Mi a legnagyobb probléma az UVF Bibliával?
Én vagyok a 10.
Visszautasítom a grkaty vagy kinek a válaszát, aki a megszólalásaival rendszeresen a gúny tárgyává teszi és lejáratja Jehova Tanúit. grkaty vagy kicsoda, egész biztosan nem lehet Jehova Tanúja, mert ha az lenne, nem hozna szégyent a hitünkre és nem engedné, hogy a megszólalásai miatt káromolják Isten szent nevét.
Ha kell, a saját kiadványainkat is tudom idézni és fogadjuk már el, hogy Jehova Tanúi álláspontját a kiadványaink jól adják vissza. Ha már a saját kiadványainknak nem hiszünk, akkor kinek???
Van egy füzetünk, a belső rövidítése: na. Ha grkaty valóban Jehova Tanúja, akkor tudja, hogy melyik ez a füzet. A 23. oldalon írja a 2. bekezdésben azt, hogy egyetlen ma meglévő kézirat sem tartalmazza Isten teljes nevét. Ez a mi vallásunk vezetőinek és tanítóinak a hivatalos álláspontja. Én erre utaltam. Okoskodni lehet, de ezt vallja a mi saját vallásunk tanításokkal foglalkozó vezetősége. Ha kell, felteszem a képet. Én erre utaltam és egy igazi Jehova Tanúja, aki olvassa és értelmezi a kiadványainkat, az kellene, hogy tudja ezt.
Az a baj, hogy ez a mondatrész: "egyetlen ma meglevő kézirat — kezdve Máté evangéliumától egészen a Jelenések könyvével bezárólag — nem tartalmazza Isten teljes nevét" sajnos sokaknak nem érthető. Nekem nincs unokám, de van gyerekem, nem egy és mindketten képesek megérteni.
Az igazi probléma egyébként ezen a ponton máshol van, de grkaty szerintem vagy nem képes vagy nem akarja megérteni.
Ha nem képes vagy nem akarja megérteni, akkor már bele sem merek kezdeni abba, hogy az általam idézett rész utáni érvelés mit is jelent.
Kedves 10 válaszoló :) áruld el nekem légyszi,mit találsz te támadó jellegűt a kérdésben?
Öszintén tisztelem azt, hogy te mint tanú ilyen nyitottan és igazságosan állsz hozzá ehhez a problémához de nem tudom mi a támadó a kérdésben. Hisz csak annyit kérdeztem,hogy mi igazából a probléma az UVF-vel.
És Öszintén sajnálom a negatív tapasztalaidat.
És azt még elkell mondanom,hogy eddig nem sok tanú látta be,hogy igenis vannakk tévedések az UVF-ban.
Köszönöm őszinteséged.
"Ne haragudj kedves válaszoló de én úgy tudom,hogy az Újszövetségben egyáltalán nem szerepel a "Jehova" név. Tehát ezekszerínt nyugodtan állithatom azt,hogy hamisítvány. :)"
Nagyon rosszul tudod akkor ezt kedves kérdező, mert sok-sok fordításban szerepel Isten szent Neve az Új világ fordításon kívül is. Csak a német fordítások közül kb. 70-ban benne van valamilyen formában! Tehát egyáltalán NEM egységes ez a kérdés, sok Bibliafordító bizony megértette a Szentírás világos üzenetét Isten nevével kapcsolatban, és használja.
"A görög iratokban biztos vagyok,hogy nincs benne."
A MA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ kéziratokban valóban nincs benne, de ez nem jelenti azt, hogy nem is volt. Nagy demagógia kell ahhoz, ha erre valaki tényként rámondja, hogy "nincs benne", mivel a Biblia teljes terjedelmében EGYSÉGES mű, márpedig a Héber Iratok EGYÉRTELMŰ tanúsága szerint benne kellett, hogy legyen!
A "nyelvezetéről" meg csak annyit, hogy ízlések és pofonok, valakinek a Károli tetszik, de egyáltalán nem számít számára annak pontossága és következetessége, van akinek viszont a pontosság és a következetesség fontosabb, mint az irodalmi értéke, a nyelvezete.
A 4-es válaszoló szóra sem érdemes, azt sem tudja, miről beszél.
A 6-os válaszoló meg Isten nevének a kiejtésén meditál, amivel még mindig egy csomó embert tévesztenek meg (köztük a kérdezőt is), hiszen az ókori nevek mai modern formái MIND csak értelmetlen "műszavak" az eredeti korhoz és nyelvhez képest.
Ja, és a 16-ik sz. sem stimmel, egy kicsit jobban utána kéne nézni, mert bizony számtalan hasonló forma létezett már előtte is.
