Csillagok fénye és teremtés? Normális kérdés kreacionistákhoz

19

Fény megállítása nem mai hír

[link]

Igaz emberi aggyal felfoghatatlanul kis időre sikerült a fotonnak megállj parancsolni, úgy hogy nem nyelődött el.

És elolvashattuk a Jehova Tanúi Egyház sajátos értelmezettségének rövid leírását, köszönjük katy!

A teremtés leírásánál első lépés a világosság megteremtése volt. Nem ismerős?

Jn 8,12 Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: ÉN VAGYOK A VILÁG VILÁGOSSÁGA: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.

Jel 3,14 A Laodiczeabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az ISTEN TEREMTÉSÉNEK KEZDETE:

(Ráadásul ezt pont a mi korunknak mondja Jézus Urunk)

Kedves Tanú, a Nap a negyedik napon lett megteremtve:

16. Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.

17. És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre;

18. És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválaszszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó.

19. És lőn este és lőn reggel, negyedik nap.

A Nap, mint égitest a negyedik nap lett teremtve, függetlenül attól, hogy miféle világosságról ír az első napon. Viszont a Biblia magyarázza a világosság jelentését, ha magad magyarázod, akkor olyan keszekuszaság lesz belőle, amit írtál.

Az annyiszor emlegetett rész:

Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. IIPéter 1;20

"A tejút átmérője 100.000 fényév, mi a korongsíkján a közepét leszámítva látunk át rajta, így jött ki a közelítőleg 50.000 év."

Hogy látunk át rajta?

Mi alapján állítod, hogy a tejút ilyen nagy?

"Én ezt a relativitással magyarázom. Nem másoknak, magamnak, másokat nem akarok meggyőzni, ha érdeklődnek, elmondom, mit hiszek és miért. Az idő nem állandó. Függ a sebességtől és a gravitációtól"

Az idő valójában nem létezik, tehát nem telik semerre sem és nem hajlítható stb...(ismerem a napimádaton alapuló kiforgatott téridő vallást) Nem lehet benne utazni. Bárhol vagy a világban, ott mindig most van. Kizárólag változás létezik.

Az igaz, hogy nézőpont kérdése az idő.

Ennek oka, hogy az idővel csak következtetünk, hogy valami egy adott környezetben, állapotban várhatóan mikor kerül egy másik állapotba (valamihez képest). Ennyi.

Nem kell túlmisztifikálni. Az ősrobbanás lesz gondolom a következő téma, ami szóba fog jönni.

Kedves #19 -es válaszoló. Ha te okos vagy a témában, akkor részletesebben kifejthetnéd, hogy mi alapján állítjátok, hogy a világ nem 6000 éves. (kizárólag a csillagászat keretein belül) Milyen jelek utalnak másra és mi zárja ki a 6000 évet és miért?

Sajnos ami a szórakoztató ipar, a hadsereg és néhány nagyobb szekta érdekét szolgálja, abból szép kis irodalmat lehet összeállítani. És ezt nem bosszantásból írom.

Kedves 23-as válaszoló.

Ha vissza ugornál néhány biblia verset:

(1Mózes 1:3-5) 3 Ekkor Isten ezt mondta: „Legyen világosság!” És világosság lett. 4 Isten ezek után látta, hogy a világosság jó, és elválasztotta a világosságot a sötétségtől. 5 És Isten elnevezte a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának. Így lett este és reggel: első nap.

Szerinted ezek mikor történtek, mert a leírás szerint az első nap lett világosság, és nem a 16. vers szerint a negyedik nap.

Az első teremtési napon kezdett megjelenni a fény a föld felszínén. A folyamat akkor ért véget, amikor láthatóvá vált a földről a nap és a hold (1Móz 1:3, 14).

Ehhez hasonlóan a növényzet növekedéséhez elegendő fényre van szükség. Nem mellékesen a bibliai beszámoló arról tudósít, hogy egy korai teremtési időszakban Isten előidézte, hogy a Nap fénye átszűrődjön a sötét, vízpárából álló felhőkön, amelyek ahhoz hasonlóan beborították az óceánokat, mint ahogyan a ’pólya’ betakar egy kisbabát (Jób 38:4, 9; 1Mózes 1:3–5).

De a magyarázat legjobban így is megérthető:

— Hogyan tudott Isten fényt előállítani az első napon, ha az égitesteket csak a negyedik napon alkotta meg? A 16. versben ’megalkotásnak’ fordított héber szó nem ugyanaz, mint a Mózes első könyve 1. fejezet 1., 21. és 27. versében előforduló ’megteremt’ ige megfelelője. ’Az ég’, melybe az égitestek is beletartoztak, már jóval az „első nap” előtt lettek megteremtve. Fényük azonban nem érte el a föld felszínét. Az első napon „világosság lett”, ugyanis a szórt fény áthatolt a felhőrétegeken, és láthatóvá vált a földön. A föld forgásából eredően így váltakozni kezdtek a nappalok és az éjszakák (1Mózes 1:1–3, 5). A fényforrások a földről nézve ekkor még nem voltak láthatók. A negyedik teremtési időszakban aztán figyelemre méltó változás történt. A nap, a hold és a csillagok immár ’megvilágították a földet’ (1Mózes 1:17). Isten abban az értelemben ’kezdett hozzá a megalkotásukhoz’, hogy most már a földről is látni lehessen őket.

ezért a leírás azért is hiteles, hogy a nap már létezett , kérlek gondolkodj.

tisztelettel Katy Weaver

Katy, Katy!

