Mit kell tudni a Jehova tanúiról?

Kérdés: Ki tartozik a 144.000-hez?

Válasz: A Jelenések könyve mindig is kihívást jelentett az írásmagyarázók számára. Érzékletes képalkotás és szimbolizmus jellemzi a könyvet, melyet – a könyv egészéről alkotott előfeltevéseiktől függően – többen többféleképpen magyaráztak. Négy fő irányvonal különböztethető meg a Jelenések könyve értelmezésében: 1) a preterista (mely szerint a Jelenések könyvében olvasható események mindegyike vagy többsége bekövetkezett az I. század végére); 2) a hisztorikus (amely az egyház apostoli kortól a jelenkorig tartó történetének áttekintését látja a Jelenések könyvében); 3) az idealista (amely a jó és a rossz harcának ábrázolásaként tekint a Jelenésekre); és 4) a futurista (amely az eljövendő eseményekről szóló próféciának véli a Jelenések könyvét). A négy megközelítés közül csupán az utolsó magyarázza a Jelenéseket ugyanazzal a grammatikai-történeti módszerrel, mint a Szentírás többi könyvét. Ráadásul ez a módszer van leginkább összhangban azzal a ténnyel, hogy a Jelenések könyve is próféciaként utal önmagára (Jelenések 1:3; 22:7. 10. 18. 19).

Arra a kérdésre tehát, hogy „ki tartozik a 144.000-hez”, ugyancsak attól függően adhatunk választ, hogy melyiket tesszük magunkévá a fenti négy megközelítés közül. A futurista szemlélet kivételével valamennyi írásmagyarázati módszer szimbolikusan, az egyház jelképeként értelmezi a 144.000-ret, és a 144.000-res számot a teljes (azaz teljes számú) egyház jelképének véli. Olvassuk el azonban a pontos szöveget: „És hallottam a pecséttel megjelöltek számát: száznegyvennégyezer pecséttel megjelölt Izráel fiainak minden törzséből” (Jelenések 7:4). Mint láthatjuk, semmi nem indokolja, hogy a 144.000-ret ne a zsidók tényleges számaként értelmezzük, melyen belül „Izráel fiainak minden törzséből” 12.000 fő kerül ki. Az Újszövetségben sehol nem találunk egyértelmű utalást arra, hogy az egyház Izrael helyébe lépne.

Ezek a zsidók meg lettek jelölve pecséttel, ami azt jelenti, hogy Isten különös védelmét élvezik mindennemű isteni ítélettel és az Antikrisztussal szemben is, hogy véghezvihessék küldetésüket a nyomorúság idején (lásd Jelenések 6,17, amikor az emberek rettegve gondolnak majd arra, hogy ugyan ki állhat meg Isten közelgő haragjával szemben). A nyomorúság ideje egy jövőbeni, hétéves időszak, amikor Isten ítéletet tart azok felett, akik elutasították, és beteljesíti Izráel népének megváltására vonatkozó tervét. Mindez annak megfelelően történik majd, amit Isten kijelentett Dániel prófétának (Dániel 9:24–27). A 144.000 zsidó tulajdonképpen „első zsengéje” (Jelenések 14:4) a megváltott Izráelnek, amelyről a korábbi próféciák szóltak (Zakariás 12:10; Róma 11:25–27), és az a küldetésük, hogy hirdessék az evangéliumot az elragadtatás utáni világban és a nyomorúság idején. Missziós munkájuknak köszönhetően milliók – „nagy sokaság […], amelyet megszámlálni senki sem tudott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből” (Jelenések 7:9) – jutnak majd hitre Krisztusban.

