Ha sehol nincs a Bibliában, hogy Isten férfi nemű, akkor miért hisszük, hogy az?

"az ember a szellemi természetét az apjától örökli"

Miben különbözik a szellemi természet a pszichikaitól?

Mi egyáltalán a szellemi természet?

"következésképpen az ember lényege az apjából származik"

Ja, hogy az ember lényege... ami nem testi és nem pszichikai (lelki) dolog.

Akkor meg mi?

"Isten azonban a férfi természetbe helyezte a szellemi természet átadását, amiből megérthető, hogy emberi szinten az élet kiinduló pontja a férfi, nem pedig a nő"

Az egyik bizonyítatlan állításod nem fogja bizonyítani a másikat.

Az pedig, hogy a férfi a nőből származik, teljesen egyértelmű és bizonyított dolog.

Nem értem azt sem, hogy miféle "közhiedelemről" beszélsz - mikor ott ellentétesen van, és csak lassan terjed a tudományos igazság.

Sziasztok!

Férfit teremtett?

"Teremté tehát az Isten az embert az õ képére, Isten képére teremté õt: férfiúvá és asszonynyá teremté õket."

Itt még csak Ádámnál tartunk.

Ha a képe férfi és asszony, akkor szükségszerű, hogy Isten is férfi és asszony. Az Esszénus Béke Evangéliumban megtalálható, hogy Jézus Apa és Anya Istenről beszél.

Egyébként a patriarchális társadalmak a saját ideológiájukhoz igazítottak mindent, még Istent is.

Tagolom máshogy:

Teremté tehát az Isten az embert az õ képére, Isten képére teremté õt férfiúvá, és asszonnyá teremté õket.

Ádám teremtetett Isten képére, az asszony az emberből vétetett.

"A kérdező biztosan a másik emberteremtésre gondolt, amikor először Ádámot gyúrja össze, utána bordázik (Évázik)."

Nincs két teremtés, egy van. Az IMózes 1. fejezete és a 2. fejezet 4.sorának közepéig tart a hét teremtési nap leírása, melynek története így végződik: "Ez az égnek és a földnek eredete, a mikor teremtettek."

A hatodik nap részletes leírása ezután következik így: "Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté, még semmiféle mezei növény sem vala a földön..."

A hatodik nap részletes leírásában arról van szó, hogy a mag a földön meg lett teremtve, de nem volt eső, amitől kihajtson, ezért pára szállt fel mindenhol. Isten megteremtette az embert, a férfit, és megteremtett előtte mindenféle állatot, hogy elnevezze és társat találjon neki. (A földön ettől függetlenül már Isten megteremtette az állatokat az előző napokon.) Nagyon fontos, hogy Ádám személyesen tanúja volt Isten teremtő erejének. Tehát szó nincs két teremtésről, hanem a hatodik, számunkra a legfontosabb nap a hat közül részletességgel ki van emelve.

# 15!

Az a helyzet, hogy az "és", az nem "majd".

"Teremté tehát az Isten az embert az õ képére, Isten képére teremté õt: férfiúvá és asszonynyá teremté õket."

Tehát ez a mondat nem a jövőbe mutat, hogy később mit fog teremteni, hanem, hogy az ember egész lényként kezdi.

Nézd csak meg, közvetlenül utána, miként folytatódik!

"És megáldá Isten ŐKET, és monda NÉKIK Isten: SzaporodjATOK és sokasodjATOK, és töltsÉTEK be a földet és hajtsÁTOK birodalmATOK alá; és uralkodjATOK a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. És monda Isten: Imé NÉKTEK adok minden maghozó fûvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen NÉKTEK eledül. A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, a melyekben élõ lélek van, a zöld fûveket adom eledelûl. És úgy lõn. És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lõn este és lõn reggel, hatodik nap. És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege. MIKOR PEDIG ELVÉGEZÉ ISTEN HETEDNAPON AZ Ő MUNKÁJÁT, A MELYET ALKOTOTT VALA, MEGSZŰNÉK A HETEDIK NAPON MINDEN MUNKÁJÁTÓL, A MELYET ALKOTOTT VALA."

/Bocs, nem kiabálok, csak kiemeltem./

Ha jók az emlékeim az Adam szó a sémi nyelvekben embert jelent. Talán az a megtévesztő, hogy az Ádám ma férfinév és az ember elköveti azt a hibát, hogy a mai tartalomból indul ki. Arról nem is beszélve, hogy mindent materializál és a szellemi tanítást, mint fizikailag megfogható valóságot érti.

Pietrosol!

1.felvetésed:

„Az a helyzet, hogy az "és", az nem "majd". „

Kimostam a ruhákat, és kiteregettem.

Felhúztam a cipőmet, és elmentem futni.

Ugye milyen egyszerű?

2. felvetésed:

A többes szám használata.

Matematika: C=A+B

Ahol:

C: ember; teremté tehát az embert…

A: férfi; Isten hasonlatosságára férfivá…

B: nő; és asszonnyá…

Tehát az írás többes számba bemutatja, hogy miből van az ember, ugyebár férfiból, aki Isten hasonlatossága, és asszonyból, aki a férfiból vétetett. Megáldotta őket, és ezt meg azt mondta nekik. Nem vágom a felvetésedet, hogy ez mennyiben bizonyítja az álláspontodat. A hetedik nap kiemelését meg végképp nem értem. Ugyanis a teremtés munkálatától, az alap munkálatát végezte el. Nem szűnt meg minden munkától, hiszen Jézus ezt mondja:

Jn 5,17 „Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.”

3.felvetésed:

„Ha jók az emlékeim az Adam szó a sémi nyelvekben embert jelent.”

A sémi nyelv az egy nyelvcsalád, én inkább az óhéberről beszélnék.

Az Ádám szó jelentése ember, de ez nem az alapszó, ez egy kialakított szó. Az Adam szó eredete etimológiailag a szintén adam szó, mely egyetlen magánhangzóban tér el. Fonetikailag így lehetne leírni: A név, mint Ádám: ’ádám, az eredete ’ádam

Az eredetének jelentése veres, piros.

Megjegyezném, hogy az óhéber nem alkalmazott magánhangzókat az írásban, tehát ezért nem mindegy, hogy melyik szó miből származik, főleg ilyen esetben, ahogy egyetlen magánhangzó változik meg, melyet nem is használtak az írásban.

De az, hogy Ádám jelentése ember, látható, hogy nem ugyan arról beszélünk, a férfi és a nő esetében, mivel Ádám az ember, és az asszony az emberből vétetett.

Sok ellentmondásba kerülünk, ha klasszikus elrendezésben értelmezzük az 1Móz 1,27.

És a végső döfés, biztos, hogy az asszony Isten képmása?

7. Mert a férfiúnak nem kell befednie az ő fejét, mivel ő az Istennek képe és dicsősége; de az asszony a férfiú dicsősége.

8. Mert nem a férfiú van az asszonyból, hanem az asszony a férfiúból.

9. Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért.

Korinthusbeliekhez írt I. levél 11. rész