"A Jehova név túlhangsúlyozása: én is, meg sok figyelmesen olvasó testvérem is elismerjük, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az Újszövetségben szerepelt az isteni név. A kiadványaink ezt több helyen elismerik."
A 10-es válaszoló túlzottan leegyszerűsíti ezt a kérdést, ugyanis NEM MINDEGY, hogy milyen forrású "bizonyítékokról" beszélünk. Ha a ma fellelhető későbbi kéziratokra támaszkodunk csupán a TELJES Írás helyett (az egyéb fontos bizonyítékokat is elhallgatva), akkor persze hogy nincs bizonyíték, de ha a teljes Bibliát is megvizsgáljuk, egyértelmű, hogy az isteni Névnek UGYANÚGY szerepelnie kellene sok helyen, mint a héber szövegekben. De vannak még más külső bizonyítékok is.
""A zsidók Istent a mai napig úgy is hívják: “a Név” (ha Sém). A bibliai héberben ugyanis nincs szó a “személy”-re, ezért használja a “név” szót: pl. “Isten nevét segítségül hívni” = magát Istent segítségül hívni; “Isten nevét magasztalni” = magát Istent magasztalni azért, aki Ő."
A 13-as válaszoló megint csak félrevezető és önkényes választ adott. Amikor az érdeked úgy kívánja, akkor a "név" szó alatt a fentit érted. Isten nevével kapcsolatban is ezzel lehet elkenni az igazságot, vagyis hogy KELL, és nélkülözhetetlen használni a Nevét az Keresztény Görög Iratokban is. Ettől még tény, hogy a Biblia tele van személynevekkel, és gyakran pontosan ezen konkrét nevekre hivatkoznak a "név" szóval.
"Tehát Jézus nem használta Isten nevét az evangéliumok szerint, mert a nevének megismertetése a héberben azt jelenti, hogy őt magát megismertetni."
Kizárólag csak ezt jelentheti? És ezt miből gondolod, az egyoldalú véleményeden kívül? Mert hogy bizonyítani nem tudod, az biztos. Ugyanis valakinek a "nevét megismertetni" konkrétan is lehet a héberben és a görögben is.
Igaza van grkaty-nak, mert tényleg sok más nyugati országban nincs ez a félrevezetett acsarkodás az Új világ fordítással szemben. Ezt a magyar egyházi elöljárók és főméltóságok szítják szerintem, szeretnék vissza a megtépázott tekintélyüket. Nem véletlen, itt nálunk sem a politikai, sem a vallási kultúra nem valami szalonképes, sokkal nagyobb a megalapozatlan intolerancia. Ezt másként még vakbuzgóságnak is hívják, nem? :-)
"Isten úgynevezett nevét, a JHWH tetragrammának a kiejtését egyetlen napon, az engesztelés napján szabadott kiejteni"
Hol van ez az EMBERI SZABÁLY, azaz BABONA(!!!!) a Szentírásban? Keresd ki nekem légy oly kedves, oké? Nem találod? Helyette mit találnál, ha ALAPOS LENNÉL és kellőképpen őszintén állnál a Biblia tanulmányozásához? Azt, hogy Isten a JHVH nevét ÖRÖK IDŐKRE szánta! Ugye nem azt, hogy azt csak évente egyszer szabad kiejteni kiváltságos személyeknek?!
A 10-es és a 21-es válaszoló egyértelműen TROLL, amivel a laikusokat megtéveszti, de a Tanúkat nem. A 10-es válaszából is látszik, de a 21-es világossá teszi az intoleráns hozzállásával, hogy rossz úton jár.
Az isteni név füzet teljes bekezdése és szövegösszefüggése (mert ugye a jól ismert klasszikus félrevezető módszert alkalmazod te is, vagyis KIRAGADSZ):
"ISTEN nevének pozíciója a Héber Iratokban, az „Ószövetségben megingathatatlanul helyreállt. Bár a zsidók még mindig nem ejtik ki Isten nevét, vallásos hitük megóvta őket attól, hogy eltávolítsák Isten nevét a Bibliának az általuk készített régi kéziratainak másolataiból. A Héber Iratokban — valójában — minden névnél többször szerepel Isten neve.
A Keresztény Görög Iratokkal, az „Újszövetséggel” más a helyzet. A Jelenések könyvének, a Biblia utolsó könyvének kéziratai tartalmazzák Isten nevét — csak rövidített formában: a Jah alakban (például a „Hallelujah” szóban). Ettől eltekintve, egyetlen ma meglevő kézirat — kezdve Máté evangéliumától egészen a Jelenések könyvével bezárólag — nem tartalmazza Isten teljes nevét. De ez azt jelenti, hogy eredetileg nem volt ott Isten neve? Nem! Ez azért lenne felettébb meglepő, mert Jézus követői elismerték Isten nevének a fontosságát, és Jézus arra tanította őket imádkozni, hogy szenteljék meg Isten nevét. Mi történt hát?"
