Milyen lehet mezítláb élni?

Én mezítláb élek majdnem (télen nem merem egyelőre bevállalni).

Én szeretem. Meg lehet szokni. Ha sokat jár az ember mezítláb, akkor a lába hozzászokik (megkeményedik a bőr). És akkor jöhet a forró beton, a hó, bármi. Persze fokozatosan (tehát ha valaki kitalálja -20 fokban, hogy ő mostantól mezítláb jár, az valószínűleg meg fogja járni).

Eddig nekem senki nem szólt be, és általában észre sem veszik. Ha valaki mégis, akkor általában mosolyog egyet, vagy furcsán végignéz, de ennyi.

"Ha nem számít neked a szúrás vágás a szemétttől, a kutyagumi, a turha, köpés és egyébb gusztustalanság és fertőző mocsok a flaszteren, próbáld ki."

? Szerintem ezeket az ember cipőben is kikerüli. Sőt, mezítláb ösztönösen sokkal jobban figyelek. Eddig egyszer sem léptem bele semmibe, vagyis egyszer az erdőben összeszedtem egy tüskét, de más nem volt.

Aki szereti, annak jó így élni. Aki nem szereti, azt nem kényszeríti senki és semmi, ma már a legszegényebbek kivételével (amit most globális szinten értek) bárkinek lehet valami a lábán, ha akarja. Sokfelé jártam a világban, és ezt tapasztaltam.

Én azért szeretek mezítláb lenni, mert élvezem az ingereket. Nem kínzom magam, ami kellemetlen, azt egyszerűen kikerülöm. Korábban is sokszor vettem le nyáron a cipőmet, szandálomat, és egy idő után már kialakult, hogy rövidebb távokra nem is viszem magammal, mert minek? Úgy sem venném fel. Aztán már hosszabb időkre sem. Munkahelyre, ügyintézni, színházba nekem természetes, hogy felveszek valamit a lábamra, de ezt sem belső igényből, csak a többiek iránti tapintatból. Ha a társadalom elfogadóbb lenne, ez sem jelentene problémát -nekem. Nálam pont most van az a hét, amikor már vettem fel cipőt, és eddig csak a kertben voltam mezítláb, az utcán már nem, mert hideg van.

Teszek-e a többiek véleményére? Ezzel kapcsolatosan igen. Senkinek semmi köze hozzá, ez az én dolgom. Nem érzem ettől antiszociálisnak magam, sőt, talán általánosnál érzékenyebbnek számítok, csak megkülönböztetem a köz és a magán szférámat. Ezzel nem ártok senkinek, ha valaki háborog vagy megütközik rajtam, azt nem én teszem vele, azt Ő maga teszi magával. Nekem nem tűnik fel, hogy túl sokan néznének furán. 100-ból, ha egy ember. A többséget vagy nem érdekli, vagy jól titkolja.

Szia!

Májustól szeptemberig alig van rajtam lábbeli!Nincs ebben semmi különös!

Nem néz rám senki furán,egyébként is mások véleménye rólam az ő dolguk!

Mindamellett évek óta még náthám sem volt!