A 144.000-rel kapcsolatos félreértések javarészt Jehova tanúi tévtanításaiból erednek. Jehova tanúi állítása szerint legfeljebb 144.000-ren uralkodhatnak majd Krisztussal a mennyben és tölthetik Istennel az örökkévalóságot. Jehova tanúi azt hirdetik, hogy az úgynevezett „mennyei reménység” csak e 144.000 ember kiváltsága. Azok, akik nem tartoznak bele ebbe a csoportba, az úgynevezett „földi reménységnek” örvendhetnek – vagyis a földi paradicsomban lehet részük Krisztus és a 144.000 uralma alatt. Nyilvánvaló, hogy Jehova tanúi egyfajta kasztrendszert állítanak fel, melyben lesz egy uralkodó és egy uralom alá vetett réteg (az előbbihez a 144.000 kiváltságos tartozna). A Biblia azonban nem tanít semmiféle osztályrendszerről. Igaz ugyan, hogy a Jelenések 20:4 szerint lesznek majd olyanok, akik együtt uralkodnak Krisztussal ezer évig, és ezek az emberek az egyház (Krisztus-hívők), az ószövetségi szentek (Krisztus első eljövetele előtt elhunyt hívek), valamint a nyomorúság korabeli szentek (akik a nyomorúság idején fogadják be Krisztust) közül kerülnek majd ki. Ugyanakkor a Biblia nem korlátozza ennek a csoportnak a létszámát. Azonkívül az ezeréves királyság nem azonos az örökkévalósággal, amely az ezeréves királyság végén veszi kezdetét. Akkor Isten együtt lakik majd velünk az Új Jeruzsálemben. Ő lesz az Istenünk, mi pedig az Ő népe (Jelenések 21:3). Ekkor kapjuk meg a Krisztusban megígért és a Szentlélek által elpecsételt örökséget (Efézus 1:13–14), és örököstársai leszünk Krisztusnak (Róma 8:17).

Kérdés: Biblikus-e a lélek megsemmisülésének tana (annihilácionizmus)?

Válasz: A lélek megsemmisülésének tana az a hit, amely szerint a nem hívők nem fognak örökkön-örökké szenvedni a pokolban, hanem haláluk után inkább „eltöröltetnek”. Sokak számára szimpatikus ez a tan az örökkévalóságot pokolban töltő emberek gondolatának szörnyűsége miatt. Noha néhány bibliai szakasz a lélek megsemmisülésének tanát látszik alátámasztani, a bűnösök sorsáról végzett átfogó tanulmányozás rávilágít, hogy a pokolbeli büntetés örök. A lélek megsemmisülésének hiedelme a következő doktrínák félreértéséből fakad: 1) a bűn következménye, 2) Isten igazságszolgáltatása, 3) a pokol természete.

A pokol természetével kapcsolatban a lélek megsemmisülését vallók félreértik a kénköves tó jelentését. Természetesen, ha valakit tüzes magmafolyamba dobnának, akkor azonnal megégne. Ugyanakkor a kénköves tó testi és szellemi értelemben is létezik. Nem csupán az emberi test kerül ide, hanem az emberi test, a lélek és a szellem. A testi tűz nem emésztheti meg a szellemit. Úgy tűnik, hogy az üdvösséggel nem rendelkezők ugyanúgy feltámadnak az örökkévalóságra felkészített testben, mint az üdvözülők (Jelenések 20:13; Cselekedetek 24:15). Az ilyen testet az örökkévaló sorsra készítették elő.

A lélek megsemmisülését vallók az örökkévalóság fogalmát sem értik teljesen. Igazuk van abban, hogy a görög ’aiónion’ szó, amelyet általában ’örökkévaló’ jelentéssel fordítanak, alapvetően nem örökkévalót jelent. Egy korszakra, egy eónra, egy adott időintervallumra utal. Ugyanakkor az is egyértelmű az Újszövetségben, hogy az ’aiónion’ szó néha örökké tartó periódust jelöl. A Jelenések 20:10-ban a Sátánról, a fenevadról és a hamis prófétáról azt olvassuk, hogy a tüzes tóba vettetnek, és „gyötrődnek éjjel és nappal örökkön-örökké”. Egyértelmű, hogy ez a három lény nem semmisül meg a tóba vettetéskor. Vajon miért különbözne ettől a nem üdvözülők sorsa (Jelenések 20:14–15)? Az örökkévaló pokol valóságának legmeggyőzőbb bizonyítékát a Máté 25:46-ban találjuk: „És ezek [a nem üdvözülők] elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre.” Ebben az igeversben ugyanaz a görög szó utal a gonoszok sorsára, mint a megigazultakéra. Ha a gonoszok csak „egy korszakig” gyötrődnek, akkor a megigazultak is csak „egy korszakig” élnek a mennyben. Ha a hívők örökkön-örökké lesznek a mennyben, akkor a nem hívők is örökkön-örökké lesznek a pokolban.