"És azt még elkell mondanom,hogy eddig nem sok tanú látta be,hogy igenis vannakk tévedések az UVF-ban."
Mert azok az állítólagos "tévedések", amiket felszoktatok hozni, egyszerűen NEM azok, hanem általában a hitehagyott kereszténység hamis tanait erőltető részekre alapozott tévedések.
A 10. vagyok és két hozzászólásom lesz, az első a kérdezőnek.
Arra szeretnék elsőnek reagálni, hogy miért támadó jellegű a kérdés.
Ha először valaki ránéz a kérdésedre, akkor egyből felfogja, hogy ez egy olyan kérdés, ami negatív kritikát fogalmaz meg. A kérdés a "legnagyobb" problémára utal, vagyis: van vele ezernyi gond, de vajon ezek közül melyik a legnagyobb - kérdezed.
Úgy fogalmazok, hogy az, aki ezt a kérdést elolvassa, az képes felismerni a bíráló szándékot. Ha olyan olvassa, aki bírálni akarja Jehova Tanúit, az nem érzi támadónak. Ha egy Jehova Tanúja olvassa (elismerem, nem nekünk lett célozva) és ezt egy barátságos vagy egyszerű informálódó kérdésnek tekinti, akkor ott komolyabb gondok vannak az ítélőképességével.
Ha valaki Jehova Tanújaként olvassa a kérdést, akkor két lehetőséget is kap mankónak, ha esetleg nem tudna választani a "sok nagy" hiba közül: az isteni név túlhangsúlyozása és utaljunk a másik lehetőségre, mint betoldásokra (válasszuk ki, melyik a legnagyobb).
Ha a kérdés feltevésének okát kutatom, akkor a megérzéseimre kell támaszkodnom és kb. ezt érzem ki belőle: "itt van ez a fordítás, sok nagy baja van, de melyik ezek közül a legnagyobb? vagyis ütődött Jehova Tanúi, vegyétek észre, hogy úgy gáz a Bibliátok, ahogy van"
Félretéve a saját történetünket és csalódásainkat, csak önmagában ennyiből éreztem azt, hogy a kérdés támadó jellegű.
Ha hozzáveszem, hogy mennyi olyan netező Jehova Tanúja akadhat, aki gondolkodás nélkül ráharap a kérdésre (mintha csali lenne) és elkezd zagyvaságokat írni, akkor még rosszabb lesz a helyzet.
Mivel az ilyen kérdésekkel sokan nem foglalkoznak és amikor valaki "felvilágosítja" őket két helyzet állhat elő:
- nem érti meg amit neki írnak és tulajdonképpen a hitemre hoz szégyent azzal, hogy butaságokat kezd írogatni a hitünk képviselőjeként, ami minimum kínos (persze nekem kínos, mert nevetségessé és buta emberek vallásává teszi a hitem); annyit tehetek, hogy reagálásommal jelzem mennyire nem csak az ő nézete létezik Jehova Tanúi között
- megérti és "nagy felismerésként" kezdi terjeszteni a gyülekezetben, mintha a mi vallásunk vezetői ezt eltitkolták volna; szintén nem jó, mert ez nem titok.
Ez persze már csak két lehetséges negatív következmény, nem ettől lesz támadó számomra a kérdés, hanem amit fentebb írtam.
Ismét a 10. vagyok és annak írok, aki valószínűleg e bejegyzés felett kettővel megvádolt a részletek kiragadásával és ezen keresztül tisztességtelen érveléssel.
Amit felvetett ellenem, nem lényegtelen, mert pont arra a helyzetre utal, ami nekem az egész kérdésben sokszorosan nagy gondot jelent.
Az, hogy a Biblia mennyire tekinthető egységes műnek, ha a megírás ideje, a megírás helye, az írók nyelve, az írók személye, az írók stílusa, a szövegek jellege nem egyezik meg - számomra nem kérdéses. Az egész műre jól illik a Biblia szó, ami a koiné nyelvben nem véletlenül nem a Biblion elnevezést kapta. Ha Biblon lenne és nem Biblia, akkor más lenne a helyzet, de mivel Biblia, nyugodt szívvel és hittel merem azt mondani, hogy nem egységes mű.
