Nem hiszek Istenben, nem akarok katolikus lenni, és ti?

A Vatikán ténykedése az én szememben mindig is gyomorforgató volt. A vallás nevében hajtották végre a legundorítóbb dolgokat. Semmi mástól nem zeng az egész, csak a pedofil papoktól és a történelem során elkövetett tetteiktől (gondolok itt pl. a nácik menekítésére). Számomra az egyház nem több egy pénzéhes csoportnál, akik megpróbálnak az amúgy is előtted lévő millió korlátokon kívül újabbakat szabni. Arról nem is beszélve, hogy én még nem találkoztam olyan vallásos emberrel, aki ne próbált volna megtéríteni, vagy ne köpködött volna le, csak mert mást vallok, mint ő. Én világéletemben ateista voltam, bár Isten létezéséről sokat gondolkodtam, ám mostanra odajutottam, hogy én nem hiszek benne, de soha nem próbáltam senkire sem ráerőltetni a saját véleményemet és egyetlen hívőnek sem mondtam, hogy „figyelj haver, hülyeség, amit hiszel”. Mindig is tiszteletben tartottam mások véleményét, ezért cserébe csak egyet vártam el: hogy ők is tiszteletben tartsák az enyémet. Hát ezt nem tapasztaltam az elmúlt években. Pl. egyszer egy hívő ismerősöm kérdezte, hogy milyen vallású vagyok, amire feleltem, hogy nem vagyok vallásos, erre a reakciója ez volt: „utálom az ateistákat”. Utálat? Kérdem én: hol van az a fenenagy megbocsátás, elfogadás és felebaráti szeretet, amit hirdetnek? Én nem élek szentírás szerint, de szerintem sokkal több szeretet szorult belém, mint néhány, magát istenfélőnek mondó emberbe.

Ami pedig Istent illeti… Számomra elfogadhatatlan, hogy valaki, aki elvileg ezt az egészet irányítja és hatalma van minden és mindenki felett, végignézheti, hogy gyermekek milliói halnak éhen, különböző kegyetlen vallási szertartásokat hajtanak végre, embereket kínoznak és még sorolhatnám. Persze, az ember maga tehet a rosszról, ezt sokszor hajtogatják, de ha egy ilyen áldott jó lény teremtett minket, én elképzelni nem tudom, hogy ezt mind eltűrje. Egy Akela szám dalszövege kicsit durván, de rávilágít a lényegre: „A lánynak, kit a faterja megerőszakolt éjszaka; a srácnak, kit megtagadtak és intézetbe beadtak; a vaknak, ki fényt nem kapott, sose láthat napot, csillagot; annak, aki nyomorék; az anyának, ki elvetélt; az újszülött, ki meglakolt, mert szüleinek bűne volt; ártatlan elítélt, ki villamosszékben ül; ellenség kezéből, aki nem menekül; nincstelen öregnek, ki háborút viselt; kifosztott szolgáknak, kiket gazdájuk ver; nekik mondd, hogy van Isten!” A másik kedvencem, mikor azzal érvelnek, hogy ideküldte a fiát, hogy meghaljon értünk… Hát, ez lehet, hogy mások szemében jó pont, az enyémben viszont nulla, sőt. Szerinte egy tökéletlen, gyarló és bűnös faj vagyunk, ugyebár? És mégis megöli értünk a fiát? Ahogy az István a király c. rockoperában éneklik: „Nem kell olyan Isten, ki megöli egy fiát…” Az pedig, hogy a „lehetetlen, hogy a világ csak úgy létrejöjjön, kellett lennie valakinek, aki ezt megteremti…” Akkor ennyi erővel magát Istent ki teremtette? Mert, ha e logika alapján indulunk, Istent is teremtenie kellett valakinek, de abban a pillanatban már nem is ő a mindenható és itt megdőlt az egész. Erre a kérdésre általában „mert csak”, „mert léteznie kell”, „ő volt, van és lesz” és hasonló válaszokat olvastam, de olyat, ami magyarázatot adna, még nem találtam. A Bibliáról pedig csak annyit, hogy tele van ellentmondásokkal.

Erről sokáig el lehetne vitatkozni, aki hisz, az minden érv ellenére is hinni fog, aki pedig nem, azt a feltételezések nem fogják meghatni. Úgy gondolom, az emberek valahol támaszt, erőt, segítséget találnak, ha hihetnek abban, hogy van valaki, aki vigyáz rájuk és óvja minden lépésüket, mégha – legalábbis szerintem – ezt a valakit ők maguk teremtik meg. De mindenkinek szíve joga ezt eldönteni, én személy szerint előbb imádkoznék egy lámpához, mint egy nemlétező, ember által alkotott lényhez. Ha pedig mégis létezik, akkor végtelenül szadista, ilyet pedig én nem vagyok hajlandó imádni.

