Az adventisták szerint a fenevad bélyege valóban a vasárnap megtartása a szombat helyett?
Egyébként az adventisták se tartják meg szó szerint a szombat parancsát. A mózesi törvény szerint SEMMI munkát sem lehetett végezni és végeztetni szombaton! Például még a tűzgyújtást is tiltja Isten Igéje ezen a napon. Kérdezem akkor, hogy szombaton az adventisták csak hideg ételt szoktak fogyasztani? Vagy még pénteken meggyújtják a lángot a gáztűzhelyen és egészen vasárnapig égve hagyják, hogy meg tudják melegíteni a szombati ebédet? De tudom, van mikrohullámú sütő, vagy villanytűzhelyük van. Jó, de akkor kit dolgoztatnak közben a gázműveknél vagy az elektromos műveknél? És mi a helyzet a világítással? Vagy a szombati istentiszteleti alkalmon a hangtechnikával - azok is árammal mennek ám... És gondolom, meleg vizet se használnak szombaton, és az istentiszteletekre is gyalog járnak... Persze lehet az a magyarázat, hogy a szolgáltatóknál úgyis dolgoznának, ha nem használnának áramot vagy gázt, de akkor ők meg élvezik a szombatot megtörő emberek bűneinek gyümölcseit...
Javaslom neked a Zsidókhoz írt levél 4. részének tanulmányozását. Különösképpen azt, hogy hányszor kell egy hívőnek bemenni az Ő nyugodalmába, és hogy milyen példát hoz fel erre Isten Igéje. A törvény szellemi, és nem igaz az, hogy az adventistákon kívül más keresztények nem tartják meg a 4. parancsolatot. Csak a szombat nem azt jelenti, amit ők tanítanak róla. A hegyi beszéd szerint is a ne ölj parancsolat sokkal többről szól, mint a gyilkosságról. Az adventisták leragadtak a 7 napnál, és nem értik, hogy nem csak ez a szombat van Isten Igéjében (van még ezen kívül a szombat év, a jubileumi szombat év és a páska, ami a szombatok szombatja). Figyeld meg, hogy szombati napon ugyanaz történt a mannával, mint ami bent a Szentek Szentjében - nem romlott meg! Vajon mi ezzel Isten üzenete? Szerintem az, hogy a szombat és Isten jelenléte ugyanaz! Ezért mondja a Zsidókhoz írt levél szerzője, hogy igyekezzünk ebbe bemenni...
válasza:Sziasztok!
"Kérdezem akkor, hogy szombaton az adventisták csak hideg ételt szoktak fogyasztani?"
Bármilyen hihetetlen is nálunk például Gödöllőn a gyülekezetben szombatonként általában saláta alapú ételeket szoktunk enni. Persze nem azért mert tűzgyújtási tilalom van, hanem azért mert egészséges és könnyű étel.
Én nem vagyok egyébként a szélsőségek híve, ahogyan Krisztus is azt tanította, hogy szabad jót tenni szombaton, így logikusan pl. az egészségügyben dolgozok, vagy a közszolgálatot teljesítők elláthatják a feladatukat, mert ezzel segítik mások életét...
Üdv. Péter
válasza:Kedves Kérdező!
Én ezt úgy szoktam megfogalmazni, hogy az a munka jöhet szóba szombaton, amire nincs más megoldás. Pl. gyereket tisztába kell tenni. De az ételt megfőzzük előtte nap naplementéig, vagy hideget eszünk. Én ugyan megtehetem, hogy gyalog járok a gyülekezetbe, mert közel van. (Gondolom, ezért volt régen a szombatnapi járóföld.) Amikor busszal kellett mennem, olyankor valóban visszás a helyzet. Hisz én úgy járok gyülekezetbe, hogy más megtöri a szombatot. Nekem éppenséggel tanították a többi szombatot is. Nálam ez akkor került előtérbe, amikor azon gondolkoztam, hogy melyik napon halt meg Jézus.