A szöveg nyelvezete nekem nagyon fontos, mert nem csak az ízlésekről szól, hanem a pontosságról. Mivel erről gyülekezeten kívül nem szeretek beszélni itt nem részletezném, de elég sokan megdöbbenéssel fogadtunk bizonyos (nem lényegtelen) megoldásokat. Az volt éveken át az érvünk, hogy az újszövetségi nyelv nem a görög filozófusok nyelve volt, hanem a köznyelv. Ezért sok éven át vártuk azt, hogy a Bibliát megkapjuk a modern magyar köznyelven és helyette ezt kaptuk. A többit erről a kérdésről a mi köreinkben, kívülállóknak inkább nem, mert ellenünk fordítják.
A "magyar egyházi elöljárók és főméltóságok" hozzáállásával nekem semmi bajom nincs. Egy teológus, aki éppenséggel az angol nyelven megírt kritikákat akarta a magyar UVF-re alkalmazni, alulmaradt velük szemben. A 10. hozzászólásban leírtam, hogy nem álltak mellé, hanem olyan nyilatkozatot adtak ki, ami a mi álláspontunkat képviselte. A fordítást hevesen (és nyíltan) kritizáló teológus érvei nem hatották meg a "magyar egyházi elöljárók és főméltóságok"-at. Tehát a támadásnak, bírálatnak nem ők a forrásai. Abszolút nem érzik magukat veszélyben. Többükkel személyesen beszéltem, mindegyik beszélgetésre emlékszem. Egyik sem volt felemelő beszélgetés.
És akkor átugrok az idézetemre.
Az idézett rész állít valamit, majd azt kiegészítik megjegyzésekkel, melyek érvként akarnak működni.
Ketté kell választani azt, hogy mi az, ami kétségtelen tény és mi az, ami feltételezés vagy következtetés.
A tény az, amit idéztem. A kiadványaink írnak számokat, hogy mennyi régi másolatot ismerünk. Mondjuk azt, hogy nem keveset (mert tényleg nem 4-5 darabról van szó). És a tény ezek mindegyikére vonatkozóan az, hogy egyetlen helyen sem szerepel benne a teljes isteni név.
OTT SEM, ahol az újszövetségi szerző az ószövetségi tekercsekből idéz!
És nem tudom hangsúlyozni megfelelő módon: ezt a tényt a szervezetünk elismeri.
Lefordítom: NINCS tárgyi bizonyíték arra nézve, hogy az újszövetségi írók használták a teljes isteni nevet, még arra az esetre sem, ha az Ószövetséget idézték.
Ha ez érthető, akkor tovább tudunk lépni. Ha nem érthető, akkor nem érdemes.
Ezt a hivatkozott tényt nem hitehagyott emberek, nem a hamis keresztény vezetői, hanem mi mondjuk és ez egy igaz állítás. Tehát nem intoleráns vagyok, hanem azt az álláspontot képviselem, amit Jehova Tanújaként a kiadványainkban olvasok és ezzel egyet is tudok érteni.
Miért is járnék ezzel rossz úton???????
A füzet folytatása az általam idézett rész után: NEM tényközlés. Onnan kezdve egy érvelés következik, egész pontosan egy feltevés ismertetése, amiről a bizonyítékok függvényében ítéletet tudunk alkotni.
Számomra sokszáz/sokezer tárgyi bizonyíték léte nem közömbös.
Ha ugyanis egy pillanatra is azt merném feltételezni, hogy a "hamis kereszténység" betoldásokat eszközölt az eredeti görög szövegben vagy kihúzott, megváltoztatott részeket és mára csak ezek a másolatok maradtak meg - az nagyon súlyos állítás!
Nem tudom, hogy ezt ki, mennyire tudja felmérni, hogy mit jelent a valóságban.
Ebbe már nem is megyek bele, mert szerintem a tényközlés vs. feltevés különbségen sokan elakadnak. Ha mégsem, akkor ezen nagyon el kell gondolkodni, mert a teljes hitünk alapja kérdőjeleződne meg.
A 24, 25-ös válaszoló hiába játssza a Tanút, egész biztosan NEM Jehova Tanúja! Ezt a tisztelt kérdezőnek írom, neki válaszolok.
Igen ellentmondásos a módszere, hiszen erőnek erejével állítja, hogy milyen "korrekt ember", mert pont azt idézi, amit a Társulat is elismer a kiadványaiban (ezt is torz módon, egyoldalúan hangsúlyozza), de aztán homlokegyenest ellentmond Jehova Tanúi bibliai álláspontjának a Biblia egységével kapcsolatban. Erre persze bizonyítékot nem ad, de nyilvánvaló, hogy csak olyanokat tudna előhalászni, amit a felületes és a kiragadott módszerekkel "bizonyító" bibliakritikusok gyártottak.
"Ketté kell választani azt, hogy mi az, ami kétségtelen tény és mi az, ami feltételezés vagy következtetés.
A tény az, amit idéztem."
