Mégis hogy találjon így párt magának valaki?

Szervusz

Nekem 2009-ben meghalt a férjem, fiatalon, 42. éves volt.

5. évig voltam özvegy, persze Én járok rendszeresen gyülekezetbe, hiszen egy keresztény életének, egyik fontos része ez.

Imáimban megemlítettem, hogy ha Istenem úgy gondolja, mert nagyon siralmas körülmények között éltem, bár nem voltam magamra hagyva, akkor segítsen valamilyen módon kijutnom ebből az állapotból. Még a Házasságkötés gondolatát sem vetettem el.

2014-ben egy nagyon kedves keresztény testvérem a gyülekezetben, elkezdett udvarolni, és még abban az évben összeházasodtunk. Akkor 47. éves voltam.

Ennek immáron 3. éve. S igen eltudtam képzelni vele az életem, még ilyen korban is, és hidd el nem Én vagyok az egyedüli, aki idősebb korban is rátalálhat arra akivel örökre együtt maradhat.

Sőt nem egy olyan ismerősöm van aki nálam idősebb korban is megtalálja az élete párját.

Hogy lehet kibírni?

Nos ez az ami lehet, hogy hiányzik az életedből.

Ha rendszeresen elfoglalod magad a keresztény életben, soha nem unatkozol, és nem lesz időd arra gondolni, hogy nem bírod, vagy ha még is, imáid meghallgatásra találhatnak, ha teszel érte.

Áldásokkal teli szép napokat kívánok.

Nem, nem értem, miért baj, ha valaki 3 exen túl van. Azt sem értem, miért baj, ha valakinek 2 évente új kapcsolata van.

Szóval te olyasvalakit keresel, akivel elsők lehettek egymásnak? Akkor tényleg elég kicsi az esélyed.

Úgy érzem, hogy magad előtt csukod be a kapukat. Bár ez minden vallás jellemzője egyben, ha már valamiért a vallás felé terelted el a társkeresés kérdését.

Na varj, azt a vallas, meg a legbigottabb se tiltja, hogy ne lehetne tobb exed, parod, baratod/baratnod. Egyutt jaras, ilyesmi. Azt tiltja pontosabban ellenjavallja csak, hogy ezek mindegyikevel le is fekudj.

De annak semmi akadalya, sot, az egeszseges hazassag es parkapcsolat szukseges feltetele, hogy nehany (na nem otven) parkapcsolatban mar kiprobald, hogy ismerd fel a gondokat, kivel illesz ossze kivel nem, megismered nem csak a masik embert (ugy soha nem ismersz meg valakit mint parkapcsolatban, mert nem vagytok eleg intim viszonyban ahhoz hogy ugyanugy viselkedjen) hanem magadat is, hogy te is tudd mi az ami fontos, mi az ami kevesbe...

Az csak tapasztalas utjan megy, gondolatkiserlettel nem lehet eldonteni hogy osszeillesz e valakivel..

"Szerintetek képes lehet valaki egyetlen emberhez kötődni élete végéig, ha az az illető már a sokadik neki?"

Sőt, leginkább csak akkor képes. Akkor már túl a sok csalódáson és tapasztalaton sokkal jobban meg tudod becsülni azt a társat.

Míg aki leragad az elsőnél, lehet az a világ legtökéletesebb társa, akkor is meg fogja csalni, mert kíváncsi lesz, hogy milyen mással.

Te vagy teljesen más gondolkodású, mint a legtöbb ember. Így aztán tényleg nehéz lesz. De van esélyed, én ismerek egy olyan lányt, akivel szerintem teljesen összeillenétek. Bár ő férjnél van már, de biztosan van másik is. Soha nem volt senkije, aztán 26 évesen megismerkedett egy szintén ilyen sráccal, és pár év után összeházasodtak. Eljöttek hozzám, hogy fotóznék-e az esküvőjükön. Sokat beszélgettünk, végül nem vállaltam őket, mert nyomát sem láttam annak, hogy szeretnék egymást, mármint szerelemmel. Így aztán nem éreztem, hogy tudnék jó fotókat készíteni róluk. Elég karót nyelt két ember volt. De ha valakik, ők aztán "boldogok" lehetnek egymással életük végéig. Csak a valódi boldogságot mondjuk soha nem fogják megismerni. És ez nem azt jelenti, hogy azért, mert nem szexeltek mással.

Elnézést, nem bántani akartalak ezzel, csak érted. Így tényleg nehéz, ha kizárod az emberek 99,9%-át a felfogásod miatt.

"vagy annyira előnytelen a külsejük hogy senkit nem érdekeltek soha "

Ennél a pontnál gondoltam azt, hogy nem is érdemelsz senkit.