Jézus isten? A kérdésem nem provokatít. És a bibliából úgy veszem ki hogy isten. Ti hogy gondoljátok?

"Megszólításként kizárólag az Atyára ésa Fiúra használja bárki is."

Mózest a népe "istenéül" állította Jehova. Sátán e világ istene Jézus szerint. Az Isten rang magas rangú vagy állású egyént jelöl, ha személyről van szó, de nem feltétlenül a Mindenhatóra utalnak vele.

"Helyesebben Jehova Tanúi, anélkül hogy ezt a szövegkörnyezetben bármi is indokolta volna..."

Az egész Biblia indokolja, nem csak a közvetlen szövegkörnyezet!

"Mózest a népe "istenéül" állította Jehova. Sátán e világ istene Jézus szerint"

Valaminek az istene egy átvitt értelmű kifejezés. Valakit közvetlenül istennek nevezni elég konkrét.

"Az egész Biblia indokolja, nem csak a közvetlen szövegkörnyezet!"

Az egész Biblia teli van olyan igékkel, amik Istennek, Teremtőnek, Alfának és Omegának, stb nevezik Jézust. Vagyis ha a teljes Bibliát figyelembe vesszük, Jézus ugyanazokat a címeket birtokolja, mint az Atya, azaz semmi nem indokolja hogy őt politeistaként valami második, kisebb istennek kéne képzelni.

A kérdező 27-es válaszában az érvelés teljességgel hamis! Nincs ugyanis "lelked" a Biblia szerint, te magad vagy ugyanis a lélek (vagy élőlény) amíg élsz. Ha nem élsz már, akkor "holt lélek" leszel - bibliai fogalom, ezt te sem tudod letagadni.

Ha mégis a "lelked" (vagy valakinek a "lelke") kifejezést használja a Szentírás, akkor az "életedet" érti alatta. Tehát a bibliai lélek vagy te magad vagy (mint "elő lélek" vagy másként "élőlény"), vagy az életed.

[link]

Cáfold meg. Nem fogod tudni, mert ez tudományos tény! Az egyházi dogma és a valóság gyakran köszönő viszonyban sincs egymással.

"A Biblia kijelenti, hogy az ember ’élő lélekké lett’, vagyis ő maga volt a lélek, nem pedig benne volt egy anyagtalan, láthatatlan és megfoghatatlan lélek. Pál apostol szavai megmutatják, hogy a keresztény tanítás megegyezik a korábbi héber tanítással. Idézi az 1Mózes 2:7 szavait, és ezt mondja: „Így is van megírva: »Az első ember, Ádám, élő lélekké [pszü·khénʹ zóʹszan] lett.« . . . Az első ember a földből való, és porból alkották” (1Ko 15:45–47)."

"Valaminek az istene egy átvitt értelmű kifejezés. Valakit közvetlenül istennek nevezni elég konkrét."

Ez értelmetlen szójáték! Jehova a mi istenünk. Mózes egy isten volt a népe számára, de nem a legfőbb Isten, a Mindenható Jehova. Jézus is egy isten, de nem a Mindenható! És érdekes, hogy nem is nevezi sehol sem mindenhatónak Jézust a Biblia.

Csakúgy, ahogyan az előző válaszomban a lélek és a halhatatlanság fogalmai sincsenek SEHOL A BIBLIÁBAN együtt említve, hiszen nem összetartozó fogalmak.

"Az egész Biblia teli van olyan igékkel, amik Istennek, Teremtőnek, Alfának és Omegának, stb nevezik Jézust."

Ez tévedés! Jézust a Biblia csak igen kevésszer nevezi istennek, akkor sem azonosítja a Mindenhatóval, hanem ha szóba kerül, tőle mint különálló entitást említi!

ALFA ÉS OMEGA

A görög ábécé első és utolsó betűje. „Az Alfa és az Omega” kifejezés a Jelenések könyvében fordul elő háromszor címként. A Károli-fordítás még a Jelenések 1:11-be is beteszi, de ezt nem támasztja alá a legrégebbi görög kéziratok mindegyike, így például az Alexandriai kódex, a Sínai kódex vagy az Efrém újraírt kódexe sem. Ezért hagyja ki számos modern fordítás is.