De a témában NEM BIZONYÍTÓ EREJŰ tény! Ugyanis az, hogy a nem ihletett, vagyis későbbi másolatok nem tartalmazzák már Isten nevét, nem bizonyítja azt, hogy nem is tartalmazták eredetileg. Vagyis teljességgel logikus, hogy a későbbi másolatokban mutatkozó névhiány NEM TESZI TÉNNYÉ azt az elképzelést, hogy eredetileg sem volt benne. :-) Tehát ez utóbbi állítás NEM TÉNY, csak felületes és elfogult feltételezés, melyet ráadásul bizonyos nem bibliai hamis tanok még erőteljesebben gerjesztenek és kényszerítenek.
Nos, itt van a fent említett 'torz és egyoldalúan hangsúlyozott' érvelése.
"Lefordítom: NINCS tárgyi bizonyíték arra nézve, hogy az újszövetségi írók használták a teljes isteni nevet, még arra az esetre sem, ha az Ószövetséget idézték."
Írtam a TÁRGYI BIZONYÍTÉKRÓL, ami sajnos emberünknek nem igazán számít, mert neki nem tűnik hitelesnek.
És ami szintén teljességgel jellemző a hamisan érvelőkre, mint rá is: nem említi az érveimet, nem cáfolja, nem érvel ellene, helyette elbeszél mellettük és a saját teóriáját nyomja újra és újra.
"A füzet folytatása az általam idézett rész után: NEM tényközlés."
De bizony TÉNYKÖZLÉS, méghozzá sokkal hitelesebb forrásra hivatkozó tényközlés, mint az ihletett szövegekből készült, de már NEM ihletett másolatokra való hivatkozás és azok indokolatlan túlhangsúlyozása. Ez a forrás pedig a TELJES ÍRÁS, mely minden más forrásnál megbízhatóbban bizonyítja azt a tényt, hogy az isteni Névnek ott a helye a görög szövegekben. :-) Senkinek, semmilyen jogon nincs bibliai felhatalmazása arra, hogy kihagyja azt az isteni nevet, melyet a héber szent szövegek a leggyakrabban említenek.
"Ha ugyanis egy pillanatra is azt merném feltételezni, hogy a "hamis kereszténység" betoldásokat eszközölt az eredeti görög szövegben vagy kihúzott, megváltoztatott részeket és mára csak ezek a másolatok maradtak meg - az nagyon súlyos állítás!"
A HITEHAGYOTT kereszténység (nem macskakörömmel) bizonyíthatóan sok módosítást és (jelentésmódosító) betoldást eszközölt a másolatokban és a későbbi fordításokban. Erre elég csak a különböző bibliafordításokat összehasonítani egymással. Tehát a tévedések vagy az ártó szándék nem ismeretlen műfaj a Biblia másolói, fordítói, vagy hamis barátai számára. A Biblia nem is tagadja, hogy lesznek ilyenek. De Isten viszont GONDOSKODOTT arról, hogy az igazsága mégis megőrződjön, és bár az évszázadok alatt sok volt a tévedés és az ártó szándék, megmaradtak azok a lehetőségek az igazság alapos és őszinte kutatóinak, amivel eltudjuk választani az igazat a hamistól. Az egyik ilyen lehetőség, ha már nem marad más, a teljes Írással való összevetés, mely bizony tisztázni képes MINDEN hamisságot, és kizár minden nem bibliai tant.
Még mindig a 10. vagyok és minden más válaszomnál megjelöltem magam, mint 10. Ha egyszer adódna egy lehetőségem arra, hogy a gyülekezeten belül nyíltan elmondhassam ennek a vitának a tanulságait, biztosan élni fogok vele.
Azt a minősítést kapom, hogy "egész biztosan NEM Jehova Tanúja" vagyok - mely állítást most is visszautasítok, mint sértést.
Maga a Biblia szó jelentése egyértelmű. Ha valaki ezt nem érti, azzal nem tudok mit kezdeni. Hiába írnak ebben a kérdéskörben Jehova Tanúi kiadványai úgy, ahogyan én írtam, bizonyos embereket ez hidegen hagy és csak írják a magukét. Nekem komolyan kétséges, hogy aki ezt az Interneten keresztül teszi, az ténylegesen Jehova Tanúja-e vagy sem. Az a gyanúm, hogy akik ennyire tarthatatlan és védhetetlen álláspontot képviselnek, MÁR NEM Jehova Tanúi és ezzel a hozzáállással éppen minket akarnak lejáratni, butáknak mutatva minket (mivel a mi nevünkben nyilatkoznak meg és játsszák el az érthetetlent).