Lehet, hogy van olyan egyház/vallás, ahol tartják a szombatot (talán a baptisták?). Gondoltam már rá, hogy utánanézek, de a Bibliát szívesebben olvasom, mint vallások hitelveit. Bár lehet, hogy érdemes lenne, mert jelenleg nem tudom, hogy keresztelkedjek meg.
Köszönöm, el fogom olvasni figyelmesen a javaslatod.
válasza:"a páska, ami a szombatok szombatja" Az speciel az engesztelési nap. IIIMóz 23,32
Kérdező!
1Kor 13,12 "Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem."
Én speciel nem vagyok hetednapi adventista, (sem kerak-os sem reformos). Majdnem az lettem, hiszen sok vallással úgy van az ember, hogy na, ez nagyon jó, ez is, hú, erre nem is gondoltam, és eljön egy kis idő, mikor azt is mondom, hogy na ez már nem jó, ez sem igazán jó, stb.
Visszatérve, ahogy Pál is írta, homályosan látunk. Krisztus biztos, hogy nem tett rosszat, mert kiment a házából, kalászt téptek a tanítványai, stb. Gondolom akkor egyetértesz, hogy ilyen dolgokat lehet tenni. De akkor mi végre volt a törvény, ha látszólag Krisztus megszegte? Meg kellene vizsgálni, hogy miért nem volt szabad csinálni semmit sabbatkor? Holott Krisztus csinált.
Szerintem két megjegyzése volt Krisztusnak a sabbattal kapcsolatban.
1: A sabbat van az emberért, nem az ember a sabbatért.
2: Jót lehet csinálni sabbatkor.
Krisztus megmutatta, hogy mi a jó: Gyógyítani, életet menteni. (Nem közszolgálati munkát ellátni például egy hivatalban, ahogy előttem is említve lett, ilyet Krisztus nem tett.)
Tudunk-e jót tenni magunktól? Tehát, ha kimegyek a házamból, tudok-e jót tenni, gyógyítani, életet menteni, Isten országát hirdetni magamtól?
NEM! Ha nem tudok jót tenni, akkor ne csináljak semmit. Viszont Istennel már tudok, ahogy Krisztus is tette.
Mt 19,26 "Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges."
Legjobb tudásom szerint ez az 'Istennél' szó fordítható úgy is, hogy 'Istennel'...
válasza:Kedves Kérdező!
Azt kérdezted, hogy üdvösség kérdése-e a Szombat megtartása. Hadd válaszoljak szeretettel és tisztelettel a Bibliával:
"Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös." (Jak 2:10)
Most nekem lenne egy kérdésem: Melyik parancsolatot és hányat lehet megrontani? Figyelmen kívül hagyni?
Tisztelettel várom további kérdésedet!
Józsi
Kedves Józsi!
Azt kérdezted, hogy melyik parancsolatot és hányat lehet megrontani, figyelmen kívül hagyni.
Például azokat nyugodtan figyelmen kívül hagyhatom, amelyek nem rám vonatkoznak. A tízparancsolat így kezdődik:
"Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából." 2 Móz 20:2
Mózes később ezt mondta róla:
„Az Úr, a mi Istenünk, szövetséget kötött velünk a Hóreben. Nem a mi atyáinkkal kötötte meg az Úr ezt a szövetséget, hanem mivelünk, mindnyájunkkal, akik itt ma életben vagyunk.” (5 Mózes 5:2-3).
Nehémiás szintén erről beszélt:
„Majd alászálltál a Sinai-hegyre, és beszéltél velük az égből. Adtál nekik helyes törvényeket, igaz tanításokat, jó rendelkezéseket és parancsolatokat. Megismertetted velük szent szombatodat, és parancsolatokat, rendelkezéseket és törvényt adtál nekik szolgád, Mózes által.” (Neh 9:13-14).
Ezékiel is:
„Kihoztam őket Egyiptomból, és elvittem őket a pusztába. Rendelkezéseket adtam nekik, és megismertettem velük törvényeimet, amelyek által él az ember, ha megtartja azokat. A szombatokat is adtam nekik, annak jeléül, hogy van közünk egymáshoz, és megtudják, hogy én vagyok az ÚR, aki megszentelem őket.” (Ez 20:10-12).
