Megtért keresztények, hogy ha volt olyan, hogy elbuktatok azt hogyan lehet elrendezni magatokban?

A bűnszámlálgatásnak nincs semmi értelme. Mindenki vétkezik és nincs "kis" meg "nagy" bűn bizonyos szempontból, mert minden bűnnek az a természete, hogy elválaszt Istentől. Persze vannak "kategóriák" és kell is hogy legyenek, mert nem eshet ugyanolyan elbírálás alá egy gyilkos, mint aki csak egy kekszet lopott. Isten tudta mire vállalkozik, amikor a bűnben dagonyázó emberekből elhívta választottjait, hivatalosait és azok válaszoltak a hívására. A hit abban, hogy Isten bevégzi azt a jó munkát, amit elkezdett, és Krisztushoz hasonlóvá, "krisztusivá" vagyis kereszténnyé tesz szerintem fontosabb, mint az, hogy ha az ember elesik, bűntudattal terhelve a padlón is maradjon minél tovább. Ez csak egyvalakinek érdeke, de őt ellenségnek hívják és embergyűlölő gyilkos kezdettől fogva. Jézus viszont éppazért jött, hogy életünk legyen és bövölködjünk. Legfpképpen szeretetben. Mert a törvény és a parancsolatok igazi betöltése a szeretet, mivel ha szeretünk valakit: nem bántjuk, nem károsítjuk meg, nem kívánjuk a javait sikereit jogtalanul és eleve szeretettel és jóindulattal vagyunk felé, tőlünk tellhető módon segítve, óvva és gyarapítva. De azt be kell látni, hogy józanul nézve SENKI nem bűntelen és senki nincs, nem volt és nem is lesz Jézus Krisztuson, a messiáson kívül, aki emberként ne vétkezne, esne el, vagy hibázna. Isten még az angyalaiban is találhatna hibát, ha keresné, nem ez a lényeg. Hanem, hogy azonnal felkelj, bocsánatot kérj, rendezd, hozd helyre, ha tudod és okulj belőle, menj tovább és csináld jól, ne ismételd meg, ne kövesd el újra és újra ugyanazokat a hibákat és kezdd el magad annak és olyannak látni, amilyennek Isten lát és látni akar. És hagyd, hogy Ő munkálkodjon benned, miután beláttad, hogy önmagadtól egy fikarcnyit nem "javíthatsz" magadon, vele viszont akárki lehetsz. Legjobb, ha átadod Istennek ezeket és közlöd vele nem megy egyedül, tegye meg a szükséges lépéseket, mert te sem akarod ezt. És akkor átformál. De tökéletes abban az értelemben, hogy "sosem hibázol" NEM leszel ebben az életben. Különben is mihez képest? Másokhoz képest? Vagy Istenhez mérten?:) Hülyeség. Kelj fel és harcolj! És ne hagyd hogy vádlás alá kerülj, az a legnagyobb ördögi csapda.. nem használ semmit, viszont RENGETEGET árt. Én tudom, hidd el.. ha valaki, én igen.. Csak az nem vétkezik/bukik el/hibázik aki nem csinál semmit sem. Aki csinál valamit, mind elbukik. Az a nem mindegy, hogy felállsz, vagy hagyod, hogy az ellenség ürügyül használhassa ellened, elhitetve veled, hogy "jogos" a kárhoztatásod, aminek a vége az, hogy annak sem lesz jobb, aki ellen vétkeztél, meg neked sem, mivel így Isten nem tud rád megfelelően hatni, változtatni, mert a bűntudat és a kárhoztatás, meg a negatív hitek, félelmek megbéklyóznak.

Igen én is buktam már el. Őszintén meg kell valljad bűneidet és ő megbocsátja.

megteszed a Biblia által írt lépéseket, elhiszed hogy Isten megbocsátott, és hogy ő hűséges hozzád ennek ellenére. Ez nem biztos hogy mindig könnyű lesz, de idővel minden a helyére kerül majd. Feltéve ha továbbra nem maradsz benne bűnökben, vagy abban a bizonyos bűnben. Egy idő múlva meg tudsz majd bocsátani magadnak is. De mindig tudd Isten hamarabb megbocsát mint lehet te magadnak.

Anyám! aszkézist???? azt meg mi a bánatnak??? el vagy te tévedve ember! ilyen nincs a Bibliában!

Nem rég én is hasonló szituációban voltam. De megbántam és Istenhez fordultam, megbántam amit tettem, elmentem bűnvallásra és tudom, hogy Isten megbocsátott. A töredelmes és a bűnbánó szívet nem veti meg! Az a szerencsénk, hogy tart még a kegyelem és meglehet térni! :)