Azt, hogy egységes mű-e a Biblia, önmagában a szó jelentése is elárulja. Bizonyítéknak utaltam még ezen kívül a sok szerzőre, az eltérő stílusukra és a szöveg megalkotásának az eltérő idejére. Nem részleteztem, mert nem gondolom, hogy ezt pont annak kellene bizonyítanom, aki állítólag naponta forgatja a Bibliát.
A lényegre térve: bizonyító erejű tényként lehet-e kezelni a rendelkezésre álló X darab másolatoknak a 100 százalékát?
Ha valaki azt állítja, hogy a rendelkezésre álló másolatok 100 százaléka megegyezik, de az nem bizonyít semmit - akkor miből gondolja ezt?
Az ugyanis elég súlyos állítás, hogy hamisítás történt.
Ha hamisítás történt: mi bizonyítja a megtörténtét?
Ha hamisítás történt: honnan tudjuk, hogy csak 3 vagy 4 dolgot hamisítottak meg? Akkor mi bizonyítja, hogy nem 150 vagy 200 dologban változtattak?
Ezen a ponton nagyon komolyan el kell gondolkodni azon, hogy az X darabnak nevezett másolatok a teljes isteni név ószövetségi idézése tekintetében megegyeznek egymással, nem egy időben és helyen keletkeztek és nem 4-5 vagy 10-15 darabról van szó.
Ezt figyelmen kívül hagyni, nem megérteni, eljátszani azzal a gondolattal, hogy ez nem számít - mennyire vehető komolyan?
Tárgyi bizonyíték ezeken kívül nem áll rendelkezésre.
Mert egy feltételezés - nem tárgyi bizonyíték. Hiába sorolok fel érveket mellette, attól még nem lesz tárgyi bizonyítékká. Ha ezt valaki nem érti, nézzen utána mi is a tárgyi bizonyíték pontos jelentése.
Vagy milyen más tárgyi bizonyítékot tud felhozni az illető, aki itt megjátssza, hogy ő is Jehova Tanúja?
Milyen hiteles forrásra utal?
Idézem őt, hogy mit ír erről:
"De bizony TÉNYKÖZLÉS, méghozzá sokkal hitelesebb forrásra hivatkozó tényközlés, mint az ihletett szövegekből készült, de már NEM ihletett másolatokra való hivatkozás és azok indokolatlan túlhangsúlyozása. Ez a forrás pedig a TELJES ÍRÁS, mely minden más forrásnál megbízhatóbban bizonyítja azt a tényt, hogy az isteni Névnek ott a helye a görög szövegekben"
Tehát azt állítja, hogy a Biblia eredeti szövege nem ismerhető meg a rendelkezésre álló másolatok 100 százalékából. Hanem helyette vegyük elő a TELJES ÍRÁST. Micsoda? Mit vegyek elő???? Konkrétan: mihez nyúljak, ami több, mint a rendelkezésre álló másolatok????
Aztán ezt írja:
"De Isten viszont GONDOSKODOTT arról, hogy az igazsága mégis megőrződjön ... megmaradtak azok a lehetőségek az igazság alapos és őszinte kutatóinak ... Az egyik ilyen lehetőség, ha már nem marad más, a teljes Írással való összevetés"
Még mindig az a kérdésem: mi teljesebb írás annál, mint a rendelkezésre álló másolatok 100 százaléka?
Mit őrzött meg Isten, ami más, mint az újszövetségi iratok másolatai 100 százalékának a tanúságtétele?
(Szerintem kár megpróbálni lejáratni minket ezzel a kérdéssel, de megértem az indulatokat, mert sokaknak okoztak felháborító sérelmeket olyan vezetők, akiknek nem lenne szabad a mostani helyükön lenni. Rossz reakció erre a helyzetre az, ha az elszenvedett sérelmekért, valaki minden Jehova Tanúját megpróbál lejáratni. Értem azonban azt is, hogy ez egy kiváló támadási pont, mert vannak olyan fanatikusok, akik felülnek ennek és hirtelen elő lehet ráncigálni a szerencsétleneket, akik majd tényleg Jehova Tanúi és kitartóan, ész nélkül fogják védeni a védhetetlent. Nem tudom, hogy ez a bosszún kívül mire jó. Én inkább békejobbot nyújtok és azt ajánlom fel, hogy közösen tegyünk azok ellen, akik nem valók közénk. Ne mi menjünk el, hanem azok, akiknek nincs helyük közöttünk. A semmiről sem tehető egyszerű emberek ellen indulatot gerjeszteni vagy hülyének állítani be őket, nem erény. Ha az illető kiközösített vagy egyéb módon kilépett a sérelmei miatt, akkor felajánlok egy olyan visszatérési lehetőséget, amit őszinte bocsánatkérés kísér és minden elítélést nélkülöz.)
Tisztelt Kérdező!!
