Zsidó vallás szerint megengedett az emberábrázolás?

Pontosan 31#. Így van.

Önkéntes hülye, a szegénykém.

Azért nincs, amiért a mecsetben sincs kába kavics, te világtalan.

"Esetleg valaki más?"

"Illetve felmerült bennem még egy kérdés. A 66%-os azt írta Isten valóságosan jelen volt jeruzsálemi templomban. Ezt hogy kell érteni?"

Sajnos a kérdező kifejezett kérése miatt erre itt nem tudok már válaszolni.

Kedves kérdező! A kérdésed teljesen jogos, és az sem csoda, hogy nem érted a válaszolók érvelését. A rossz hír az, hogy nem is nagyon fogod, mert ezen a téren tényleg egy kicsit inkonzekvens a Tóra. Világosan le van írva a szináj-hegyi tóraadásnál, ráadásul I.ten maga beszél, hogy tilos mindenféle teremtmény ábrázolása, ezt magad is leírtad. Nem kizárólag a bálványként való ábrázolásról van szó, hanem általában. Ugyanakkor pár fejezettel arrébb I.ten arra is világos utasításokat ad, hogy hogyan kell majd kinéznie a Frigyládának és később a Szentélynek is, ami bizony tele volt mindenféle élőlény képmásával. Mindkét parancs egyenesen I.ten szájából jött, nem a narrátoréból, vagy máshonnan, szóval tényleg nem egyértelmű, hogy ilyenkor mi van. A történelem során ezért az éppen aktuális nagy zsidó vezetők általában tartották magukat a 10 parancsolatban elhangzott tiltáshoz, és a Szentélyt amolyan kivételnek tekintették, amit maga I.ten tett meg. Biztos vagyok benne, hogy a nagy kommentátorok, mint pl Rashi foglalkoztak ezzel az ellentmondással, lehet később utánaolvasok, mert már engem is kiváncsivá tettél... ;)

Azzal azonban, hogy később a zsinagógákban már nem volt/nincs állat és emberábrázolás, azzal vigyáznék, mert ez így nem teljesen igaz. Tény, hogy általában kerülték (mivel ugye megbeszéltük, hogy tilos), de azért bőven fordultak elő kivételek. Nemrég kerültek elő egy gyönyörű régi zsinagóga romjai, és hármat találhatsz, hogy a mozaikpadló miket ábrázolt...:D

De nem kell ennyire messzire menni, ha beírod a keresőbe, hogy tórapajzs (díszítő elemként rakjuk a Tórára), ki fog dobni egy halom képet, amin jól látható, hogy ez is tele álló oroszlánnal, ugró szarvassal, de Mózes és Áron is kedvelt motívumok. Ugyanez vonatkozik a tóraszekrényt takaró függönyre. Ezek pedig már igazán modern dolgok, mai zsinagógák szerte a világon tele vannak ilyesmivel.

"Szóval lehet ezt csűrni csavarni, de a válasz egyszerűen az, hogy nem mindig és mindenhol viszonyultak ugyanúgy ehhez a tilalomhoz, pusztán díszítésként sokszor elnézték/elnézik."

Vagy egyszerűen sokan helytelenül értelmezik a tiltó parancsot és nem csak a bálványokra értik, hanem mindenre. Helyes értelmezéssel nem lesznek furcsa, megmagyarázhatatlan kivételek, nem lesz ellentmondás. Azt is figyelembe kell venni, hogy a 10 parancsot mikor és miért kapták a zsidók. Akkor hagytak ott egy bálványokkal teli kultúrát nagyon hosszú idő után. Amint Mózes ott hagyta őket egy kis időre, már egyből bálványt készítettek maguknak... A 10 parancsa erre is egy válasz volt.

Általában nem a Biblia ellentmondásos, hanem az emberi értelmezés. Ha az értelmezésünk ellentmondásossá teszi a Szentírást, akkor kukába való az az értelmezés.

"Ha az értelmezésünk ellentmondásossá teszi a Szentírást, akkor kukába való az az értelmezés."

Ez az, amit mi zsidók teljesen másként látunk. Ezért van ennyire kiterjedt kommentár irodalmunk, mi minden értelmezést érdekesnek tartunk, és feljegyzünk. Tetszik, nem tetszik, az említett példa minimum nem teljesen egyértelmű, és bőven vannak hasonló problémás igeszakaszok (hacsak nem vagy karaita, aki kizárólag az írást veszi figyelembe, az persze sok problémát megold). Ilyen esetekben mondták azt a nagy zsidó bölcsek, hogy menjünk biztosra, és alkalmazzuk a legszigorúbb értelmezést, nehogy véletlenül hibázzunk. Ettől függetlenül mindig voltak a mainstream-től eltérő értelmezések, és ezt önmagában egyetlen korban sem tekintették problémának, sőt...:)

Kedves kérdező!

Megértem, hogy muszlimként számodra a Tóra még véletlenül sem szent és sérthetetlen, de nyilván te is érzed, hogy a zsidók körében az, így számunkra az a magyarázat, miszerint a Tóra téved bármiben is, nem jöhet szóba. A második lehetőség, amit felvetettél azért sántít, mert mint már említettem, maga I.ten adott részletes utasítást arra nézve, hogy milyennek kell lennie a Szentélynek.

Véleményem szerint az, hogy mi emberek nem mindig értjük I.ten minden rezdülését, nem a Tóra, vagy ad absurdum I.ten hibája, hanem a mi tökéletlen, minden téren behatárolt létünkből ered. Hogyan is érthetnénk meg 100%-ban egy tökéletes, téren és időn kívül létező entitást?

Amit a képek/szobrok imaházban való elhelyezésének veszélyeiről írsz, azzal személy szerint egyetértek, de mivel a zsidóság nem dogmatikus vallás (ellentétben mondjuk a katolicizmussal), ezt, mint ahogy minden más vallási kérdést, sokan sokféleképpen láthatják. Van erre egy remek mondásunk: "Két zsidó, három vélemény." :)

"Mecsetekben nem láthatsz sem képet, sem szobrot és mi ugye most a Jeruzsálemi templomról beszélünk. Mégha elő is fordult, nem volt elterjedt és Mohamed prófétát arc nélkül ábrázolták."

Ebben igazad, nem voltam elég részletes, nem mecsetekre értettem, és azt sem állt szándékomban sugallani, hogy széles körben elterjedt szokás lett volna az ember/állat ábrázolás.

Ami Mohamed próféta arc nélkül való ábrázolását illeti, az arab világban valóban nem volt szokás, de pl a perzsáknál ezt nem minden korban vették figyelembe, ezért kellett utólag retusálni sok képet, amikor vallásosabb uralkodó/rezsim került hatalomra.