Igaz, hogy a tudományok meg fogják dönteni teljesen a kereszténységet, az iszlámot, a zsidó vallást, a hinduizmust, a buddhizmust stb.?

#51.

Filozófiánként eltérő. Van olyan, ahol teljesen elkülönül, mondhatni fogva tartja a test (pl. gnosztikusok). Ellenben olyan felfogás is van, ahol a test a lélek földi otthona és egyszerre alkotja A NAGYBETŰS EMBERT a földi létben társítva még hozzá a szellemet. Szerintük nincs dualitás a földi létben, az elkülönülés pusztán a biológiai halállal tudható be, akkor ugyanis egy új, másabb értelmű, akár magasabb rendűbb testbe költözik a lélek (pl.: kereszténység, hinduizmus, iszlám).

"Ez meg azért nem működik, mert akkor mérni tudnánk az energiaáramlást a testükből a semmi felé és vissza."

Azt mondtad, hogy a lélek létéből fakad, hogy "akkor mérni tudnánk az energiaáramlást a testükből a semmi felé és vissza". Én erre reflektáltam, hogy egy spirituális fogalmat hogy a fenébe lehetne már mérni természeti jellemzők, erők, fogalmak, törvények alapján?

Ha a lélek természetfeletti, miért gondolod, hogy lehetne mérni bármilyen rá jellemző mértékkel?

Persze, hogy nem értem, mert a filozófusvalóm egyszerűen nem bírja felfogni, hogy mi alapján akarsz bármiféle TERMÉSZETI jellemzőt feltételezni egy SPIRITUÁLIS/TERMÉSZETFELETTI fogalom köré. Ez nem egy fizikai mennyiség, egy erő, egy energia vagy bármi más, mint a gravitációs erő.

De legyen igazad, ha te jobban szeretnéd hallani: nem jártam ki az általánost sem, mert annyiszor buktam minden tantárgyból, ellenben birka módjára tudtam követni a vallási vezetőket, akiket azóta is csicskamódra szolgálok. Lehet kitenni a Gondolkodó Ateisták oldalaira, a mémgyárra, meg a csoportba lehetőleg az Einsteint és Newtont is ábrázoló kép alá! Más kérdés, hogy igazabb nem lett, de ha valakinek a lelki békéje ettől függ, akkor ki vagyok én, hogy meggátoljam abban, hogy ezt elérje. Az én célom, hogy boldog és békés legyen...

#54.

"Nem, a definíció egész jó. Nagyjából minden vallásnál ezek a lehetőségek vannak."

Már bocsi, de ezt nem te fogod megmondani. Ha mégis, akkor várom a hivatkozást a szakirodalomra. Feltételezem, hogy nem vagy akkora szaktekintély, hogy pusztán a neved elég legyen egy állítás elfogadására, vagy már a neved is elég legyen egy állítás megfontolására. Bár még az igazán nagy szaktekintélyek is hivatkoznak, ha valami olyat is említeniük kell egy tanulmányban, ami nem kimondottan az ő kutatási szakterületük. De ellenkező esetekben meg a saját kutatásaikra hivatkoznak. Szóval kellene filozófiai szakirodalom. És mivel feltehetőleg nem vagy filozófus, ez nem a te korábbi állításod.

