Keresztények? Hogyan képzeljem el az evolúciót?

A keresztények elvitek az evolúciót, sehogy sem képzelik el azt.

Ha arra a verzióra vagy kíváncsi, akkor legyen teremtéstörténet, az evolúció szót kizárólag a Darwin-féle fejlődéstörténetre használjuk.

Egyébként igen, úgy, ahogy mondod. Csak ne keverd az evolúcióval.

" alkalmazkodtak a környezetükhöz, Darwin erre alapozta az evoluciò"

Nem, Darwin arra alapozta az evolúciót, hogy egyes változások öröklődnek. Az azóta eltelt 150 év alatt sokkal többet megtudtunk az öröklődésről.

Amiről te beszélsz az a Lamarck-i evolúcióelmélet, ami valóban megdőlt, részben Darwin érdemeként. A modern evolúcióelmélet már teljes mértékben elveti, hogy a szerzett tulajdonságok öröklődnének ("félkarú tengerésznek félkarú gyereke született"). A mutációk és a természetes szelekció két külön folyamat, ami együtt eredményezi az evolúciót.

Nos, akárhogy is képzeli el az ember a teremtést, az biztos, hogy az élőlények populáció szintjén lassan de biztosan, folyamatosan változnak, idomulnak a környezetükhöz. Ez az evolúciós változás.

Nézzünk rá egy egyszerűsített példát, ha tényleg érdekel, hogy is működik ez. Van valamilyen növényevő állatfajunk, és a környezet hatásaként vizsgáljuk most a ragadozókat (persze egyidőben rengeteg környezeti hatás érvényesül, de úgy gondoltam, most ne bonyolítsuk túl, dolgozzunk csak eggyel).

Nos, ahogy köztünk, emberek között is vannak magasabbak és alacsonyabbak, ugyanígy van ez az állatoknál, a növényevőinknél is. A magasabbaknak valószínűleg hosszabb a lábuk, és gyorsabban is tudnak futni, azaz könnyebben elmenekülnek a ragadozók elől. Ráadásul a magasabb szülőknek nagy eséllyel születik magas gyereke, tehát egyre inkább elterjednek az egyre magasabb állatok.

De másrészről nem kell leírni az alacsonyabbakat sem, mert azok közül meg néhányan rájöhetnek, hogy elég kicsik ahhoz, hogy bebújjanak olyan helyekre, ahová a ragadozók nem férnek be. És aki el tud rejtőzni, azt megintcsak nem kapják el és nem eszik meg, tehát ők is tudnak szaporodni, és alacsony utódokat létrehozni.

Na most akiket a ragadozók elkapnak, azok azok az állatok lesznek, akik nem elég alacsonyak, hogy elrejtőzzenek, de nem is elég magasak, hogy olyan gyorsan fussanak, mint a többiek, szóval a ragadozók őket fogják elkapni, és előbb-utóbb már csak olyan állatok maradnak, akik vagy nagyon alacsonyak, vagy nagyon magasak, és a faj máris megváltozott, ráadásul két irányba.

Persze ez egy végletekig leegyszerűsített példa volt, a természetben nem egyetlen környezeti tényezőnek kell megfelelni, hanem több tucatnyinak, és amelyik mindegyiket a legjobban viseli, az fog túlélni, és a saját génjeit (amik miatt ő képes elviselni ezeket a körülményeket, míg a többiek kevésbé) fogja továbbörökíteni az utódaiba. Ráadásul csak egyetlen tulajdonságot vizsgáltunk, a magasságot, de gondolom te sem csak a magasságban különbözöl a szüleidtől. Ez azért van, mert egyszerre több tucat, akár több száz apró kis változás is történhet a gyerekben a szülőhöz képest. És igaz, hogy ezek csak apró változások, de az újabb és újabb generációkban mindig újabb és újabb apró változások történnek, és így összeadódnak, míg végül az adott élőlény szinte minden tulajdonságában más lesz, mint a több ezer vagy több millió évvel ezelőtt élt őse.

Egy kicsit visszatérve a korábbi példánkra, nézzük a két élőlénycsoportunkat külön-külön.