Amennyiben a tízparancsolat megtartása kötelező lenne a keresztények vagy a pogányok közül megtértek számára, ez valahol meg kellene, hogy lenne írva legalább egyszer az Újszövetségben. Sok lehetőség kínálkozott volna ehhez. Lássunk néhány példát:
Mikor megkérdezték Jézustól, hogy melyik a legnagyobb parancsolat, kettőt mondott, ami nincs meg a tízparancsolatban. Ezt olvassuk Máté 22:34-40-ben:
„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” (5 Mózes 6:5), és „szeresd felebarátodat, mint magadat” (3 Mózes 19:18).
Lehetősége lett volna megemlíteni, hogy a tízparancsolat Isten legkiválóbb törvénye, de nem tette.
Mikor megbeszélték az apostolok, kell-e a nem-zsidó hívőknek betartania a mózesi törvényt (Csel 15:5), a válasz az volt, hogy nem. Nem mondták, hogy: „kivéve a tízparancsolatot”. Egy kivétel – a paráznaság – benne van, de a többi nincs.
Amikor Isten szövetséget kötött valakivel, ezekre a szövetségekre jellemző volt, hogy volt egy ígéret, volt hozzá feltétel, illetve volt a szövetségnek egy jele. Nézzünk meg néhány szövetséget:
Noé (1 Móz:9:8-17):
ígéret: Isten nem fogja soha többé elpusztítani a földet özönvízzel
feltétel: itt kivételesen nincs
jel: szivárvány
Ábrahám (1 Móz 15-17):
ígéret: sok nép atyja lesz
feltétel: hit
jel: körülmetélés
Mózes:
ígéret: beviszi őket a tejjel-mézzel folyó földre, megáldja őket, népévé lesznek, stb...
feltétel: engedelmesség a törvénynek
jel: a szombat megtartása
A jellel kapcsolatban, hogy ez csak Izrael népnek adatott:
„Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Így beszélj Izrael fiaival: Tartsátok meg szombatjaimat, mert jel ez köztem és köztetek nemzedékről nemzedékre.” (2 Mózes 31:12-13)
„Tartsák meg Izrael fiai a szombatot, tegyék a nyugalom napjává nemzedékről nemzedékre örök szövetségül. Örök jel ez köztem és Izrael fiai között.” (2 Mózes 31:16-17)
„Kihoztam őket Egyiptomból, és elvittem őket a pusztába. Rendelkezéseket adtam nekik, és megismertettem velük törvényeimet, amelyek által él az ember, ha megtartja azokat. A szombatokat is adtam nekik, annak jeléül, hogy van közünk egymáshoz, és megtudják, hogy én vagyok az ÚR, aki megszentelem őket.” (Ez 20:10-12).
A szombat azért annak a szövetségnek a jele, amit Isten a zsidókkal kötött, miután kihozta őket Egyiptomból. Mivel ez jele a szövetségnek, érthető, hogy miért ez az egyetlen ceremóniális tétel, ami a tízparancsolathoz tartozik. A Gal 3:19 szerint pedig ez a szövetség csak Krisztusig tartott.
És végül következik az új szövetség:
„Eljön az az idő – így szól az ÚR -, amikor új szövetséget kötök Izrael és Júda házával. Nem olyan szövetséget, amilyent őseikkel kötöttem, amikor kézen fogva vezettem ki őket Egyiptom földjéről.” (Jer 31:31-32).
Az újszövetség azért nem olyan, mint a régi. Ennek mégis ugyanolyan struktúrája van:
ígéret – örök élet, illetve Isten minden eddigi ígérete (János 3:16, 2 Kor 1:20, 1 Kor 3:21)
feltétel – hit (Róma 3:21-28)
jel – az Úrvacsora (1 Kor 11:25, Luk 22:20, Mk 14:24)
És mivel mi most már ezen „új szövetség” részesei vagyunk, fölösleges ragaszkodnunk az előző szövetségek jeleihez, azaz, a körülmetélkedéshez (Gal pl. 5:6) és a szombatnaphoz (Kol 2:16-17).
