Miért tesznek fel az emberek vallás témakörben ennyi ostoba és provokatív kérdést? Fáj nekik mások vallási meggyőződése?

"Most már csak azt nem értem, hogy ezek az "ateisták" miért mindig csak egy-egy vallásra vagy vallási irányzatra "hegyezik ki a cerkájukat". Megmagyaráznád?"

Lehet, hogy ez neked így tűnik, de az ateista valójában mindenféle isten létét kizárja. Ha konkrét vallásokról beszélnek, azt általában csak azért teszik, hogy konkrétan az abban található ellentmondásokra, problémákra mutassanak rá. De vannak bőséggel általános "isteni problémák", és ezek is elő szoktak kerülni rendszeresen.

Mellesleg te is ateista vagy a sajátodén kívül az összes többi vallás istenét illetően. Aki meg "csak" ateista, az egyszerűen csak tesz egy plusz lépést, és még abban az egyben sem hisz, amiben te még igen.

"És egyáltalán mit keresel te itt, ha akkora ateista vagy?"

És egyáltalán mit keresnek hívők a valláskritika rovatban, ha akkora hívők?

Szerintem ennek több oka is van. Ha módod van rá olvasd el Natalja Goricseva;Istenről beszélni veszélyes/Tapasztalataim Keleten és Nyugaton - cimú könyvét.

A fogyasztói társadalom éppúgy ellensége az Istenhitnek(vallásnak) mint pl a totalitárius diktatúrák(jelenleg Észak-Korea)

A vallásos ember azt vallja, hogy van Gondviselés, és nincsenek véletlenek, van Teremtő, illetve a semmiből nem lesz valami.

A nemhivő(ateista) azt vallja, hogy minden a véletlen múve,a semmiből lett valami(a világmindenség) nincs Gondviselés.Bizonyitani nem tudja, de hisz benne.

Ebben az értelemben ő is hivő. Hisz egy hipotézisben, noha bizonyitani nem tudja.

A hitet összetéveszti a hiszékenységgel.(rosszabik esetben szándékosan.)Úgy tűnik ennek alapján képzeli magát felsőbbrendünek.

Hasonló kérdést én is feltettem.

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

IQ-jukat, értelmüket müveltségüket rosszindulatukat egyaránt jellemzi pl. a következő link kérdése egy "racionális ateistától"

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

Nagyon sok tudós vallásos volt, (gugliba beírod, ontja a neveket), másrészt a vallással kapcsolatban is rengeteg egyetem, főiskola létesült a hittudomány tanulmányozására, - a három monoteista világvallásban(judaizmus, kereszténység, iszlám) - éppen a teológia (hittudomány )tanulmányozására hozták létre az első egyetemeket, főiskolákat, (Sorbonne, Al-Azhar stb)

Saját tapasztalataim alapján az ateizmus éppen úgy gyűjtőfogalom mint pl. az iszlám (ahol pl megtalálható az ún. " nemes iszlám" Jordánia, Marokkó,Tunézia stb. ahol gyakorlatilag toleránsak a mázvallásúakkal,és van a fundamentalista iszlám, ahol az intolerancia emberéletet is követel,pl Afganisztán Irak stb.)

1. a harcos (vulgármarxista ) ateizmust az indulat vezérli a hívő emberekkel szemben. Jellemzője a logikátlanság.Pl. "Ha Isten létezik, teremtsen egy akkora követ, amit nem bír felemelni!:)))Elvileg mindenható, nem? Nem bírja felemelni? Hoppá!!!!Képes-e Isten akkora követ teremteni, amelyet már Ő sem bír megmozdítani?"

"Mi történik, ha egy feltartóztathatatlan ágyúgolyó egy mozdíthatatlan oszlopnak ütközik? "

Ezek logikai kérdések. Semmi közük a teológiához."

2. Agnosztikus ateizmus.

Ezzel csak az az egy probléma van, hogy a transzcendenst empirikus úton akarják megközelíteni. A dolgok természetéből adódóan ez persze nem fog sikerülni.

3. A "kereső" ateisták.

Velük lehetséges a párbeszéd.Ők keresik a bizonyítékot a transzcendensre.

Attól hogy nem hiszel Istenben még nem mondhatod, hogy a racionálisabbat választottad, hiszen az anyag mindenek fölöttiségét, és örök létét ugyanúgy nem lehet bizonyítani egzakt módon, mint Istenét. Magyarul a materializmus is irracionális, és egyfajta hit. Nem hihetetlenebb mint a kereszténység

A különbség annyi, hogy mivel Istent személynek mondjuk, és a világban is vannak személyek, bizonyos szempontból egy fokkal racionálisabb, hogy az ős-forrás is személy legyen, nem pedig az egyszerű anyag evolválódott, valamiért.