Milyen lehetőségek? Egy állítást mondtál ("Nagyon egyszerűen: ugye arról van szó, hogy valami a VILÁGUNKON KÍVÜLRŐL irányít téged. Erről szól a lélek."), ami történetesen NEM igaz. A buddhizmusban, a dzainizmusban és több taoista irányzatban például nincsenek kimondott, általánosan elfogadott tanítások az istenség(ek)ről, mivel alulról, az ember felől, nem pedig felülről, az Isten felől szerveződnek. Másrészt a kereszténység számtalan irányzata nem hisz abszolút predestinációban. Például a görög és római katolikus, ortodox, anglikán stb. keresztények. Náluk sincs fentről irányítás sakkszerűen. Az iszlámban szintén nincs erős predestináció. Szerintük Istennek mindent meg tud tenni, hisz hatalmas és mivel mindennek a forrása Ő, ezért minden felett van hatalma, tehát bele tud avatkozni a világba, ugyanakkor az embereknek meg joguk van szabadon választaniuk bármit, ezért nem határozza meg, hogy az ember mit fog a jövőben elkövetni, hisz szabad akarata van. A zsidóknál sincs predestináció, a hinduknál pedig magam teremtem meg a jövőm azáltal, hogy minden oknak van egy okozata, tehát minden tettemnek lesz egy jövőbeli következménye. Valaminek most (pl.: be fogok lépni a szobába vezető ajtón és bent vagyok a szobában), valaminek meg később (például bizonyos rossz cselekedeteknek). Valaminek még ebben az életben, valaminek máskor. Ettől elmenekülni nem tudok és nem javítja ki a jó a rosszat, hisz két külön cselekedet. Nem egy tengelyről van szó, hanem kettőről. Ha valakinek virágot adok, valakinek meg néhány rossz indulatú szót mondok, az két külön cselekedet, két külön következménnyel, ami vissza hat rám. Még akkor is, ha ugyanazzal a személlyel csináltam mindkettőt. Az újjászületés a létforgatagban ugyanez alapján szerveződik meg. Hasonló van a buddhizmusban és a dzainizmusban is, de a taoizmusra is átterjedt valamennyire. Ez a karma. A karma nem egy isten vagy valami felsőbb rendűbb hatalom. Ez a világ és a lét egy filozófiai működési elve szerintük, ami a természet mögött áll és minden történést és cselekedetet vissza lehet rá vezetni.

"Viszont azzal mi a helyzet, hogy kinek van lelke?

Állatoknak? Növényeknek? Egysejtűeknek?

Élettelen agyagoknak is, pl. köveknek?"

Eltérő nézetek vannak erről is. Az animisták szerint mindennek. Ez főként a sámánisztikus, népi vallásokra jellemző. A tengrizmus például ilyen. Az ősmagyarok vallása is ilyesmi volt az alapján, amit tudhatunk róla. Eszerint minden létező mögött van egy szellemi és az alapján egy lelki valóság. Ezen filozófiai elméleten belül is vannak nézetek, miszerint az anyag ennek a letükröződése, az anyaggal mindezen valók egy egészet alkotnak vagy éppenséggel valamelyik felsőbbrendűbb lenne a többinél. Itt nyilván külső hatásokat is számításba vehetünk.

Vannak olyan tanítás, ami szerint minden élőlénynek van lelke. Megjegyzem: ez a legritkább, de foszlányai más helyeken is megtalálhatók (például bizonyos buddhista és hindu elvekben).

Illetve olyan elképzelés is van, miszerint a filozófiai tudattal rendelkező élőlényeknek van lelke. Ezt sokan kapcsolják magyarban a lélek és lélegzet szóhoz, tehát a levegőt, oxigént belélegző élőlényeknek van lelke. Sok buddhista, hindu, dzaina, sőt, sok ábrahámi vallást követő ember is ezt tartja. Ezen belül vannak olyanok, akik leszűkítik ezt a kört és konkrétan határoznak meg fajokat. Például több iszlám irányzat szerint többek között a kutyának lelke van és tud üdvözülni, még akkor is, ha például a kutya nyálát tisztátalannak tartják. Míg bizonyos ókori népek hittek bizonyos tengeri emberekben/szellemekben (sellőkben, a hellének szerint Poszeidón lányai), akiket lelketlennek ábrázoltak.

És legvégül a legleszűkítőbb gondolat, miszerint csak és kizárólag az embernek van lelke. Megjegyzem: ezt sem túl sokan vallják ma már.

"A birka az... hát jó kérdés."

