Az evolúció hívei ezt mivel magyarázzák?

"A véletlen csak ott játszik szerepet, hogy hol és mikor jött létre. Ha az adott körülmények között nem rontja egy élőlény szaporodási esélyeit, akkor megmarad, ez már nem a véletlen műve."

Akkor viszont a méhrajnak a DNS-ében tovább kell örökítenie a programot, hogy az utódok ne töltsék fel a kaptárt dugig még egyszer, különben kiszelektálódnak, és kezdődhet az egész folyamat előről.

Itt van véletlen, ott nincs véletlen... ezt soha nem értettem.

Az evolúciónak értői lehetnek, hívei nem. Mint a név mutatja, a hívő hiszi, és nem tudja. Ez két dolog.

A természet egy konkrét jelenségét (akár a méhek tevékenységét) visszavezetni konkrétan (ki tudja mire), az a természet működésének nem ismeretét mutatja. A természetben van oksági viszony, de nem minden helyzetre. A "visszavezetés" nem tudása nem annak lehetetlenségét jelenti, hanem a konkrét ember pillanatnyi ismereteinek nem kellő voltát. Ez is két külön dolog.

Az evolúció nem a "véletlen" műve. Egyesek szeretik ezt a szót gyakran használni mindenféle értelemben, amikor nem értenek valamit. Mondják: a feldobott érme véletlenül fejre esett. Igen, a mi ismereteink szempontjából véletlenül. Mert nem vagyunk képesek minden szüksége információt mérni. Amúgy az érme nem véletlenül esett úgy. Hanem attól, hogyan tartottuk amikor feldobtuk, miképpen pörgettük, milyen irányba dobtuk, sőt a levegő összetétele, de a padló (asztal) szerkezete is befolyásolta. Szépen sorra vehető, mi és hogyan befolyásolta (már annak, aki ért hozzá, ismeri ennyire a fizikát), milyen adatokat kell ismerni, azokból hogyan kell számolni, és aztán mi jön ki. Kicsit általánosítva, majdnem minden eseménynél a véletlen nem egyéb, mint az ismeretek hiánya.

És mégis, gyakran nincs szükség azokra az ismeretekre, ha rendelkezünk helyettük másfélékkel (na és persze más a cél). Ezért jött létre a nagy számok törvényének vizsgálata, a véletlen tudományos aspektusa, a valószínűség.

Van azonban a jelenségeknek olyan csoportja, amikor nem számít az ismerethiány, mert nem olyasmit kívánunk megtudni. Az atomfizikában, pontosabban a kvantumfizikában nem számít melyik részecske mivel lép kölcsönhatásba, mert nem kívánjuk annak az egy darab részecskének az "élettörténetét" vizsgálni. A mi szempontunkból az ugyanis érdektelen. Annál érdekesebb az, hogy "sok" részecske miként viselkedik. És erre már vannak ismereteink.

Az evolúció ilyen felfogását szükségtelen magyarázni, mert az nem az evolúció.

Ha a kérdező valóban az evolúciót kívánná megérteni, netán azt, hasznos-e, vagy sem az ismerete, sőt, létezik e mint fogalom egyáltalán, és milyen sajátosságokkal, akkor rövid életének idejét nem a méhek viselkedésének megismerésére fordítaná. Azt meghagyná a viselkedéskutatóknak, netán a méhészeknek. Akkor inkább a valószínűségszámítással, a fizika törvényeinek megismerésével és még számos dologgal foglalkozna. A helyes következtetés feltehetően az, hogy a kérdező nem pontosan tudja, mit is akar valójában. Talán csak fontosságának tudatát szeretné önmaga számára erősíteni.

Mennyiben cáfolja ez a téma az evolúciót? Kérdezik többen. Gondolkodjatok!

Tom Benko:

"a korai méhek még dugig feltöltötték a sejteket. Aztán született egy olyan méh (sőt, a méheket ismerve komplett raj), amelyik nem. Így a méz jobban besűrűsödött - jobbak lettek, lassan kiszorították a régieket."

Az első gondolat, ami felmerült a válaszod kapcsán bennem, az ugyanaz, amit az egyik előttem szóló már tökéletesen megfogalmazott: "Akkor viszont a méhrajnak a DNS-ében tovább kell örökítenie a programot, hogy az utódok ne töltsék fel a kaptárt dugig még egyszer, különben kiszelektálódnak"

A DNS-ben hogyan tud csak úgy véletlenül egy ilyen mutáció kialakulni? Kb. mennyi idő alatt következik be egy ilyen mutáció? Ehhez biztos nem kevés idő kell. Nyilván a DNS-ben valamilyen módon kódolva vannak ezek az információk, mennyi az esélye, hogy pont azon résznél következik be mutáció, ahol a lépek feltöltésével kapcsolatos információ van kódolva?

