Hogyan tudott Jézus tavasszal erjedetlen szőlőlevet, mustot inni?

Péter!

Legyél szíves, olvasd el az előzményeket is, a kommenteket és a válaszokat! A hozzászólásod java része marhaság, ahogy az előzőekben már kitértem rá.

Köszönöm.

„Én ugyanis 16 és 21 éves korom között rendszeresen fogyasztottam alkoholt, ekkor ismertem fel, hogy ez helytelen és 22 éve nem fogyasztom.”

Ebből is kitűnik, hogy nem tudsz különbséget tenni e két fogalom között, a mértékletesség, és a mértéktelenség közötti következmények között. Kérlek, ne keverd össze a fiatalkori vedelést, vagy az alkoholizmust, az orvosi társadalom és a statisztikák szerint is egészséges rendszeres, kis mennyiségű, minőségi borivástól. De erről egy hasonló kérdés kapcsán beszélgetünk párhuzamosan Veled, igaz? Ahol felhoztál idézeteket, honlapokat, és kivétel nélkül lesöpörtem mindet, amire persze semmit nem reagáltál csupán egy dacos megjegyzésre tellett.

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__5..

Nekem is eszembe jutott egy meredek példa az általad felhozott bizonyság mintájára. Gondolom elfogadott számodra is a házastársak közötti együttlét. Szerinted mérvadó, ha azt mondanám, hogy 16 és 21 éves korom között több emberrel létesítettem válogatás nélkül viszonyt, „ekkor ismertem fel, hogy ez helytelen és 22 éve” nem létesítek senkivel szexuális kapcsolatot, még a feleségemmel sem?

Ha megfigyelted, elolvastad volna az előzményeket, akkor nem hoztál volna fel olyan példákat, amit felhoztál. Kitárgyaltuk, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a gyümölcsben eleve jelen lévő élesztőgombák reakcióba lépjenek a cukorral. Kitárgyaltuk (-tam), hogy cukros szirupot nem öntünk a sebbe, ahogy a szamaritánus a példázatba, és még nem egy bizonyítékot, hogy alkoholos ital a Bibliába szereplő bor szó.

A III.Móz 10,8-11 szép példája annak, hogy a bor szó nem cukros szirup csupán. Ha megfigyeled a törvényt, az Úr nem azt mondta, hogy a papok ne igyanak, hanem azt, hogy a gyülekezet sátrában végzett szertartások esetében ne legyenek alkoholos befolyás alatt. De nem azért, hogy ne igyanak, hanem azért, hogy ne részegedjenek le. Nem akkor halnak meg, ha isznak, hanem akkor, amikor nem tudnak különbséget tenni különböző dolgok között. Próbáld meg értelmezni az általad felhozott Mózesi idézetet, és ne általánosíts! Miért nem szabadott alkoholmentes cukros szirupot inniuk? Mi bajuk lett volna? Azért, mert a bor szó nem cukros alkoholmentes szirup, hanem alkoholos, erjedt gyümölcslé. Köszönöm, hogy újabb bizonyítékkal szolgáltál erre. Ment a zöld kéz... :)

„Egyébként próbáld ki a tormával való tartósítást...a torma mustársavtartalma megakadályozza a szeszes erjedés beindulását...”

Erről nem találtam semmi kézzelfogható információt a neten, csupán egyetlen cikket, ami cikk beollózva lett szóról szóra több oldalon, de abban semmi olyan konkrétum nem volt, ami leírná a folyamatot.

Egyébiránt „paraszti” ésszel végiggondolva nem értem a folyamatot. Nem tartom kizártnak, hogy a torma egyes vagy konkrét anyaga megakadályozza ideiglenesen az erjedési folyamatot (de nagy gyanúm van, hogy nem fél évről van szó, csupán egy-két hétről), de azt nem hinném, hogy savas közeg okozza, mivel a murci szintén elég savas, de egyáltalán nem akadályozza meg az élesztőt a folyamatban. Az élesztőgombát ez a bizonyos mustársav nem fogja megölni, így fertőtlenítve a levet. A hermetikus elzárás ahogy már ki lett elemezve nemhogy megakadályozza az élesztő „munkáját”, de a borkészítés szintén oxigénmentes környezetben zajló folyamat.

Másfelől belegondolva, ismerve a nem bolti, hanem a kerti torma frissen reszelt erejét, ezt belekészítve a cukros szőlőlébe, mit keresett ez a mixtúra pektorálisz a sebben, amivel lekezelte a szamaritánus a sebet?

Természetesen elfogadom, hogy a kifőzés fertőtleníti a levet, majd ezt hermetikusan lezárva hosszú ideig megőrzi a lé minőségét. (Azt ne feszegessük, hogy az ilyen mértékű kifőzés eléggé vitaminhiányos állapotba hozza az eredetihez képest a lét, így már nem egészségesebb, mint egy cukrozott nagymamalekvár.)

Viszont ez a cukorszirup még mindig érthetetlen számomra, hogy mit keresett a sebben, és miért nem volt szabad sokat inniuk, mert megrészegednek tőle, és miért gondolták az Apcselben olvasva a gúnyolódók, hogy ettől részegedtek meg, ha egyszer ettől nem lehet megrészegedni. És még lehetne sorolni.

Ha nem haragszotok, levonom a konzekvenciát, amit a néhány oldalas beszélgetésből leszűrtem, beleértve azt a kérdést is, ami párhuzamosan zajlott:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__5..

1: A bor kifejezés a Bibliában alkohol tartalmú ital, azt jelenti, amit minden magyar ember számára jelent.

2: Jézus sem vetette meg ezt az italt, és alkoholtartalmú itallá változtatta a vizet.

3: E.G.White ebben a kérdésben (is) tévedett, aki messzemenőkig alkoholellenes volt, és a bibliai bor kifejezést, mint alkohol nélküli gyümölcslé preferálta.

Hogyne írhatnál Katy! Ki vagyok én, hogy ezt megtiltsam? :)

Amiről a IIIMózessel kapcsolatban írtál, én is ezt gondolom, ki is fejtettem a 37-es válaszomban az utolsó bekezdésben.

Offolnék. :)

„Összel a városunkban ahol élek, a szüret után néhány nappal lehet kapni mustot, de bizony ha valaki túlviszi a fogyasztását, látni a sok piros arcú vidám emberkét....”

Én nagyon szeretem a mustot, főleg a frissen szüretelt szőlő mustját, és nem egyszer volt, hogy nagyobb mennyiséget sikerült innom belőle. Viszont soha nem éreztem, hogy ez illumináltság felé vitt volna engem. Hiszen ez pont olyan lett volna, mintha tucat számra enném a fürt szőlőket, és becsiccsentenék tőle.

Nem tudom, hogy az általad említett szüret és a fogyasztás között mennyi idő telt el, hiszen a folyamat rövid időn belül elkezdődik.