Mit gondoltok erről az egészről tapasztaltatok ti is ehhez hasonlót?

A keresztény vallástól nem idegen dolog amit tapasztaltál.

Az ortodox kereszténységben például az a szokás, hogy mindenki választ magának egy szellemi vezetőt, rendszerint egy idősebb, bölcsebb rokont vagy jó ismerőst, aki féligmeddig formális keretek között tanácsokkal látja el további élete során és ennek az embernek szokás például gyónni is, nem a papnak, mint a katolikusoknál.

Majd csalódsz benne egyet előbb-utóbb.

Ellenkező nemű? Az para. Ne emberekre építsd a hitedet!

Ő a lelkivezetőd, mondd meg neki, hogy gyors a tempó. És mindent, amit a kérdésed alá leírtál. Azért lelkivezető, hogy tudjon segíteni a lelki életedben, az Isten felé jutásodban. Lelkivezető előtt nem jó titkolózni vagy szégyenkezni ilyesmikről, mert ha nem vagy őszinte, máris nem tud igazán Neked segíteni, hanem csak valakinek, akiről azt képzeli, Te vagy... Légy őszinte, ami nyomaszt, tárd föl. Ha már életgyóntál is nála, akkor az "ez de ciki" érzéstől remélhetőleg megszabadultál nagyrészt.

Arra azért vigyázz, hogy ne zúgj bele, ha erről van szó konkrétan, akkor jobb lenne keresned egy másikat, komolyan. Ha még csak csírájában van ilyesmi, akkor pedig vigyázz, gyomláld ki.

Hajrá, Isten áldjon!