Az Újvilág fordítás - de én inkább Újvilág ferdítésnek írom - legnagyobb hibája, hogy arra való, hogy alátámassza az Őrtorony teológiát. A fordítók bár szerettek volna névtelenek maradni, de kiszivárgott a kilétük, ez alapján TUDJUK, hogy laikusok, nem tanultak bibliai nyelveket! Sőt Franz Fred egyesen hazudott arról, hogy van héber nyelvismerete, mert amikor a tárgyalóteremben az ügyész megkérte, hogy fordítson le egy szakaszt a héber Bibliából nem tudta megtenni!!! A jegyzőkönyv a mai napig megvan erről az eseményről így ez is tanúskodik arról, hogy milyen emberek készítették azt a fordítást!
Az újvilág ferdítés hemzseg a betoldásoktól, félrefordításoktól, mivel Jehova Tanúi azt a saját teológiájukhoz mérten fordították! Jehova Tanúi ugyanis sajnos nem értik meg, hogy egy fordítás közben AZT KELLL LEFORDÍTANI ami a szövegben van, és NEM teologizálás alapján! Ehelyett mit látsz? Idézz csak egy ferdített igeszakaszt egy Tanúnak meglátod, hogy nem szövegtanú alapján fog érvelni, hanem a hite alapján. Majd szépen levezeti neked, hogy >>szerinte<< mit tanít a Biblia, így a meghamisítot igeszakasz úgy jó, ahogy van, mert másrészt ellenmondd az Őrtorony tanításoknak. Döbbenetes ez a hozzáállás!
A "Jehova" névről:
A héberben a Tetragrammaton szerepel, a Jehova 16. századig sem az ókorban, sem a középkorban nem volt ismert, vallásos zsidó soha az életben nem ejtett Jehovát, ez a szó csak a maszorézikus szöveg félreolvasatából jött létre. Le is lehet vezetni a punktált szövegből ennek a szónak a keletkezését. Jehova Tanúi, majd ilyenkor biztosan avval fognak érelni, hogy a többi bibliai személy neveit sem tudjuk kiejteni, de ez hazugság. Ismerjük az eredeti nyelveket, ezért tudjuk, hogy Ésaiás=Jesájá, Péter=Petrosz stb... A héber nyelv ismeretből fakad az a tény is, hogy a Tetragrammaton nem lehet kiejteni! Egyébként meg a görög szövegben abszolút NINCS benne a Tetragrammaton! Sem szövegtanú, sem történelmi dokumentum nem maradt fent arról, hogy valaha is bent lett volna, tehát mivel NINCS történelmi bizonyíték, akkor a benne lévő ihletett szavakat (Küriosz, Theosz) nem szabad lenne kicserélni! De Jehova Tanúi - ahogy az eddigi hamisításaiknál is, megint csak teológizálni fognak, majd levezetik nekik a hitüket, hogy AZ alapján miért helyes a Jehova szó az Újszövetségben...Már megint! Nem szövegtanú, hanem az Őrtorony tanítások ALAPJÁN döntik el, hogy mi szereplehet a fordításukban, és mi nem. Őket nem érdekli a görög szöveg. Hát innen is lehet látni, hogy ez nem egy tudományos munka, hanem egy teljesen önkényes módon történő, laikus emberek teológiai elméleteit tartalmazó ferdítés!
Azt meg csak halkan jegyzem meg, hogy 237 esetbe toldják be a "Jehova" nevet az Újszövetségbe, de ebből csak 82 esetben van szó olyan ószövetségi idézetről, ami tartalmazza a Tetragrammatont (A Tanúk buzgón érvelnek ilyenkor a Luk 4,18-al). De mi a helyzet a további 155 esetben, amire sem ószövetségi alap nincs, sem pedig olyan kézirat, ami tartalmazná a Tetragrammatont, és így tudnák, hova kell helyezni a fordításkor? Megmondom én mi: Teljesen önkényes, és olyan lyukas ez az egész fordítás, hogy ordít róla, hogy hamisítás, amit csak az nem vesz észre/nem akar észrevenni aki elkötelezte magában, hogy az Őrtorony Társulatot akarja szolgálni.
"Azt, hogy egységes mű-e a Biblia, önmagában a szó jelentése is elárulja. Bizonyítéknak utaltam még ezen kívül a sok szerzőre, az eltérő stílusukra és a szöveg megalkotásának az eltérő idejére."
Kedves kérdező! Vajon a 27-es válaszoló tudja-e, hogy Jehova Tanúi mit mondanak az ő állítólagos "bizonyítékairól" a "sok szerzőre", "az eltérő stílusukra" és "az írások szövegezésének az eltérő idejére" vonatkozólag?
