Tényleg más egy protestáns ember gondolkodása, mentalitása, élethez-emberhez valló hozzá állása mint egy katolikusnak vagy neoprotestánsnak?

Minden ember más.

Én annyi különbséget látok a hívők között, hogy azok akik felnőtt korukban keresztelkedtek meg, saját akaratukból (baptista keresztény, stb), azok komolyabban veszik a hívő életüket. Akit gyermekkorukban kereszteltek meg - akár katolikus, akár protestáns -, azok között nagyon sokan agnosztikusok vagy teljesen hitetlenek lesznek tizenéves koruk után. Ez a tapasztalatom.

Én pont most beszéltem protestánsokkal katolikusként, és igen, más.

A legfőbb különbség, hogy ők azt tanítják hogy a keresztényeket kiválasztotta Isten, és most már minden jó. Ez a felfogás engem viszont nagyon zavar.

Mert az én felfogásom hogy bár keresztényként megkaptam a lehetőséget hogy Jézust kövessem, viszont ez az út rögös, és sok lemondással jár. Tehát nem valami "mindenki boldog, minden jó", hanem sokkal inkább egy felelősség.

Nyilván minden ember más és más.

Viszont megfigyelhető egy másfajta hitélet és emiatt egy másfajta gondolkodás is pl. a katolikusok és protestánsok között. Eleve pl. az, hogy másképp hat az emberre egy katolikus szentmise, mint egy református istentisztelet. Aki gyerekkorától kezdve belenő valamelyikbe, ott ez hat a gondolkodására, mentalitására is.