Isten létét, vagy nemlétét- empirikus úton - sem igazolni, sem cáfolni nem lehet. A transzcendens nem mérhető empíria útján.

-Logikai-deduktív úton - ezzel foglalkozik a hittudomány(teológia), vannak az Istenérvek (Canterbury Szent Anzelm, Aquinoi Szent Tamás s tb.)Azoknak viszont akik ragaszkodnak az empíriához ez nem lesz bizonyíték semmire.

Egy másik topicban találóan írta az egyik válaszoló, hogy a materializmus is dogma, csak tudományos dogma. Hinni kell benne, mert empíria útján bizonyítani nem lehet, "csak" logikai-deduktív úton.Ugyanezt a módszert használja a hittudomány is.

Itt a fórumon leginkább a harcos(vulgármarxista) és az agnosztikus ateisták vannak jelen leginkább.

A vulgármarxisták elég ordenáré módon támadnak (felismerhetők a stílusukról) , az agnosztikusok inkább kérdeznek, sokszor elég provokatívan, és a végén kioktatnak minket "tudatlan hívőket" saját "tudományos" dogmájuk "képzelt magasáról"

"Nagyon sok tudós vallásos volt, (gugliba beírod, ontja a neveket)"

Miután nem volt más választása. Tudjuk, mivel járt még néhány száz évvel ezelőtt is, ha az ember nyíltan fel merte vállalni, hogy nem hívő.

De még a huszadik században is tetten érhető volt ez a jelenség: Einsteint pl. a mai napig imádják hívőnek mondani, holott maga is többször kijelentette, hogy NEM AZ. De kénytelen volt folyton istenezni, mert különben nem tűrték volna meg a fundamentalista USA-ban. Fel is rótták neki párszor, amikor épp nem istenezett, hogy hogy meri így megsérteni azt az országot, amelyik befogadta őt.

De ha rákeres az ember, azt is meglátja, hogy a tanultság általában fordított arányosságban áll a vallásossággal. Érdekes.

"éppen a teológia (hittudomány )tanulmányozására hozták létre az első egyetemeket, főiskolákat, (Sorbonne, Al-Azhar stb)"

És mennyivel jobb lett volna, ha nem lett volna vallás, és így eleve arra hozták volna létre őket, ami ma is a fő profiljuk, a valós dolgok kutatására...

Mellesleg az is elgondolkodtató azért, hogy a "hittudomány" (hehe... lásd lejjebb) semmi gyakorlatban is alkalmazható, hasznavehető eredménnyel nem tudott előállni, ellentétben a természet- és a társadalomtudományokkal. Kb. az üres bölcsészettel van egy szinten, esetleg jobb napjain a filozófiával - ám ez utóbbi is azt mutatja, hogy hit nélkül is lehet okos gondolatokra jutni (sőt, úgy még könnnyebb is).

"...az anyag mindenek fölöttiségét..."

Mondja már meg nekem valaki, hogy miért van rengeteg hívő még mindig ilyen orbitális fáziskésésben a valóságtól?

A tudomány már RÉGÓTA nem beszél csak anyagról. Elég csak Einstein híres egyenletére gondolni, a kvantummechanika pedig már majdhogynem kereken ki is mondja, hogy az anyag csak illúzió, mert valójában minden energia.

Az energia örök létét pedig LEHET bizonyítani, és már bizonyították is - lásd újfent Einstein egyenletét és "Az anyag nem vész el, csak átalakul" mondást.

"Magyarul a materializmus is irracionális, és egyfajta hit."

Szeretnéd, mi? :)

De sajnos rossz hírem van, nem az. A tudomány bizonyítékokra és következtetésekre épül. Amire se bizonyíték nincs, se következtetni nem lehet rá, azt nem veszi komolyan.

A hit kizárólag önmagára és bizonyíthatatlan kinyilatkoztatásokra épül (sehogy nem lehet bizonyítani az írások isteni eredetét/sugalmazását - aki pedig egy kicsit elmélyed a Biblia születésének tanulmányozásában, az hamar megláthatja, hogy ott bizony semmi isteni nincs, de emberi kavarás, ármánykodás, csalás, szerkesztés, hozzátoldás, hamisítás annál több).

"Nem hihetetlenebb mint a kereszténység"

Nehéz ilyen kijelentések után visszafogni az olyan szavakat, mint pl. "baromság", de most ezt mégis mellőzném. Olvasd el az eggyel fentebbit, majd gondolkodj el azon, hogy te miért nem hiszel pl. Zeuszban vagy Odinban.