Először a rejtőzködőket. Az egy dolog, hogy ha jön a ragadozók, elrejtőznek, de néhányan közülük könnyen rájöhetnek arra is, hogy mi lenne, ha nem is mennének vissza a felszínre, és akkor nem is kéne menekülni a ragadozók elől. Maradnak a kis üregeikben, és alkalmazkodnak hozzá. Ezt az alkalmazkodást a következőképp kell elképzelni: Ugye már csak alacsonyak vannak, de a sok alacsony állatka minden másban különbözik egy kicsit. Az egyik mondjuk könnyebben megemészti azt a táplálékot, amit a föld alatti üregekben talál, mint a többiek. Akkor ő valószínűleg életben marad, míg sok másik éhenhal. Aztán vannak olyanok, akiknek nagyobb a fülük, jobban hallanak. Ha bármi baj van, nagyobb füllel könnyebb meghallani, így könnyebb életben maradni, mint a kisfülűeknek. De a föld alatt nem süt a Nap, hidegebb van, amelyiknek vastagabb a szőre, az előnyben van a vékonyabb szőrűekkel szemben. Tehát amelyek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek segítik a föld alatti életmódot, azok nagy eséllyel tovább élnek, és a tulajdonságaikat öröklik az utódaik is.

A hosszúlábúakkal ugyanez a helyzet. Az egy dolog, hogy gyorsabban futnak, de különféle cserkészési módszerekkel még mindig elkaphatják őket a ragadozók. Tegyük fel, hogy nem egyszínűek, hanem különféle foltosak is vannak köztük. Néhányan csíkosak, mások pöttyösek. A magas fűben a csíkosak a mintázatuknak köszönhetően kevésbé észrevehetőek, így ha a ragadozók elkapnak egyet, az valószínűleg egy pöttyös lesz. Aztán nagyobb szemmel jobban látnak. És ne is ragozzuk tovább, nézzük meg az eredményt.

Valami teljesen szokványos növényevőből kifejlődött egy hosszúlábú, csíkos szőrű, nagyszemű faj, míg másrészről ugyanebből az ősből kifejlődött egy föld alatt élő, vastag bundájú, nagyfülű élőlénypopuláció is (és ez még mindig nagyon le volt egyszerűsítve). Így működik az evolúció.

"illetve a rövid làbu àllatok a leggyorsabbak nem pedig a hosszuak,"

Ami azt bizonyítja, hogy...WTF?

Semmi bajom nincs a kreacionistákkal, Csak az érvelésükkel. Az érvelésüket foglalja össze ez a kép a legjobban:

[link]

Két, alapvetően különböző testfelépítésű állatot ilyen téren butaság összehasonlítani. Két zsiráf közül viszont a hosszabb lábú valószínűleg gyorsabb is lesz.

Illetve amit leírtam, az csak egy egyszerűsített, sematikus példa volt arra a kérdésre, hogyan lehet elképzelni az evolúciót, hogyan működik.

Ja, és sosem bukott meg, még senkinek sem sikerült részben sem cáfolnia. Az evolúció egy ma is működő, megfigyelt folyamat az élőlényekben.

Egyik jó példa a jelenben zajló evolúcióra a nyírfaaraszoló lepkék megváltozása.

A nyírfa kérge normál esetben fehéres, és a világos szárnyú lepkéket nehezebb rajta észrevenni, ezért a nyírfaaraszoló lepkék szárnya túlnyomó többségben világos színű volt.

Az ipari forradalommal jár légkörszennyezés hatására korom rakódott le a nyírfák törzsére, amitől az elsötétült, és a világos szárnyszín többé nem rejtette a lepkéket, így azok közül a legtöbben elpusztultak a ragadozóktól, míg a kevéske sötét szárnyú egyed jól tudott rejtőzni a ragadozóktól elől a sötét színű fatörzsön, így azok élték túl, és azok szaporodtak el. És így a nyírfaaraszó lepkék populációja sötét szárnyszínű lett.

Nem egyenként a nyírfaaraszoló lepkék változtatták meg a szárnyszínüket a jobb rejtőzködés érdekében, hanem a populáció változott meg nemzedékeken keresztül, külső kényszer hatására.