Szerintem ezt sem feltétlenül a te posztod eldönteni. Nem neveltek vakhitre, mindig arra neveltek, hogy csak azt fogadjam el, amivel volt tapasztalatom és meg is tudjam indokolni, hogy miért hiszem el. Ha az a vallási irányzat, amit követek eltávolodna az eredeti nézetektől, akkor én kiszakadnék a vallásból újat alapítva. Én nem a vallási vezetőkhöz vagyok hű, hanem az eredeti hitrendszerhez. Ahogy a sivatagi atyák Egyiptomban vagy a korai szúfi sejkek az iszlámban. Sokáig bökte is a csőrét a vallások vezető rétegeinek ezen mozgalmak létezése, mivel nem hozzájuk voltak hűek, hanem a hithez.

De, ha valaki lelki békéje, boldogsága, öröme magasabb lesz, akkor: világ életemben behódoltam minden hatalomnak, a saját gondolataimat is próbáltam mindig elnyomni, mert mindig azt akartam elfogadni, amit elém raktak a tányérra. Soha nem voltak kétségeim és soha nem kutattam a témában. Lazán megölném magam, ha holnap ezt mondaná egy vallási méltóság. Mehet a screen shoot, ha valaki nézi ilyen oldalakról!

"Lehet, hogy megtanultad a fizikai tételeket, de csak 1-1 feladatra, és nem tudod másra alkalmazni."

Bocsi, de ezt sem egy gyakoris fantom feladata eldönteni, hanem a tanáraimnak, professzoraimnak, akik tanítottak engem. Meg azoknak, akiktől a papírjaim kaptam.

"Annyira, hogy fel se ismered a problémát, és hogy melyik fizikai vagy biológiai tétel kellene ide."

Semelyik, mert a vallás és amúgy a filozófia, sőt, az irodalom sem a természet törvényszerűségeivel foglalkozik. Volt, amikor bizonyos vallási úgy gondolták, hogy van ehhez tisztjük, de ma már főként Amerikában van így bizonyos szektákban, illetve mondjuk Afganisztánban, ahol minden is a tálibok által követett (eretnek) fajtája az iszlámnak. Az a törvény, az a politika, az az iskola, az a társadalom, minden. Filozófiai témakörben én nem fogok már bocsáss meg fizikai tételeket alkalmazni (bár mindig minden összefügg), amiért a nyelvész sem fog biológiai tények alapján kutatni. Még mindig nem válaszoltad meg, hogy miért kellene a természet törvényeinek természeten túli dolgokra vonatkozniuk... A gond az, hogy hatalmas a sötétség a filozófiai ismeretek terén. Az viszont irritáló, ha valaki ennek ellenére is próbál filozófiai kérdésekben állást foglalni. Akkor kezdjen el filozófiai cáfolatokat keresni!

#58.

Miért is álltam volna meg a fejlődésben, ha a vallási vezetőm mondjuk háremet alapítana magának és luxusvillákat építene a Föld mediterrán és trópusi részein, hogy nyaralgathasson kedvére? Én simán lépnék egy sivatagi atyák, Szt. Benedek, Assisi Szt. Ferenc, Luther Márton, Kálvin János örökségébe, ha arról lenne szó az én vallásomban is. Ahogy említettem, nem a vezetőimhez vagyok hű. Őket elismerem, tisztelem, amennyiben méltóak rá. A hitemhez vagyok hű, és ha ennek ellenszegül egy pápa, egy dalai láma, egy pátriárka, egy főrabbi, akkor én szakítok vele és magammal viszem azokat is, akik velem értenek egyet.

Melyik vallási tétel mondja ki, hogy a lélek befolyással van az agyra? Semelyik. A lélek a testhez kapcsolódik, ámde nem szerves része. Benne, illetve körülötte van, de nem egy nem látható testrész. Melyik vallási tétel mondja ki, hogy befolyásolja az agy működését? Semelyik. Miért lenne szüksége egy spirituális fogalomnak természeti energiákra a világ érzékeléséhez? Két létsík hogy bírja egyáltalán érzékelni a másikat? Tekintve, hogy az egyik természetfeletti, a másik pedig természeti nem is tudná érzékelni egyik a másikat.