Na, ugyanezért nem hisz az ateista a bibliai 3-az-1-ben panteonban: mert éppen olyan abszurd, mint az összes többi vallás, csak a "beltagok" ezt nem akarják észrevenni. Ha tudsz angolul, a YouTube-on keress rá Netwriter nevezetű felhasználóra, és nézegesed az alkotásait. Igen tanulságosak.

"egy fokkal racionálisabb, hogy az ős-forrás is személy legyen"

A kifacsart hívő gondolkodás számára talán, a tudomány számára egyáltalán nem, tekintve, hogy a "személyek" a világ eddigi történetében abszolút utolsóként jelentek meg, és még földönkívüli személyekkel se találkoztunk. Bármerre nézünk, csak személytelenséget látunk a mindenségben. Ami persze nem azt jelenti, hogy ne lennének földönkívüliek egyáltalán, hanem csak azt, hogy a személytelenség az alap, és itt-ott abból néha kialakulnak személyek is - nem fordítva. (Persze a fordított is lehetséges (ez a halál), de csak akkor, ha egyszer már létrejött egy személy, ami aztán újra személytelenné válhat.)

"az egyszerű anyag evolválódott, valamiért."

Mert a tulajdonságai, adottságai, kölcsönhatás-képességei és a környezeti tényezők ezt indokolták.

"A transzcendens nem mérhető empíria útján."

Éppen ezért, számunkra nem is létezik. Ilyen szempontból tehát édesmindegy, hogy van-e, vagy nincs, mert számunkra akkor sincs, ha egyébként van is.

"vannak az Istenérvek"

Egytől-egyig megcáfolva...

( [link] )

"Hinni kell benne, mert empíria útján bizonyítani nem lehet"

Bárki mondta, hülyeséget mondott, lásd feljebb.

"Ugyanezt a módszert használja a hittudomány is."

A hittudomány, ami a vicc kategória, mivel már megegyeztünk benne, hogy a hit eleve nem épülhet tudományos alapokra.

Az, amit valóban tudományos igényességgel lehet művelni a hit kapcsán, pusztán irodalmi és történelmi kutatás, ami simán betagozódhat a világi történelem- és irodalomkutatásba, mivel szerves része annak. De ez nem HIT-tudomány, hanem vallástörténelem- és vallásos irodalom-tudomány.

"A vulgármarxisták elég ordenáré módon támadnak (felismerhetők a stílusukról) , az agnosztikusok inkább kérdeznek, sokszor elég provokatívan, és a végén kioktatnak minket "tudatlan hívőket" saját "tudományos" dogmájuk "képzelt magasáról""

Tudod, nehéz higgadtan válaszolni, ha már előre sértegetnek és támadnak minket, ahogy azt te is tetted épp most, már azelőtt, hogy akár csak egyetlen szót is szóltunk volna.

De még ha MINDEN MÁST félre is teszünk, az ábrahámi vallásoknak akkor is van egy MEGBOCSÁTHATATLAN bűne, ami már önmagában emberiségellenessé teszi őket:

TELJESEN TÖNKRETESZIK AZ EMBER ERKÖLCSI ÉRZÉKÉT, MIKÖZBEN AZT PRÉDIKÁLJÁK, HOGY ISTEN MINDEN ERKÖLCS FORRÁSA.

Nemrégiben kiírtam egy kérdést arról, hogy ki mit tart az elkövethető legszörnyűbb gaztettnek, és hogy milyen esetben tartanák ezeket igazolhatónak:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__szokasok-..

Az Ószövetség Istene ezek közül szinte MINDET elkövette vagy elkövettette a híveivel, vagy áldását adta rá, hogy maguktól elkövessék, és aki hívővel eddig beszéltem, egytől-egyig azt mondta, hogy ez TELJESSÉGGEL RENDBEN VAN, mivel Isten tette, és pusztán ezért neki mindent szabad, és hogy az áldozatok "nyilván megérdemelték".

Ehhez igazából nem is nagyon tudok mit hozzátenni, mert a szavam elakad ennek hallatán. Egyen-ketten persze azért kényelmetlenül érezték magukat ezek miatt, és gyorsan az Újszövetségre terelték a szót, mondván, hogy ránk amúgy is csak az érvényes - csak azt hagyják figyelmen kívül, hogy az Ó- és az Újszövetség Istene egy és ugyanaz, és hogy az Új is az Óra épül.

Az az isten pedig egyszerűen hiteltelen, aki embertelenségben évezredeken át felülmúlja Hitlert, Sztálint és minden hozzájuk hasonlót együttvéve, majd egyszercsak úgy dönt, hogy na jó, most akkor szeressünk.

Abban egyetértek bármely valláshoz tartozóval: ha a maradék Istent is kiüldöznénk világunkból, az biztosan rosszabb hely lenne. Akkor kezdhetnénk igazán aggódni.