„Az Alfa és az Omega” címet sok szövegmagyarázó Istenre és Krisztusra egyaránt vonatkoztatja, de ha alaposan megvizsgáljuk a használatát, láthatjuk, hogy a megjelölés kizárólag Jehova Istenre utal. A Jelenések könyvének első verséből kiderül, hogy a kinyilatkoztatást eredetileg Isten adta, éspedig Jézus Krisztus közvetítésével, ezért aki (az angyali képviselő által) beszél, az időnként maga Isten, máskor pedig Krisztus Jézus (Je 22:8). Így a Jelenések 1:8-ban (Rav.) ezt olvassuk: „Én vagyok az Alfa és az Omega, ezt mondja az Úr, az Isten [„Jehova Isten”, ÚV], aki van, aki volt, és aki eljövendő, a Mindenható.” Igaz, az előző vers Krisztus Jézusról beszél, de a 8. vers egyértelműen ’a mindenható’ Istenre vonatkoztatja ezt a címet. A Barnes’ Notes on the New Testament (1974) a következőket jegyzi meg erről: „Nem állítható teljes bizonyossággal, hogy az író itt kimondottan az Úr Jézusra akart utalni . . . Azt sem képtelenség feltételezni, hogy az író itt Istenre akart utalni ilyen formában.”

„Az Alfa és az Omega” cím ezután a Jelenések 21:6-ban szerepel, és a 7. versből megtudjuk, hogy ki beszél: „Aki győz, az örökli ezeket, és Istene leszek annak, ő pedig a fiam lesz.” Mivel Jézus a Királyságában mellé kerülő társörököseit „testvéreknek”, nem pedig ’fiaknak’ hívta, a beszélő nem lehet más, mint Jézus égi Atyja, Jehova Isten (Mt 25:40; vö.: Héb 2:10–12).

Utoljára ez a cím a Jelenések 22:13-ban fordul elő, ahol ezt olvassuk: „Én vagyok az Alfa és az Omega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.” A Jelenések könyvének ez a fejezete kétségkívül számos szereplőt megszólaltat. A 8. és 9. vers arról ír, hogy az angyal szól Jánoshoz, a 16. versben egyértelműen Jézusról van szó, a 17. vers első felében „a szellem és a menyasszony” szavait olvashatjuk, a 20. vers második felében pedig nyilván maga János beszél. Ennélfogva a 12–15. versben levő címet („az Alfa és az Omega”) joggal érthetjük ugyanarra a személyre, aki a másik két helyen is viseli, vagyis Jehova Istenre. A 12. versben található, „Íme! Hamar eljövök” kijelentés nem feltétlenül értendő úgy, hogy ezek az imént említett versek Jézusra vonatkoznak, hiszen Isten is beszél magáról úgy, mint aki eljön végrehajtani ítéletét. (Vö.: Ézs 26:21.) A Malakiás 3:1–6 arról ír, hogy Jehova és az ő ’szövetségkövete’ együtt jön el ítélkezni.

A Jelenések 21:6, 7 rámutat, hogy a szellemi győzelmet arató keresztények az Alfa és az Omega néven ismert személy ’fiai’. Így soha nem utalnak a szellemmel felkent keresztények és Jézus Krisztus kapcsolatára. Jézus a ’testvéreinek’ nevezte őket (Héb 2:11; Máté 12:50; 25:40). Jézusnak ezeket a ’testvéreit’ azonban az ’Isten fiainak’ nevezik (Gal 3:26; 4:6).

Tehát még a szóhasználatból is látszik, hogy teljes rangbeli különbség van az Atya és a Fia között! Jézusnak a tanítványai a "testvérei", Jézus atyjának, Jehovának pedig a "fiai".

"Ez értelmetlen szójáték! "

Nem szójáték, ez szimpla tény. A Biblia kétféleképp használja az isten szót. Mint átvitt értelemben, valami isteneként, így jó pár személyre vonatkoztatva. És mint megszólításként, kizárólag Jahvére és Jézusra, elég egyértelműen alátámasztva hogy ők egyek.

"Utoljára ez a cím a Jelenések 22:13-ban fordul elő, ahol ezt olvassuk: „Én vagyok az Alfa és az Omega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.” A Jelenések könyvének ez a fejezete kétségkívül számos szereplőt megszólaltat. A 8. és 9. vers arról ír, hogy az angyal szól Jánoshoz"

Igen, és az angyal Jézus üzenetét adja át, az ő nevében, azaz Jézus saját magát nevezte meg Alfának és Omegának, egy olyan címmel ami csakis Istenre vonatkozik, egyértelműen jelezve hogy Jézus = Isten.