Ha esetleg valaki a Zsid 8:10-be akarja belemagyarázni, hogy a tízparancsolatra utal, akkor előbb olvassa el Jézus magyarázatát, hogy mi a törvény:
"A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták." Mt 7:12
Üdv.
válasza:Kedves Kérdező!
Elolvastuk leveledet, melyből látszik, hogy Isten kegyelméből Bibliát olvasó ember vagy. Tiszta szívemből kívánom, hogy Bibliaismerő is legyél. Említetted leveledben, hogy a Szombat, a Tízparancsolat a zsidóknak adatott. Amikor Isten legyen szavára teremtett hat napon át, és a hetediken megnyugodott. Hol voltak ekkor még zsidók? Bizonyára olvastad, hogy Jákób lesz az első Izraelita, ami azt jelenti, hogy Győző. Innen indul Izrael és fejlődik nagy néppé. Így tehát nem állja meg a helyét, hogy a Tízparancsolat, -benne a Szombat- a zsidóknak adatott. Ha pedig nincs érvényben a törvény, akkor szabad gyilkolni, lopni, csalni, paráználkodni, szabad mindent, hiszen nincs érvényben a törvény, így gondolod az Írások szerint? Vagy csak a 4. parancsolat nincs érvényben, a többi igen? Mitől lenne így? Az pedig, hogy nincs utalás az Újszövetségben a Parancsolatokra, ez több, mint tévedés. A teljesség igénye nélkül idézünk jó néhányat.
Máté 5:17-18
"Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik."
Ján. 14:15
"Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok."
IJán. 2:3-4
" És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk.
A ki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság."
IJán. 2:7
"Atyámfiai, nem új parancsolatot írok néktek, hanem régi parancsolatot, a mely előttetek volt kezdettől fogva; a régi parancsolat az íge, a melyet hallottatok kezdettől fogva."
stb.
A két parancsolat, amire utaltál, az nem más, mint az Úr Jézus összefoglalta a két kőtáblán lévő parancsolatokat két csoportba. Ellenőrizd le, járj utána. Első kőtábla I-IV. parancsolatok: Az Isten iránti parancsolatok, megegyezik Jézus 1. parancsolatával: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből.
V-X. parancsolatok: Az emberek iránti parancsolatok. Megegyezik Jézus által mondott 2. parancsolattal, hogy szeresd felebarátodat, mint magadat.
Szerinted hogy megfeleljünk a Jézus által mondott 1. vagy 2. parancsolatnak, a Tízparancsolatból melyiket lehet elhagyni? A Szövetségkötés amire utaltál, mai nap is létezik, mindenki szövetséget köt az Úrral mikor megkeresztelkedik, elfogadva hit által az Isten által mondottakat, és ezt felnőtt fejjel, szabad akaratból keresztséggel megpecsételi. Ez a szövetség.
Máté 22: 36-40
"Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
Ez az első és nagy parancsolat.
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
E KÉT PARANCSOLATTÓL FÜGG AZ EGÉSZ TÖRVÉNY ÉS A PRÓFÉTÁK."
Tisztelettel várjuk további észrevételedet, kérdésedet.
Szeretettel: Józsi
válasza:Átfutottam az egész párbeszédet, ami itt olvasható volt.
Több kérdés is felmerült bennem. Engedjétek meg, hogy ezekről röviden írjak!
1. A kérdező számára ez egy tényleg fontos kérdés, vagy csak provokálni kívánta az adventistákat? Más szóval: egy szilárd álláspontja van a kérdés megválaszolását illetően, vagy hajlandó értő figyelemmel a másik válaszára odafigyelni?
2. A kérdezőnek igaza van abban, hogy ha az adventisták értelmezik valahogy a fenevad bélyegét, akkor azt kiadványaikban, hozzászólásaikban fel kell vállalniuk. Nem helyes tehát névtelen szórólapokat osztogatni, és nem helyes a tanítások titkolása sem. Megtehetik persze az adventisták, hogy egyáltalán nem szólnak hozzá egy kérdéshez, vagy nem adnak ki kiadványokat. De ha már hozzászólnak, azt felelősséggel tegyék, ha kiadványt adnak az emberek kezébe, azért vállalják a felelősséget!