Írod, hogy a régieket kiszorították. De én abban sem vagyok biztos, hogy a régieknek feltétlenül ki kellett volna pusztulnia. Ugye egy faj csak akkor pusztul ki, ha életképtelen lesz. Azért láthatunk ma még mindig csinpánzokat (az evolúció elmélet szerint), mert azok ugyanúgy életképesek maradtak, attól függetlenül hogy volt egy ág, amin tovább fejlődött egy részük. Szóval miért lettek volna azok a méhek életképtelenek, amik tele töltik a sejteket? Miért nem látunk ma ilyen méheket? Attól még, hogy kicsit később szárad meg a mézük, nem lesznek életképtelenek.

Azt írod, ugyanez a helyzet a szárnycsapásokkal is. Ugyanaz a kérdés itt is: miért voltak azok a méhek életképtelenek, amik nem szárították a mézt szárnycsapásokkal? Merthogy ma csak olyan méheket látni, amik ezt a technikát alkalmazzák, az fix.

De persze ez csak egy-két példa volt a sokmillió kérdésből, amit az evolóció nem képes megmagyarázni. Vehetnénk példának a lepények alakját is, csakhogy a méheknék maradjunk. Hogyan jöttek rá a méhek, hogy helyhasználati szempontból a hatszögletű sejt a legalkalmasabb? Az evolúcionisták válasza erre nyilván ugyanaz a sablonszöveg, mint amit Tom Benko-től halhattunk, aminek a lényege, hogy csupán egy véletlenül bekövetkező mutációnak (magyarul a vakszerencsének) köszönhetően jöttek erre rá a méhek. Előtte kör (vagy ki tudja milyen) alakúak voltak a sejtek. Mindenesetre érdekes, hogy vajon hogyan tud létrejönni véletlenül egy olyan mutáció, amitől a méhek hirtelen szabályos hatszögletű méhsejteket készítenek... Mennyi is az esélye ennek, egy ilyen mutációnak? Hogy lehet, hogy pont hat, miért nem inkább 36 szögletűre készítik? Persze mi tudjuk rá a választ, hogy miért célszerűbb 6 szögletűre csinálni, de a méhek honnan tudják? A véletlen mutáció honnan tudja, hogy épp ez a legkedvezőbb?? Az evolúcionisták szerint persze sehonnan, hanem a természet jó sok verziót végigpróbálgatott, és mivel a hat volt a legkedvezőbb, a többi az idők során kiszelektálódott, ezért vannak ma csak olyan méhek, amik 6 szögletű sejteket készítenek.

De én nem hiszek nekik, szerintem azok a méhek is életképesek lennének, amik csak simán kör alakú sejteket készítenek, lehet hogy nem a legcélszerűbb, de a célnak ez is megfelel. Az ember is sokszor a nehezebb utat választja egy probléma megoldására, mégsem pusztulnak ki a hülyék...

"Az evolúciónak értői lehetnek, hívei nem. Mint a név mutatja, a hívő hiszi, és nem tudja. Ez két dolog. "

Bocsánat, de a hit a nem látott dolgokról való meggyőződést jelenti. Én sehol sem látom az evolúció folyamatát, tehát ez a nem látott dolgokról való meggyőződés. Illetve, ha tud valaki egy ma is élő, több milliárd éves embert hozni, aki szemtanúja volt az evolúció által leírt egyedfejlődésre, akkor jöjjön elő, különben az evolúció is csak hit marad. Erről ennyit.

Ha pedig az evolúció nem a véletlen műve (ismerem ezt a gondolatsort, én is így gondolkoztam, míg evolúció hívő voltam), akkor eleve el volt rendelve ez a fajta fejlődés. Akkor adott a kérdés: ki rendelte ezt így el? egy tudatos valaki vagy egy tudattalan véletlen. Ha az első, akkor van Isten, ha a második, akkor mégiscsak a véletlen.

" Mert nem vagyunk képesek minden szüksége információt mérni." Akkor mégis csak hit? :) De filozofálhatunk, hogy a feldobott érme, miért is nem véletlenül esik le úgy ahogy? Valami eleve elrendeli? Kérdezem: mi? ez inkább az intelligens tervezésre utal, mint a vak folyamatokra...

Hamár a fizika szóba kerül. Én elég jól értek a fizikához, abból felvételiztem, majdnem 100%-osra, sőt, a létező főiskolai/egyetemi felvételi kérdések közül anno csak egy példát nem tudtam megoldani. Mégis, nekem maga a függvénytáblázat alapból felismerteti Istent. Ugyanis a fizikai törvények sem szükségszerűen így alakulnak ki. Vegyük csak magát a gravitációs állandót. Egyáltalán nem logikus a megléte. Mágneses mező nem logikusan és következetesen létező dolog.