A lélek megsemmisülését vallók részéről a pokol örökkévalóságával kapcsolatban az a másik gyakori ellenvetés, hogy igazságtalan lenne az igaz Isten részéről, ha véges mennyiségű bűnért végtelen ideig büntetné a nem hívőket. Miért lenne az fair Isten részéről, ha az egész örökkévalóságban büntetne olyan valakit, aki csak például hetven évet élt bűneiben? Erre az a válasz, hogy a bűneinknek azért vannak örök következményei, mert az örök Isten ellen lettek elkövetve. Amikor Dávid király a házasságtörés és gyilkosság bűnét elkövette, ezt mondta: „egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz…” (Zsoltárok 51:6). Dávid Betsabé és Úriás ellen vétkezett; hogyan mondhatja mégis, hogy egyedül Isten ellen vétkezett? Dávid tudta, hogy végső soron minden bűn Isten ellen irányul. Isten örök, végtelen Lény. Ennek eredménye az, hogy minden ellene elkövetett bűn örök büntetést érdemel. Nem a bűn elkövetésének időtartama számít, hanem Isten lénye, aki ellen vétkezünk.

A lélek megsemmisülésének tana egy személyesebb aspektust is hordoz magában, mégpedig azt a gondolatot, hogy semmiképpen sem lehetnénk boldogok a mennyben, ha tudnánk, hogy szeretteink közül vannak olyanok, akik örökkön-örökké a pokolban szenvednek. Ugyanakkor a mennyben nem lesz semmi olyan, ami miatt majd panaszkodhatnánk vagy szomorkodhatnánk. A Jelenések 21:4 így szól: „letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” Ha szeretteink közül valaki nem lesz a mennyben, akkor mi teljes egyetértésben leszünk afelől, hogy nem is lehetne ott, mert saját maga utasította el Jézus Krisztust, mint személyes megváltóját (János 3:16; 14:6). Nehezen fogható ez fel, de hiányuk nem fog szomorúságot okozni. Nem azon kellene gondolkodnunk, hogy vajon majd hogyan élvezhetjük a mennyet szeretteink nélkül, hanem hogyan vezethetjük el őket arra, hogy Jézus Krisztusba vessék hitüket, és így majd ott lehessenek a mennyben.

Talán a pokol az egyik fő oka, amiért Isten elküldte Jézus Krisztust, hogy megfizesse a bűneinkért járó büntetést. Nem kell attól félnünk, hogy halálunkkor megsemmisülünk, de attól igen, hogy az örökkévalóságot a pokolban töltsük. Jézus halála végtelen halál volt, ami megfizette a végtelen bűn-tartozásunkat, hogy nekünk már ne kelljen érte a pokolban örökre bűnhődnünk (2 Korinthus 5:21). Amikor Jézusba vetjük a hitünket, akkor megmenekültünk, tiszták lettünk, és örök otthon vár ránk a mennyben. Ellenben, ha visszautasítjuk Isten örök életre szóló ajándékát, akkor ennek a döntésnek fogjuk viselni az örök következményeit.

Kérdés: Kik a Jehova tanúi, és miben hisznek?

Válasz: A napjainkban Jehova tanúiként ismert szekta egy Charles Taze Russell által vezetett bibliatanulmányozó csoportként Pennsylvaniában indult útjára 1870-ben. Russell a csoportját az „Ezeréves hajnal bibliatanulmányozás” névvel illette. Könyvsorozatot írt, aminek ő „Az ezeréves hajnal” címet adta. Haláláig hat kötet jelent meg, és a Jehova tanúi mai tanításának nagy része megtalálható benne. Russell 1916-os halála után barátja és utódja, J. F. Rutherford bíró megírta a sorozat hetedik, „A befejezett titok” c. kötetét. Az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulatot 1886-ban hozták létre, és hamarosan ez lett az a csatorna, amelyen keresztül az Ezeréves hajnal mozgalom a nézeteit mások felé terjesztette. 1931-ig a csoport russellistákként volt közismert, amikor egy szakadás miatt átnevezték őket Jehova tanúinak. Az a csoport, amelyből kiszakadtak, a Bibliatanulmányozók (Bible Students) néven terjedt el.