Üdvözítő, Szabadító, Megmentő: A Biblia ismételten Szabadítónak nevezi Istent. Sőt, az Ézsaiás 43:11-ben ezt is mondja Isten: „rajtam kívül nincs szabadító.” De mivel Jézusra is utalnak szabadítóként, vajon Isten és Jézus azonosak? Egyáltalán nem. A Titusz 1:3, 4 beszél ’a mi üdvözítő Istenünkről’, majd ezt követően beszél ’a mi Atyánkról és a Krisztus Jézusról, a mi Üdvözítőnkről’. Ennek alapján mindketten üdvözítőnek tekinthetők. A Júdás 25 így utal erre a viszonyra: ’az üdvözítő Isten a mi Urunk Jézus Krisztus által.’ (Lásd még: Cselekedetek 13:23.) A Bírák 3:9-ben ugyanaz a héber szó (mó·síʹaʽ, azaz ’szabadító’ vagy ’megmentő’) fordul elő Otnielre, Izrael egyik bírájára vonatkozóan, mint az Ézsaiás 43:11-ben, de ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy Otniel Jehova lett volna. Ha az Ézsaiás 43:1–12-t olvassuk, akkor kiderül, hogy a 11. vers azt jelenti, hogy egyedül Jehova gondoskodott megmentésről vagy szabadulásról Izrael számára, és hogy a megmentésüket nem a szomszéd népek valamelyik istenének köszönhették.

Isten: Jehova ezt mondja az Ézsaiás 43:10-ben: „Előttem nem lett isten, és utánam sem lesz.” Vajon ez azt jelenti, hogy mivel az Ézsaiás 9:5-ben (9:6, ÚV) Jézus Krisztust prófétailag úgy nevezik, hogy „Erős Isten”, ezért Jézusnak meg kell egyeznie Jehovával? A szövegösszefüggés ismét rávilágít arra, hogy nem erről van szó. A bálványimádó nem zsidó nemzetek egyike sem alkotta meg istenét Jehova előtt, mert őelőtte senki sem létezett. A jövőben sem teremthet senki sem igaz, élő istent, aki képes lenne előre megmondani a jövőt (Ézs 46:9, 10). Ez azonban nem jelenti azt, hogy Jehova sohasem hozott létre senkit, akit jogosan megillet az isteni rang (Zsolt 82:1, 6; Ján 1:1, ÚV). Az Ézsaiás 10:21 Jehovát ’erős Istennek’ nevezi, éppen úgy, ahogy az Ézsaiás 9:5 (9:6, ÚV) Jézust, de csakis Jehovát nevezik ’mindenható Istennek’ (1Móz 17:1).

Ha bizonyos címet vagy megjelölést a Bibliában több helyen is meg lehet találni, nem szabad elhamarkodottan arra következtetni, hogy biztosan mindig ugyanarra a személyre vonatkozik. Különben ez a fajta érvelés ahhoz a megállapításhoz vezetne el minket, hogy Nabukodonozor Jézus Krisztus volt, mivel mindkettőjüket ’királyok királyának’ nevezi a Biblia (Dán 2:37; Jel 17:14); s hogy Jézus tanítványai tulajdonképpen Jézus Krisztus voltak, mivel a tanítványokról is, és Jézusról is ezt olvassuk: „a világ világossága” (Máté 5:14; Ján 8:12). Mindig figyelembe kell vennünk a szövegkörnyezetet, és a Biblia azon más helyeit is, ahol ugyanaz a kifejezés előfordul.

Na ez az, amiben a háromság imádói nem jeleskednek! A hamis dogma kedvéért képesek összemosni minden össze nem tartozó részt a Szentírásból.

Nyilván azért bizonyítják Jézus és Jahve egységét a példaként hozott megszólítások, mert ezek csakis az egy Istenre vonatkoznak!

Ha Isten csak egy van, és a Biblia Istennek szólítja az Atyát és a Fiút is, ebből teljesen nyilvánvaló, hogy ők egyek.

Az Őrtornyos hamis tanok vég nélküli ismételgetése és kifogáskeresés helyett esetleg megpróbálhatnád elfogulatlanul végiggondolni ezt az egészet!