A Biblia mese, mítosz, legenda VAGY valóság?

"Josephus Flavius egyáltalán nem is említi, pedig ő aztán minden apróságról írt az adott korban."

Nézzük:

"1. Josephus Flavius: A zsidók története XVIII, 63–64. (I. század vége)

"Ebben az időben (tudni illik Pilatus helytartósága idején) élt Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek neveznünk. Ugyanis csodákat művelt és tanította az embereket, akik szívesen hallgatják az igazságot, és sok zsidót és görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És ámbár főembereink följelentésére Pilatus keresztre feszíttette, most is hívek maradtak hozzá azok, akik addig szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent közöttük, mint ahogy Istentől küldött próféták ezt és sok más csodálatos dolgot előre megjövendöltek felőle. S még ma is megvan a keresztények felekezete, amely róla vette a nevét."

Utolsó, egyszerűen hazudsz!

"Flavius Josephust nem kell külön bemutatni, nevét mindenki jól ismeri, ‘Zsidó Háború' című könyve széles körben elterjedt olvasmány, és a ‘Zsidók Története' című munkája is népszerű jól ismert könyv. Évszázadokon keresztül, keresztény-hitvédelmezők több ezerszer idézték a Jézussal kortárs Josephust, kinek írása megdöntethetetlen bizonyíték volt a történelmi Jézus valóságára. A ‘Zsidók Története' című könyvben található az a híres bekezdés, az ún. 'Testimonium Flavium' (Flavius-tanúságtétel) melyre mindig, mindenki szívesen hivatkozott. Magyar fordítása, XVIII. fejezet 3. bekezdés:

„Ebben az időben élt Jézus ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek neveznünk. Ugyanis csodákat művelt és tanította az embereket akik szívesen hallgatták az igazságot és sok zsidót és görögöt megnyert, Ő volt a Krisztus. És ámbár főembereink feljelentésére Pilátus keresztre feszítette, most is hívek maradtak hozzá azok akik eddig szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent közöttük, mint ahogy Istentől küldött próféták ezt és más sok csodálatos dolgot előre megjövendöltek felőle. S még ma is megvan a keresztények felekezete amely róla vette a nevét”.

Ma már senki sem veszi komolyan, hogy ezt a bekezdést Josephus írta volna, későbbi betoldása már nem vitatott. Igaz, Josephus stílusában íródott, szépen megfogalmazott nyelvezetét utánozva, de szerkezetileg nem kapcsolódik az előtte és az utána következő bekezdésekkel, azok sorrendjéből ‘kilóg'. De akad olyan kutató is, mint Neville Birdsall ("The Continuing Enigma of Josephus' Testimony about Jesus), aki szóstatisztikai alapon kimutatta, hogy a tanúság szövege stílusában teljesen eltér Josephus egyéb szövegeitől, ezért az feltehetően egészében hamisítvány. Az idézet mondanivalója különben is ellentmond Josephus filozófiájának, hitrendszerének, és határozott politikai pragmatizmusának. Az ő idejében a zsidóság Messiás-üdvösségközvetítő--megváltó eljövetelének fontossága mindennapos váradalom volt, szükséges elvitathatatlan tény, amely bekövetkezik előbb vagy utóbb.

Csakhogy a Messiás eljövetelének lényegét, szerepét, vagy az eljövetel idejét sokféleképpen értelmezték, tanították. Josephus is egyénileg értelmezte, fordította le saját (politikai) felfogásának megfelelően az üdvösségközvetítő eljövetelét: amit ‘ősi jóslat' elnevezés alatt magyarázott. Az ‘ősi jóslat' lényege, hogy a próféciák Vespasianus császár személyében teljesednek be, akit Júdeában kiáltottak ki császárrá. Tehát, ha Josephus azt hirdette, hogy Vespasianus a ‘megváltó', akkor nem nevezhette Jézust ‘Krisztusnak'."

Vidiripi

Invesztor akkor mire alapozott a 12 tanítvány?

Invesztor, ne haragudj, de én idéztem. Nem hinném, hogy egy hazugság idézése hazugság lenne. Nem én hazudok akkor, hanem aki azt meghamisította. Tehát ami nem tetszik, az hazugság? Ez is egy érv, te tudod...

Sajnállak, de az evangélium igaz, hála az Istennek!

Valóban, te meghalnál egy hazugság miatt? Ha te tanítvány lettél volna, meghalnál egy magad által kitalált hazugság miatt?

"A zsidóktól ötször kaptam negyvenet egy híján.

Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem;

Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt;

Fáradságban és nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bőjtölésben, hidegben és mezítelenségben.

Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek gondja. "

Pál helyébe te mindezt végigcsinálnád egy hazugság miatt, melyet tudod, hogy hazugság?

