Melyik helyes, keresztény. Vagy keresztyén, és miért van a katolikus Bibliaban több könyv mint a Károli forditásban, pl. makkabeusok könyve, sirák fia könyve stb. ők tettek hozzá vagy, a protestansok vettek el belöle?

Szia!

A magyar keresztény vagy keresztyén szó a görög christianus szó magyar megfelelője, ami azt jelenti: krisztusi, Krisztushoz tartozó. Annak idején az apostoli korszakban Antiókhiában nevezték először így Krisztus követőit. Gyakorlatilag az Újszövetség fordítói magyarították ezt a kifejezést, így attól függően ki melyik fordítást használja az terjedt el az adott egyházon belül. A károli féle első teljes magyar Bibliafordításban a keresztyén szó szerepel, de pl. a Szent István társulat Bibliafordításában a keresztény szó szerepel.

A katolikus Bibliában azért van több könyv, mert 1546-ban a Római Katolikus Egyház tridenti zsinata (más néven trentói vagy trienti zsinat 1545-63) dogmatizálta az apokrifok kanonikusságát, így azok az általuk kiadott bibliákban megtalálhatóak.

Az ősegyházban néhányan, mint például Augustinus (Ágoston), (i. sz. 354-430-ig élt nagy befolyású egyházi tanító) elfogadtak egyeseket az apokrifok közül, míg a többség, köztük például Hieronymus (Jeromos), (i. sz. 340-420-ig élt, ugyancsak nagy egyházi tanító, a Vulgata fordítója) hevesen tiltakoztak a héber kánonhoz kapcsolásuk ellen. Hieronymus "apokripha" és "fabulae" (= mesék) névvel illette az apokrif iratokat. A Vulgatába, az Ószövetség latin fordításába csak Jeromos halála után, szinte szó szerint csak a holttestén át lehetett belevenni őket.

Üdv. Péter

Kedves utolsó!

Szerinted Jeromos, aki 340-420 között élt és a Vulgata - az első latin Bibliafordítás - készítője volt protestáns volt?! Szerintem ezt te sem gondolod komolyan!

Szerinted ezek a "kihagyott" könyvek Isten tekintélyével szólnak-e? Nagyon érdekes, hogy az ószövetségi prófétai korszak lezárulása után keletkezett valamennyi, szerzőik nem próféták, nem "Isten szent emberei" voltak!

Azt is érdemes tudni, hogy ezek az apokrifok nem szólnak hitelesen Istenről, az emberről stb. Ellentmondások, téves tanítások, legendás kiszínezések, alacsony - egyes esetekben elfogadhatatlan - erkölcsiség nyilatkoznak meg bennük. Kirívóan pontatlan történelmi adatot is találhatunk bennük!

Végezetül: nincsenek benne a héber kánonban. Az, hogy a Septuaginta kb. i. sz. IV. századból való kézirataiban benne vannak az apokrifok, nem jelenti azt, hogy már az i. e. 250 körül keletkezett fordításhoz is hozzákapcsolták volna őket. Az Újszövetség sokszor idézi az Ószövetséget a Septuagintából, de egyetlen apokrif iratot sem idéz! Az ókori egyházatyák között csak egy jelentős személy volt, aki némelyik iratot elfogadta közülük: Augustinus. Az első négy évszázadban egyetlen egyetemes zsinat sem ismerte el az apokrifokat ihletettnek!

Nos röviden ennyi a magyarázata annak, hogy nincsenek benne a Szent Bibliában!

Üdv. Péter

Péter, te mindent elhiszel Reisingernek? Attól, hogy egy-két egyházatya vitatta, attól még a főszabály az volt, hogy elfogadták. És bizony már Jézus kora előtt is benne voltak ezek. És ne hívd lekezelően apokrifnak, hanem "deuterokanonikus könyvek" a neve.

Rossz tanítás nincs benük, a történelmi adatokat meg egyéb ószövetségi könyvek is úgy hozzák, hogy elsőra nem egyeztethetőek össze a szekuláris történelmi adatokkal.

Péter, ugye te azok közé a protestánsok közé tartozol, akik bármikor szívesen és bűntudat nélkül megpofoznának egy katolikust?

Köszönöm az interjút!