3. Nem értem Pétert, hogy miért nem vallja meg nyíltan - ha már válaszolt erre a kérdésre -, hogy az adventisták mit gondolnak erről?
És hogy az eredeti kérdésről ne feledkezzünk el, válaszolok rá.
Igen, az adventisták a fenevad bélyegét a vasárnap megtartásával azonosítják.
A kérdés azonban így, ahogy van nem megfelelő! Tisztázni kellene ugyanis, hogy mit jelent a fenevad, és mikor kerül az emberekre a fenevad bélyege?
Ha ezek nincsenek tisztázva, nincs értelme a bélyeg azonosításának sem!
válasza:Kedves Hozzászóló!
Tisztelettel szeretnénk közölni, hogy az Isten akarata az, hogy
" A ki azt akarja, hogy minden ember idvezüljön és az igazság ismeretére eljusson." (1Tim 2:4)
Ennek alapján a Bibliában Isten nem titkolt el előlünk semmit, a fenevaddal kapcsolatos dolgokat sem. Bizonyára olvastad már a Szentírást, Dániel könyvében Isten előre megírja 2300 évvel előre a próféciákban, hogy mik fognak történni, hogy mi a fenevad és annak mi a bélyege.
Dániel 2. fejezetében olvashatunk a világbirodalmakról, továbbá Dániel 7:25-ben már konkrétan mondja, hogy lesz egy hatalom aki sokat szól Isten ellen, sőt Isten helyébe helyezi magát, és megváltoztatja az időket és a törvényt. A történelemből is tudjuk, hogy melyik volt az a hatalom, aki megváltoztatta az Isteni törvényeket Szombatról a mitrász napisten napjának imádatára. (nem furcsa, hogy a Szentírásban sehol egyetlen egyszer nem szerepel a vasárnap szó???) és mégis az emberek olyat imádnak, ami nincs benne a Bibliában, ami viszont benne van a Bibliában 143-szor (Szombat), azt meg figyelmen kívül hagyják. Mi magunk döntjük el, hogy Isten pecsétjét vesszük magunkra, ami benne van a Bibliában, vagy a fenevad által adott bélyeget, ami nincs benne.
" 9. És harmadik angyal is követé azokat, mondván nagy szóval: Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére,
10. Az is iszik az Isten haragjának borából, a mely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába: és kínoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok előtt és a Bárány előtt;" (Jel 14:9-10)
Szeretnék segíteni: A "kezére" azt jelenti, hogy cselekesszük azt amit a fenevad mond, a "homlokára" pedig azt hogy értelmünkkel egyetértünk vele. Ismét mondom, Dánielnél írva van, hogy jön egy vallási hatalom, aki a Szombatból vasárnapot csinál azt gondolván, hogy neki erre hatalma van, ezzel Isten fölé helyezte magát.
Remélem, sikerült egy picivel segíteni hogy érthetőbbé váljon a Biblia alapján, hogy mi is a fenevad bélyege.
Várom további kérdésedet tisztelettel!
Józsi
válasza:Kedves Józsi(#39)!
Először is köszönöm a válaszodat!
Hozzászólásod elolvasva, azonnal felvetődött bennem egy kérdés. Őszintén mondom, hogy nem kekeckedésből fogalmazom meg, de tényleg nem értem! A hozzászólásod elején ezt írod: „Tisztelettel szeretnénk közölni…”, míg a szöveg végén aláírásként egyetlen név szerepel: „Józsi”. Míg az elején többes szám első személyben fogalmazol, a végén csak egyetlen személyes aláírás szerepel. Ez zavaró, mert nem értem, hogy ez a válasz most több ember által egységesen megfogalmazott szöveg, vagy egyetlen ember meglátása és válasza?
A hozzászólásodra reagálva:
Az én meglátásom az volt (#38), hogy a fenevad bélyegének helyes azonosítása feltételezi, hogy konkrétan azonosítsuk a fenevadat, és hogy a bélyegének felvétele mikor történik, amelynek az lesz a következménye, hogy ezek az emberek is isznak az Isten haragjának borából.