Miben hisznek a Jehova tanúi? Krisztus istenségéről, az üdvösségről, a Szentháromságról, a Szent Szellemről és az engesztelésről alkotott hitelvi nézeteik tüzetes tanulmányozása egyértelműen megmutatja, hogy ezekben a témákban nem ragaszkodnak a hagyományos keresztyén állásponthoz. A Jehova tanúi azt vallják, hogy Jézus Mihály arkangyal, a legmagasabb rendű teremtett lény. Ez ellentmond a nagyszámú olyan igehelynek, amely egyértelműen azt állítja, hogy Jézus isten (János 1:1,14, 8:58, 10:30). A Jehova tanúi hite szerint az üdvösség a hit, a jó cselekedetek és az engedelmesség kombinációjával érhető el. Ez rengeteg igével ellenkezik, ahol azt olvassuk, hogy az üdvösség kegyelemből hit által kapható (János 3:16; Efézus 2:8–9; Titusz 3:5). A Jehova tanúi elutasítják a Szentháromságot: hitük szerint Jézus teremtett lény, a Szent Szellem pedig lényegében Isten élettelen ereje. A Jehova tanúi elutasítják Krisztus helyettesítő engesztelő áldozatát, helyette inkább egyfajta váltságdíjelméletben hisznek, azaz hogy Jézus halála Ádám bűneiért fizetett váltságdíj volt.

Hogyan igazolják ezeket a nem bibliai tantételeket a Jehova tanúi? Először is, azt állítják, hogy az évszázadok során az Egyház meghamisította a Bibliát, így ők újrafordították azt, és így készült el a Szentírás új világ fordítása. Az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat inkább megváltoztatta a Biblia szövegét, hogy az hamis tanításukhoz illeszkedjék, minthogy saját tanítását a Biblia tanítására alapozza. Az Új világ fordítás számos kiadást élt meg, mert a Jehova tanúi egyre több olyan igehelyet találtak, amely tanaiknak ellentmond.

Az Őrtorony hittételeit Charles Taze Russell, Joseph Franklin Rutherford bíró és utódaik eredeti, kibővített tanításaira építik. Azt állítják, hogy az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat kormányzó testülete a szekta egyedüli olyan testülete, amelynek a Szentírás magyarázatára tekintélye van. Tehát, az a végső hivatalos álláspont egy adott igeszakasszal kapcsolatban, amit a kormányzó testület mond; az önálló gondolkodás nagyon nem ajánlott. Ez pont az ellenkezője annak, amit Pál Timóteusnak (és nekünk) ír figyelmeztetésül, hogy igyekezzen kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét. Ez a figyelmeztetés a 2 Timóteus 2:15-ben található, és egyértelmű útmutatás Istentől, hogy minden gyermeke a béreabeli keresztyénekhez hasonlítson, akik naponta tanulmányozták az Igét, hogy leellenőrizzék, összhangban van-e az Igével, amit hallanak.

Valószínűleg egyetlen vallási csoport sem olyan szorgalmas az üzenete terjesztésében, mint a Jehova tanúi. Ez az üzenet azonban sajnos tele van torzítással, félrevezetéssel és hamis tanítással. Bárcsak felnyitná Isten a Jehova tanúi szemét az evangélium igazságára és Igéjének valódi tanítására!

Hogyan ismerhetem fel a hamis tanítót/hamis prófétát?

Válasz: Jézus arra figyelmeztet bennünket, hogy „hamis krisztusok és hamis próféták” támadnak majd, akik még a választottakat is megpróbálják megtéveszteni (Máté 24:23–27; lásd még 2 Péter 3:3 és Júdás 17–18). A legjobb módja a hamisság és a hamis tanítók elleni védekezésnek az, ha ismered az igazságot. A hamisítvány felismeréséhez tanulmányozd az eredetit. Bármely hívő azonosítani tudja a hamis tanítást, aki „helyesen fejtegeti az igazság igéjét” (2 Timóteus 2:15), és aki figyelmesen tanulmányozza a Bibliát. Például, aki olvasott az Atya, a Fiú és a Szent Szellem cselekedeteiről a Máté 3:16–17 szakaszban, az azonnal megkérdőjelez minden olyan tanítást, ami kétségbe vonja a Szentháromságot. Ezért az első lépés a Biblia tanulmányozása; minden tanítást a Szentírás alapján kell megmérni.