Én nem.

ma 09:26

Az se biztos, hogy igazat mondtak. Az is lehet, hogy tudták, hogy csak egy jó ember Jézus és ennyi. Aztán rá pár száz évvel I. Konstantin római császár összelopkodott egy kicsit innen egy kicsit onnan, hogy legyen egy államvallás. Szerintem nélküle ma nem is lenne a kereszténység más, mint egy kis zsidó szekta.

ma 09:51

Ugyan már! A biblia nem történelmi tény, egyrészt. Másrészt, miért ne halhaltna meg egy jó emberért? Napjainkban is halnak meg eszmékért (nacionalizmus), és jó emberekért is életüket áldozzák. Ne legyél már a valóságtól ennyire elrugaszkodva. Amúgy meg, ha valóban létezett Jézus, akkor egy jó ember volt (semmi több) és már ezért érdemes meghalni.

U.i.:bocs, nem akartalak megsérteni, tényleg nem te vagy hazug, hanem a forrásod.

Szerintem a Biblia a legjelentosebb kulturtornetei irasok egyike, ha nem A legjelentosebb.

En nem vagyok vallasos, ezert az Istennel ill Jezussal kapcsolatos dolgokban szamomra az a fontos, hogy a zsidok es az oskeresztenyek hogyan ertelmeztek ezt a bonyolult vilagot.

Masreszt regeszeti asatasok bizonyitjak, hogy a Bibliaban leirt tortenelmi esemenyek igazak.

Vagyis szamomra csoda a Biblia. A hivok szamara Isten a csoda benne, szamomra a vilagot megerteni probalo ember a csoda benne.

Vidiripi

Invesztor

A biblia nem történelmi tény? A biblia létezik ez tény ,kezembe vehetem.

I. Konstantin római császár vajon mi motiválta hogy azt tegye amit tett. Bár ez egy kicsit olyan hogy mi lett volna ha Hitler gyerekkorában vízbe fullad. De nem fulladt mert kihúzták.

S még egy kicsit vissza térnék a tényekhez. Tény hogy az apostolok léteztek nem csak a biblia támasztja alá. Az is tény hogy a városok amelyek a bibliában szerepelnek azok is léteznek/léteztek.

Tény az hogy Babilon városa létezett ma csak a romjai vannak s a biblia azt írja hogy miután lerombolják nem fog ott lakni ember. Honnét tudta ezt az az ember aki leírta hogy a mai napig nem laknak ott. Max. egy időre a régészek. Tény hogy a Jeruzsálemi nagytemplom is létezett siratófal. A görög városok mind léteznek Róma is létezik. A biblia nem csak egy vallási könyv hanem történelemkönyv is. Meg sok minden más is van még benne ,az élet kérdései ,életmód ,egészség ,higiénia ,erkölcs ,gyereknevelés ,stb.

Sziasztok!

Olvasom, hogy szóba került Josephus Flavius történetíró Jézus Krisztussal kapcsolatos írása. Nos, nekem megvan ez a könyv, és ennek az olvasmánynak az elején erről is szó van, hogy mennyire lehet hitelesnek venni azt a szöveget. Az elég valószínűnek látszik, és erre felhoztak érveket, miszerint Josephus szövege ebben a formában hamisítvány, azonban "néhány szempont azonban mégis inkább arra vall, hogy Josephus eredeti szövegében is volt már szó Jézusról" (Josephus Flavius A Zsidó háború, XXXI. o)

Például azt tudnunk kell, hogy a ma ismert legkorábbi kézirat ami fent maradt, az a XI. századból való, ez pedig már tartalmazza a átdolgozott szöveget. Birtokunkban van azonban egy dokumentum, amely egy X. századból való Egyiptomban élt, és arab nyelven író Egyházi szerző Agapios püspök Világkrónikájban maradt fent. A püspök így idéz Josephus Flaviustól:

"ebben az időben élt egy bölcs ember, akit Jézusnak neveztek. Életmódja tiszteletre méltó volt, és mindenki magasztalta erényességéért. Sokan a zsidók közül, de más népek köréből is köréje gyűltek, és tanítványai lettek. Pilátus azonban keresztre feszítésre és halálra ítélte. Azok, akik egyszer már tanítványai lettek, mégsem tagadták meg tanítását. Azt állították, hogy keresztre feszíttetése után három nappal élő állapotban megjelent előttük. Állításuk szerint ő volt a messiás, akiről a próféták csodákat jövendöltek. Ezt beszéli el Josephus a mi urunkról Krisztusról - áldott a neve"

Kétségtelen, hogy az, hogy amit arabul író püspök Josephus neében közöl tartalmilag közel áll, a Zsidók történetében lévő áttoldogozott fejezethez, viszont tartalmában megfelel annak, amit Flavius a maga nézeteinek megfelelően Jézusról írhatott. Agapios püspök ugyanis tudott görögül és olvashatott olyan kéziratot, amiben a névtelen egyházi másoló módosításait nem hajtották végre.

A keresztény püspöknek pedig semmi oka nem lehetett arra, hogy Josephus nevében ilyen, az egyházi tanoknak ellentmondó szöveget koholjon. Így tehát jogosultnak látszik a feltételezés, hogy Agapios idézett szövege bizonyos csatornákon keresztül visszanyúlik Josephus eredeti szövegére.