Kérdésemre és felvetésemre nem igazán válaszoltál. Hozzászólásoddal csak azt az információt erősíted, amit eddig is tudtunk, hogy az adventisták a vasárnapot tekintik a fenevad bélyegének. Azt írod, hogy „Isten nem titkolt el előlünk semmit”, azonban te nem árultál el túl sokat!
Azt állítod, hogy „Dániel könyvében Isten előre megírja 2300 évvel előre a próféciákban, hogy mik fognak történni, hogy mi a fenevad és annak mi a bélyege.” A 2300 éves próféciában (amely Dániel 8. fejezetében olvasható.) nem található meg, hogy mi a fenevad bélyege. Fenevadakról (azaz vadállatokról) sem olvashatunk itt. Ami itt áll, az szarvak létezése, letörése, növekedése. A kis szarvról, amely utolsó a szarvak sorában, részletesen ír a prófécia: (Dn. 8: 10-12; 23-25). Jó lett volna, ha erről a kis szarvról írtál volna, illetve ha beazonosítod, és nem csupán egy mondattal utalsz erre a látomásra! Az említett igékben bőséges kijelentés található a kis szarvról, amit jó lenne, ha értelmeznél! Egyáltalán világi, vagy egyházi hatalomról van szó? Illetve a róla szóló kijelentéseket hogyan kell érteni szerinted? Ez a prófécia hogyan hozható kapcsolatba az általad még említett Dániel 2. fejezetében és 7. fejezetében lévő próféciákkal? Végül pedig a Dániel könyvében található próféciák, hogyan hozhatók kapcsolatba a Jelenések könyvében szereplő fenevaddal és bélyegével?
Azt írod: „A történelemből is tudjuk, hogy melyik volt az a hatalom, aki megváltoztatta az Isteni törvényeket Szombatról a mitrász napisten napjának imádatára.” Mire gondolsz konkrétan? Én nem tudok olyan előírásról, vagy rendeletről, amely egy nap imádatát írta volna elő. Az isteni törvények sem rendelték el soha a szombat imádatát.
Azt írod: „(nem furcsa, hogy a Szentírásban sehol egyetlen egyszer nem szerepel a vasárnap szó???) és mégis az emberek olyat imádnak, ami nincs benne a Bibliában” Akik a vasárnapot ünneplik, nem imádják a vasárnapot, mint ahogy az adventisták sem imádják a szombatot csak azért, mert azt tekintik ünnepnek és ekkor tartják istentiszteletüket.
Idézed végül Jel. 14:9-10 verseit, ahol arról olvashatunk, hogy az Isten haragborából azok isznak majd, akik imádják a fenevadat, annak képét, és bélyegét felveszik kezükre vagy homlokukra. Na, ezt a fenevadat kellene megnevezned, meg a képét azonosítanod. Csak ezek után lehet a bélyegéről beszélni. Addig csak káosz az egész.
Fontos kérdés:
Azt írod: „Mi magunk döntjük el, hogy Isten pecsétjét vesszük magunkra, ami benne van a Bibliában [szombat], vagy a fenevad által adott bélyeget, ami nincs benne [vasárnap].”
Válaszodból jól értem-e? Azt állítod, hogy a vasárnapot ünneplők magukra vették a fenevad bélyegét? Mert ugye ez azt jelenti a Jel. 14:9-10 szerint, hogy ezek fognak inni az Isten haragborából, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy elveszítik az üdvösségüket. Akik pedig szombatot ünnepelnek, azok helyesen cselekednek és elnyerik az üdvösséget?
Ha jól értem, amit írsz, akkor két kérdésem van!
1. Az üdvösség tehát nem kegyelemből van, hit által, hanem egy nap megünneplésében?
2. Ha a vasárnapot ünneplők egyike sem üdvözülhet, miért nevez némelyeket Isten „én népem”-nek, és szólítja fel őket, hogy fussanak ki Babilonból? (Jel. 18:2-4) Mert csak úgy tudnak kifutni, ha a felszólításkor Babilonban vannak, ezért azok szokásait és előírásait követik, többek között a vasárnapot ünneplik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!