Jézus azt mondta, hogy „gyümölcséről lehet megismerni a fát” (Máté 12:33). A gyümölcs keresése közben három konkrét próbát javasolunk, ami alapján lemérhető a tanítások hitelessége:

1) Mit mond a tanító Jézusról? A Máté 16:15–16-ban Jézus felteszi a kérdést, hogy „ti kinek mondotok engem?” Péter válasza: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia”. Ezért a válaszért Péter „boldognak” neveztetik. A 2 János 9-ben azt olvassuk, hogy „aki túllép ezen, és nem marad meg a Krisztus tanításában, abban nincs benne Isten; aki megmarad a tanításban, abban benne van az Atya is, meg a Fiú is.” Más szóval Jézus Krisztus és az üdvösség műve a legfontosabb; figyeljünk oda az olyanokra, akik tagadják, hogy Jézus egyenlő az Atyával, akik leértékelik Jézus áldozati halálát, vagy akik elvetik Jézus emberi mivoltát. Az 1 János 2:22-ben ezt olvassuk: „Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, mert tagadja az Atyát és a Fiút.”

2) Az evangéliumot hirdeti-e az adott tanító? Szentírásbeli meghatározása szerint az evangélium a Jézus halálával, temetésével és feltámadásával kapcsolatos örömhír (1 Korinthus 15:1–4). Lehet, hogy hangzatosak, de az olyan állítások, mint például hogy „Isten szeret téged”, vagy „Isten azt akarja, hogy enni adjunk az éhezőknek”, vagy „Isten azt akarja, hogy gazdag légy” nem tartalmazzák az evangélium teljes üzenetét. Pál arra figyelmeztet bennünket a Galata 1:7-ben, hogy „egyesek megzavartak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangéliumát.” Senkinek, még egy nagyszerű igehirdetőnek sincs joga megváltoztatni az Istentől kapott üzenetet. „…Ha valaki nektek más evangéliumot hirdet, azonkívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!” (Galata 1:9).

3) Istennek dicsőséget hozó jellemvonásai vannak-e a tanítónak? A hamis tanítókról beszélve Júdás így ír a levele 11. versében: „…Kain útján indultak el, pénzért Bálám tévelygésére adták a fejüket, és Kóré lázadása szerint vesznek el.” Magyarul a hamis tanító felismerhető a büszkeségéről (Kain elutasította Isten tervét), pénzsóvárságáról (Bálám pénzért prófétált) és lázadásáról (Kóré Mózes fölé emelte magát). Jézus figyelmeztetett bennünket, hogy figyeljünk az ilyenekre, akiket gyümölcseikről ismerünk fel (Máté 7:15–20).

További tanulmányozáshoz nézd át azokat a könyveket a Bibliában, amelyeket kifejezetten az Egyházon belüli hamis tanítás elleni küzdelemben írtak: Galata levél, 2 Péter, 1 János, 2 János és Júdás. Sokszor nehéz felismerni a hamis tanítót/hamis prófétát. Sátán a világosság angyalának álruhájában jár (2 Korinthus 11:14), szolgálói pedig az igazság szolgáiként tetszelegnek (2 Korinthus 11:15). Csak akkor ismerhetjük fel a hamisítványt, ha pontosan ismerjük az igazságot.

Nos kérdező, az utolsó pár válaszból meg is tudod mint kell tudni a JT-kről.

Ők azok a figurák, akik ctrl+c; ctrl+v-vel teleszemetelik a fórumtémákat.

Utolsónak!!!!

Haver,már bocsika,de én is TANÚ vagyok ,de az igazi!Vagyis Jézus Krisztus tanúja.És az a másfél oldal csak neked szemét.Sajnálom!

Jajj már! Ne piszkáljátok egymást. Rossz olvasni is, pedig ezt a részt még csak olvasom. Mindenki az legyen aki akar. Ha te Jézus követője, azaz Jézus tanúja akarsz lenni legyél az. Ha valaki katolikus akar lenni, legyen az.