"Ezért jött létre a nagy számok törvényének vizsgálata, a véletlen tudományos aspektusa, a valószínűség. "

Hadd kérdezzem meg, ha valaminek a valószínűsége 0, azaz nulla, akkor a kialakulásának mennyi az esélye? De legyen 1:10000000000. Ezt tudatos megvalósulásnak nevezzük vagy véletlennek? Ha valaki nyer a lottón, az eleve elrendelt volt vagy véletlen?

Részecske példa: az evolúció nem vizsgálja az élet kialakulását, de attól még valaki rákérdezhet, nem? Valakit érdekelheti, nem?

"Ha a kérdező valóban az evolúciót kívánná megérteni, netán azt, hasznos-e, vagy sem az ismerete, sőt, létezik e mint fogalom egyáltalán, és milyen sajátosságokkal, akkor rövid életének idejét nem a méhek viselkedésének megismerésére fordítaná. Azt meghagyná a viselkedéskutatóknak, netán a méhészeknek. Akkor inkább a valószínűségszámítással, a fizika törvényeinek megismerésével és még számos dologgal foglalkozna. A helyes következtetés feltehetően az, hogy a kérdező nem pontosan tudja, mit is akar valójában. Talán csak fontosságának tudatát szeretné önmaga számára erősíteni."

Ez terelés! A kérdezőt a saját gondolkodásod logikájára (logikai hiányosságaira) szeretnéd kényszeríteni. A kérdező nem a méhek viselkedését szeretné megvizsgálni, hanem példaként hozta egy elmélet ellen. Tehát a kérdezőt nem a viselkedéskutatás érdekli, sem pedig a méhészet. És nekem úgy tűnik figyelembe vette a valószínűségszámítást is és elvetette. Azért mert az evolúció nem vizsgálja az élet eredetét, akkor legyünk jó birkák és ne is foglalkozunk vele... Hogy is írtad: az ismeret hiánya. Ezért kellene megismerni, mit mond a másik oldal, nem pedig vakon hinni az evolúcióban és ezzel együtt megerőszakolni az egyszerű logikát és gondolkodást

"Én sehol sem látom az evolúció folyamatát"

Ez már a TE problémád. Én pedig soha nem jártam téglagyárban, tehát akkor a téglagyártás sem létezik?

Menj el egy kutatólaborba - ott 1 hét vagy 1 hónap alatt élőben megmutatják neked. Hacsak be nem csukod ott is a szemed, és nem kiabálod azt, hogy pa, pa, pa, pam, pam, pam...

Az agyam eldobom, hogy ennyire primitív emberek hogyan élhetnek felénk manapság?

És egyáltalán hogyan tanultak meg írni?

Az evolúciónak vannak hívei? Végül is igazuk van, a gravitációnak sincsenek hívei. A környezetben megfigyelhető változásoknak sincsenek hívei, mert azok tények.

A gravitációt a relativitás elmélete magyarázza, az evolúciót pedig az evolúció elmélete, ezeknek már lehetnek híveik? Lehetnek, illetve olyanok is vannak, akik nem azok és jobb magyarázat után kutatnak.

" "Én sehol sem látom az evolúció folyamatát" Ez már a TE problémád. Én pedig soha nem jártam téglagyárban, tehát akkor a téglagyártás sem létezik?"

Tehát ha a téglák nem véletlenül keletkeznek, hanem tervezés által, akkor az élőlények ....?

"Menj el egy kutatólaborba - ott 1 hét vagy 1 hónap alatt élőben megmutatják neked. Hacsak be nem csukod ott is a szemed, és nem kiabálod azt, hogy pa, pa, pa, pam, pam, pam... "

Kérem a címét annak a labornak, aki mondjuk kutyából, a DNS mutációt produkálva macskát csinál vagy ezzel ekvivalens dolgot és már megyek is. Komolyan! Ígérem, nagyon fogok figyelni. De ugye nem azt fogom látni, hogy egy pintynek többféle csőre lesz? Mert a pinty csőrének átalakulása során nem lesz a madárból szarvasmarha vagy mittudomén. Tehát, ha jól reménykedem, akkor a labor előállít egy egysejtűt kémiai elemekből és pár hét vagy hónap alatt embert készít belőle. Fantasztikus, izgalmas, kérem a labor címét!!! Komolyan!!!

Tégla dolog: Természetesen létezik a téglagyár, mint intelligens tervező, a tégla ténye erre utal. Ugyanígy utal az élővilág megléte Istenre, az intelligens tervezőre, tehát a példával magad elméletét cáfoltad. Menj el egy téglagyárba és megmutatják neked, hacsak be nem csukod ott is a szemed, és nem kiabálod azt, hogy pa, pa, pa, pam, pam, pam...

"Az agyam eldobom, hogy ennyire primitív emberek hogyan élhetnek felénk manapság?

És egyáltalán hogyan tanultak meg írni?"

Elmondom: Isten az írás, olvasás és egyéb képességet a génjeimen keresztül lehetővé tette, amit tanuláson keresztül el tudok sajátítani.