasztóan irritál, hogy bemegyek a boltba és letegeznek. Hiszen vásárló vagyok. tiszteletet, vagy valami :DD

De amúgy szerintem a családom belül (vagy jövendő beli családon belül) a tegezés teljesen normális. :)

A többinél, pedig nyugodtan lehet megkérdezni, hogy ˝Tegeződünk?˝, vagy esteleg finoman lehet utalni egy-egy oylan mondattal, amiben lemagázzuk a tegeződő félt :)