Viszont ha valaki kérdez és a másik vázolja a vallását, ne egyétek meg, hanem válaszoljatok neki pontonként. Igaz, hogy sokat írt (mondjuk rövidebbet lehetett volna és egyenként visszaválaszolni), de Isten az aki ítélkezhet nem egyének.

Amúgy én Jehova Tanúit támogatom inkább,hisz a Biblia is azt mondja, hogy Isten (azaz Jehova - Zsolt 83:19) népet vesz az ő nevének és csakis Isten lehet a megmentő. Ezt itt találjátok: Ézsaiás 43:10-11.

Isten volt az aki földreküldte az ő fiát Jézust,aki mutatta, hogy hogy kell élni a földön. Jézus maga kijelentette, hogy "az atya nagyobb nála" (János 14:28). Még Jézus is az Istenhez imádkozott többször is amikor a földön volt. A mintaimában is azt tanította, hogy "szenteltessék meg a te neved..." vagyis Isten neve (=Jehova Zsolt 83:19).

Lukács 4:7-8: ez elmondja hogy egyedül csak az Urat imádjuk és neki szolgáljunk.

Hogy ki az Úr a Zsolt 83:19-ből látjuk, hogy Jehova.

Jézus a közvetítő akit válságként Isten a földre küldött. Otthagyta égi mivoltát és a földre jött, meghalt majd visszatért istenhez. Ezért Jézust kell követnünk =az ő példáját.

Visszatérve, ne bántsatok senkit mert valami más az elképzelése mint nektek. Gondolom talán Hit gyülekezetes lehet, mert ők veszik előre inkább Jézust. De az ő dolga. Mindenkinek szabad választási joga van. Leírta és hosszan. Egyetértek hogy nehéz válaszolni DE SENKI SEM ITÉLKEZHET, HOGY SZEMÉT! mondom én, aki inkább Jehovát fogadom el. Az ő dolga, hogy kit fogad el. Ez egy beszélgetés és aki nem akar beszélgetni, ne tegye. Szépen meg lehet kérni, hogy kevesebbet írjon - ENGEM IS :)))) De ha elítéltek mást az bűn, mert Jézus is megmondta, hogy Isten fog ítélkezni mindenki felett, mert ő nagyobb!! és minden dicsőség az övé.

További jó olvasást és ne egyétek egymást.

Egyébként az előbb leszóltam, hogy azt írtátok "Jézus tanújának" nevezett egyénre, hogy szemét az irománya (ill. annak lett titulálva.

Szóval nem helyes ítélkezni.

Amúgy kedves 1,5 oldalt író (én már csak így mondom), hogy nem hiszem, hogy jogodban állnak neked elítélni a tanúkat. A tanúk nem egy szekta és szerintem egy Jehova Tanúja jobban el tudja mondani, hgoy mit tanítanak náluk mint egy másik Krisztust dicsőítő.

Egyszóval úgy gondoldom, hogy mindenki a sajátját mondja és nem szólja meg. Én Jehova Tanúi mellett állok ki és szerintem (vélhetően Hit gyülekezetes vagy, bocsi ha rosszul gondolom), te a Hit gyülekezet mellett állj ki és ne mondj ítéletet Jehova Tanúira vagy ne mondd meg hogy szerinted ők mit tanítanak.

SZÓVAL SENKI NE TÁMADJON SENKIT! :))) Mindenki a saját elveit mondja, de ne határozza meg, hogy egy vallás honnan ered ha nem tudja. Mert mellesleg Jehova Tanúi korábban is voltak, de nem ilyen néven és őket is meg kellene hallgatni nem egy nem odatartozó véleményét, hogy őszerinte ki fia borja Jehova népe. Én sose szóltam meg hitgyülekezetest és nem ítéltek, hogy szekta vagy honnan ered. Nem ítéltem őket, hogy miért dicsőítik Jézust elsősorban mikor Jézus felhívta a figyelmet, hogy Isten érdemel ilyen dolgokat.

NO MINDEGY! ÉN KIMARADOK A VITÁBÓL. :) TI SE TEGYÉTEK. Szerintem ezt a témát itt zárjuk le. Ha valaki tudni akarja, hogy kik Jehova Tanúi, keresse meg őket a Királyságterembe és kérdezze meg.