"A lényegre térve: bizonyító erejű tényként lehet-e kezelni a rendelkezésre álló X darab másolatoknak a 100 százalékát?"
Mivel hála Istennek a teljes Írás igen hosszú idő alatt készült el (kb. 1600 év) így igen tág időintervallumból származó korai másolatok léteznek mind a héber, mind a görög szövegekkel kapcsolatban. Így ha eltérés mutatkozik valamely másolat vagy fordítás szövegében, azt bőséggel van mivel összehasonlítani annak érdekében, hogy mikor jelent meg az eltérés, milyen formában, sőt valószínűleg minek okán. Így van ez a háromság, a lélek halhatatlanság, vagy jelen esetben, Isten nevével kapcsolatban is. A héber és a görög szent szövegek összevetésének a bizonysága EGYÉRTELMŰEN elárulja, hogy az isteni név a teljes Írásban jogosult jelen lenni! Semmi, hangsúlyozom: SEMMI sem mond a Szentírásban ennek ellent, sőt, elvárja hogy Isten nevét használjuk.
"Ha valaki azt állítja, hogy a rendelkezésre álló másolatok 100 százaléka megegyezik, de az nem bizonyít semmit - akkor miből gondolja ezt?"
Egyetlen őszinte kutató sem állítja, hogy ezek mindenben megegyeznek, de a fenti és más módszerekkel biztonsággal megállapítható, hogy ha eltérés van, mikor és minek okán születtek az eltérések. Az isteni név elhagyásában a későbbi másolatok ugyan megegyeznek, de azt is tudjuk, hogy a hitehagyás már az apostolok idejében elkezdődött, a Bibliaírók az ihletett bibliában is beszéltek már az Antikrisztus jelenlétéről és áldatlan tevékenységéről, tehát nem csoda, hogy bizonyos jelentőségteljes változások már igen korán, a Biblia befejezése után nem sokkal megjelentek.
"Ha hamisítás történt: mi bizonyítja a megtörténtét?"
Az, hogy a Görög Iratokból HIÁNYZIK Isten szent neve (összekeverhető Jézussal, holott Jézus NEM "egyenlő" a Mindenható Istennel - ezt a keverést gyakran meg is teszik a háromságimádók), melyet a Héber Iratokban pedig Isten "örökre szánt" használni! A Tízparancsolatban sem a tiszteletteljes használatát tiltja Jehova, hanem csak tiszteletlent, a felesleges használatát. NINCS SEMMI bibliai oka annak, hogy a görög szent iratokból kihagyjuk és másokkal összekeverhető címekkel helyettesítsük Isten nevét. Ellenben hamis, nem bibliai okai vannak ezen gyakorlatnak - ez az egyik legfőbb bizonyíték arra, hogy mekkora sátáni hazugság áll e mögött.
"Ha hamisítás történt: honnan tudjuk, hogy csak 3 vagy 4 dolgot hamisítottak meg? Akkor mi bizonyítja, hogy nem 150 vagy 200 dologban változtattak?"
A fenti módszerrel biztonsággal megismerhető a Biblia EGYSÉGES kánonja, mely kánont sok egyedi jellemző azonosít az ihletettségének a bizonyítékait illetően.
"Tárgyi bizonyíték ezeken kívül nem áll rendelkezésre.
Mert egy feltételezés - nem tárgyi bizonyíték. Hiába sorolok fel érveket mellette, attól még nem lesz tárgyi bizonyítékká."
Az ihletett Héber Iratok valóban mértékadó tárgyi bizonyíték, ellentétben minden más későbbi, már nem ihletett, esetleges tévedéseket, vagy szándékos módosításokat is magukban foglaló szövegekkel. Márpedig annak, aki a PONTOS ISTENI IGAZSÁGOT akarja megismerni, annak NEM ilyen negatív érvekre kellene KIZÁRÓLAGOSAN hagyatkoznia, hanem először az ihletett forrásokra. Látod kedves kérdező, az emberünk éppen ezen forrást utasítja vissza, mint egyértelmű bizonyítékot.
Tehát a pontosítás és a korrektség miatt megjegyezném, hogy Isten nevének az elhagyására csak NEGATÍV, közvetett bizonyíték van. Közvetlen bizonyíték, vagyis valóságos tárgyi bizonyíték nincs, az csak akkor lenne, ha meglenne valamely EREDETI kézirat a Görög Iratokból. Csak azt tudjuk, hogy a ma rendelkezésre álló, későbbi másolatok már nem tartalmazzák, de ez önmagában semmit sem árul el arról, hogy miért! Ha viszont alaposabban kutatunk a Szentiratok korábbi szövegeiben és a későbbi keresztény hitehagyás történeteiben, akkor tökéletesen összeáll a kép a MIÉRTEKRE is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!