„Hát jól van, hadd áruljam el neked Isten egy aprócska műhelytitkát. Isten imád leskelődni. Nagy mókamester, gondolj csak bele! Megajándékozza az embert az ösztöneivel. Igazán rendkívül becses ajándék! És aztán mit csinál? Esküszöm, csakis a maga szórakoztatására, hogy jókat mulathasson a kozmikus, privát vetítőtermében, mindenre sorra tilalomfát állít! Utánozhatatlan poén! Nézd, de ne érintsd!... Érintsd, de meg ne ízleld!... Ízleld! De le ne nyeld!... És míg te zavartan ugrálsz egyik lábadról a másikra, ő vajon mit csinál? Akkorákat röhög rajtad, hogy majd megszakad belé! Szemellenzős, szadista, abszolúte nemtörődöm Uraság! Őt imádjam netán? Soha!” Az ördög ügyvédje c. film :)

@bix 08-23 21:07

Hali, az első bekezdéseddel teljesen egyetértek; gondolom, azért írtad, mert elképzelésed szerint minden hívő tudományellenes fajankó, aki szerint Isten azt akarja, hogy buták maradjunk. Szerintem ennek pont az ellenkezője igaz: Isten támogatja a tudományok fejlődését, a felfedezéseket, stb. Én már többször leírtam itt, hogy "műszaki analfabéta" vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy ellenezném a tudományt.

2. bek.: Nem, kedves, nem felesleges a taglalás. Ugyanis te állítottad, hogy a vírusok élőlények, ezt cáfoltam meg.

De ha már továbbvitted a kérdést, akkor lepődj meg: Alapon igen, minden az Ő műve; csakhogy amit Ő kezdetben "igen jónak" teremtett, azok elkezdtek romlani, hibásan működni. /Tudom, mi lesz a következő kifogásod; ezért sem szeretek ilyenekbe belemenni./

De hallottam már olyan elképzelést is, ami szerint teremteni valóban egyedül Isten képes (= a láthatatlanból a szavával előhozni a láthatót, akár élőlényt, akár tárgyat); viszont alkotni, készíteni valamiből valamit - nos, erre képes az ember is (bár főleg csak élettelent).

De ami nekünk most fontosabb: a sátán is tud alkotni. Pontosan a vírusok is beletartozhatnak ebbe a körbe, mivel igazából nem élőlények. Lehet, hogy ez az egyik próbálkozása, ami nem élő, mégis iszonyatos károkat tud okozni az embereknek.

Na, most legalább még egy példád lesz a holdkóros hívők tudományosan nem bizonyítható elképzeléseire. :)

Kérdező, 08-23 20:50

Nem tudom, miről van szó pontosan, nincs kedvem visszaolvasni az egészet. De az általad felvázolt helyzetben nagyon is helyesen cselekednél, ha a gyengébbek, a kiszolgáltatottak védelmére kelnél.

Ez egy elég hosszú és bonyolult téma, de mindig jogunk van az önvédelemhez, ill. másokat megvédeni. És az ölés sem ugyanaz, mint a gyilkosság. Előbbi megengedhető szükség esetén, utóbbi tilos. Ezt sajnos sokan nem tudják.

Ha esetleg kifejted, mire gondolsz pontosan, és szeretnéd, akkor megpróbálhatok bővebben írni.

Hát én....nem vagyok katolikus, de amúgy sztem nem szeretnék az lenni .

Egyébként természetesen hiszek Istenben!!

Én hiszek Istenben, és katolikus vagyok. És ez jó nekem. :)

(Mellesleg: ha nem hiszel benne, akkor szerinted nem létezik, tehát nem személy, nincs.. Miért írod akkor mégis tulajdonnévként, nagy kezdőbetűvel a nevét? :) )

Kedves 14 / F!

Amennyi kérdésed van, igen bajos lenne mindet részletesen és érthetően megválaszolni.

Én azt javaslom, hogy ha nem csak kötözködni akarsz, vagy a saját véleményedet igazoltatni, akkor kezdd el olvasni a Bibliát nyitott szívvel; ill. fordulj Istenhez imádságban, hogy ha Ő valóban létezik, akkor éreztesse ezt meg veled, vezessen téged, mutassa meg a kérdéseidre a válaszokat.

Amikor én először próbáltam imádkozni, inkább a felső szomszédra gondoltam, mint Istenre, de aztán ez megváltozott... :)

Olvashatsz könyveket is, ill. ha találsz egy hívő keresztény közösséget, ott személyesen is beszélgethetsz fiatalokkal vagy akár idősebbekkel is az élet nagy kérdéseiről.

Isten áldjon!