Éppen az értékek élvezettel való helyettesítése juttatta Európát válságba, és hozta az: elmagányosodást, a közösségek, családok szétesését. Sok nőtől elvette az anyaság örömét és büszkeségét, csökkentve a gyermekszámot, ami súlyos gondokat okoz. Mértéktelen fogyasztást hirdetett, és ezzel környezeti katasztrófa küszöbére vitte a világot. Ezt Isten nélkül, egyedül érte el az ember, de büszke nem lehet rá.

Ezt a világot kell tovább reklámozni, hogy még többet rombolhassunk vele? Egyáltalán, milyen újdonság van ebben? Társadalmi méretekben már 250 éve megkezdték Isten létének megkérdőjelezését. Aki 2010-ben azt mondja, „Valószínűleg nincs Isten”, az vagy fél kimondani, hogy szerinte nincs, vagy valójában ingadozó hívő. Ők maguk nem biztosak dolgukban, de másoknak azt ajánlgatják, éljenek úgy, hogy – amennyiben van Isten – kockáztatják lelki üdvüket. Gyáva és erkölcstelen álláspont.

Nekem úgy tűnik, Isten miatt kevesebb aggodalomra van okunk, mint az emberek miatt. Egyáltalán, kinek kell Isten miatt aggódnia? A becsületes embereknek semmiképpen sem. A bűnösöknek pedig Isten nélkül is van miért aggódniuk, sőt, Isten feloldozást és megkönnyebbülést adhat nekik. Az aggodalmat, stresszt és a depressziót éppen a nyugalom, érték és Isten nélküli világunk gerjeszti. Hány öngyilkosság előtt állót, hány nincstelenné váltat, hány elárvult, magányos embert segített meg Isten? Ezt ki fogja elvégezni helyette? Az antidepresszánsok, a drogok, az alkohol vagy a szex?

Az abortuszon átesett nők és partnereik helyzete más. Ők jogosan érezhetnek aggodalmat, és ehhez nem kell Isten sem. De miért akarnánk elvenni tőlük a vívódást és a bűntudatot? Nem érdemel ennyit egy élet, amely nem valósulhatott meg? Nem jobb-e az a világ, amelyben úgy érezzük, ilyenkor van miért aggódni – még ha bizonyos esetekben elfogadhatónak tartjuk is az abortuszt –, mint az, amiben gondtalanul megyünk tovább?

Ki állítja, hogy szenvedés nélkül van boldogság, hogy a szenvedés nem tesz erősebbé, bölcsebbé, jobbá, sőt boldogabbá? Valaki azt gondolja, a több élvezet jobb világot eredményez? Hogy már csak „az élvezd az életed” parancsa hiányzott a buszok oldaláról ahhoz, hogy az emberek gondjai megoldódjanak?

Nem Isten törvényei, hanem a mögöttük álló értékek állnak szemben az élvezet vallásával. Ezeket kellene végleg lerombolni ahhoz, hogy az emberek aggodalom nélkül vessék bele magukat mindannak a fogyasztásába, ami élvezetet ígér.

Isten törvényei nem az élvezeteket irigylik az embertől, hanem arra világítanak rá, hogy az élvezetek öncélú hajszolása megfosztja az embert szabadságától, így egy értelmes és boldog élet lehetőségétől.

Az élvezet vallása ósdi, elavult; közhely, amit boldog-boldogtalan harsog. Pedig az elmúlt évtizedek bizonyították, hogy így nem lehet élhető világot építeni. Le vele, jöjjön az értékek forradalma!

Vannak, akik szerint nem Isten a megoldás ezekre a gondokra, mert nekünk, felvilágosodott embereknek magunknak kell megtalálni a kiutat. Bárhogy is legyen, az emberek nem képesek hit nélkül élni. Ha nem hihetnek Istenben, akkor hisznek az élvezet vallásában, a fitnesz vallásában, az internet vallásában, a kuruzslókban, a horoszkópban, a fociban. Nem Istennek van szüksége ránk, nekünk van szükségünk rá.

Ha létezik, léte nem függ attól, hiszünk-e benne. Neki mindegy, hogy néhány londoni vagy budapesti mit gondol róla. Nekünk azonban egyáltalán nem mindegy, hogy ő mit gondol rólunk.

Isten él az emberekben, és ez legjobb részünk. A segítőkész, önzetlen, hűséges, becsületes, a másokért akár életünket áldozni képes énünk; ez az, ami isteni bennünk, és Isten méltó társaivá tesz egy pillanatra, amikor képesek vagyunk ilyenek lenni. Amennyiben ezt végleg kiölnénk a világból, ha nem lenne bennünk élő Isten, akkor kezdhetnénk csak igazán aggódni. mert senki nem védene meg bennünket magunktól.