A teremtett és az alkotott szavak szinonimaszók a Bibliában. És ezt nem én állítom, hanem a Biblia!

5Móz 32,6 Így fizettek-é az Úrnak: balga és értelmetlen nép?! Nem atyád-é ő, a ki TEREMTETT? Ő ALKOTOTT és erősített meg.

Ézs 43,1 És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te TEREMTŐD, és a te ALKOTÓD, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!

Ézs 44,2 Így szól az Úr, TEREMTŐD és ALKOTÓD anyád méhétől fogva, a ki megsegít:

Ézs 45,18 Mert így szól az Úr, a ki az egeket TEREMTÉ; Ő az Isten, a ki ALKOTÁ a földet és TEREMTÉ azt és megerősíté; nem hiába TEREMTÉ azt, hanem lakásul ALKOTÁ: Én vagyok az Úr és több nincsen!

stb.

Úgyhogy ehhez a szóelemzési elméletedhez csak gratulálni tudok, de bukott tanítás ez.

Te azt mondod, hogy a negyedik nap előtt létezett a Nap.

Isten azt mondja, hogy a negyedik nap TEREMTETTE A NAPOT! Ha nem zavar téged körberöhögöm az elméleteteket csupán az IMózes 1,14-19-et olvasva!

(Érdekességképpen a sötétség nem a világosság ellentettje, hanem annak hiánya.)

Ha megfigyeled, a teremtési beszámolóban Isten éjjel nem teremtett semmit. Alkot, alkot, majd lett este, lett reggel, x-edik nap. Krisztus által teremtetett a világ <Jn 1,10>, ahol ő jár, ott fény van, ott helye nincs a sötétségnek, mert ahol fény van, ott nincs sötétség, ő a világ világossága. Az egész teremtési beszámoló egy pontról nézve követi nyomon a teremtést.

A növények köszönik szépen elvoltak Nap nélkül egy napig. Sőt utána is ellettek volna, mivel még nem keltek ki. "Csak" a hatodik napon lett "készre" teremtve az éden kertjében a növényzet, a többi helyen akkor kapta meg a nedvességet. (IMóz 2;4-6, IMóz 2;9)

"Hogy látunk át rajta?

Mi alapján állítod, hogy a tejút ilyen nagy?

" / a tejútrendszer/

Manapság már nem csak a vizuális tartományban lehet megfigyeléseket végezni, hanem az elektromágneses hullámok összes tartományában, a röntgen, a gamma, az infravörös, stb.. hullámokon is. Tanulmányozható a hidrogéneloszlás is minden tartományban, így simán átláthatunk a galaxis porfelhőin is, ami a vizuális távcsöves megfigyelések esetén nem volt lehetséges.

A távolságmérések valóban nem egyszerűek, hiszen minden kapott kép kétdimenziós, de számos módszer áll mégis rendelkezésre.

A közelebbi objektumok távolsága meghatározható a klasszikus háromszögelési módszerhez hasonlóan, a távolabbiak esetén különféle módszerek segítenek bennünket.

A változócsillagok, amelyek általában fedési kettősök, a cepheidák is adnak megfelelő eljárást, mivel összefüggés van az abszolut fényességük és a fényességi periodus idejük között. Az köztudott, hogy a térben szabadon terjedő fénynek a távolság négyzetével fordított arányban csökken az intenzitása, így a valódi és a látható fény erősségéből máris meg lehet becsülni a távolságot, mégpedig elég nagy pontossággal. Természetesen a technikai eltérések az idők folyamán más eredményeket adtak, híres Shapley és Curtis vitája, akiknek eredményeit Hubbley tette a helyére, mivel sikerült addigra jóval korszerűbb műszert építeni, így fokozatosan finomodhatott a módszer. Hubbley előfutára volt a kozmológia tudományág megteremtőinek, híres a róla elnevezett törvény, amit a színképek spektrumának tanulmányozása során alkotott, nevezetesen az, hogy minél távolabbi egy objektum, spektruma annál jobban eltolódik a vörös színkép felé, ami a doppler effektus alapján azt jelenti, hogy távolodási sebessége nagyobb, de az összefüggés miatt távolság meghatározására is alkalmas módszer.

Kerr és Westerhout a rádiócsillagászatban, a 21 cm es vonalon a hidrogénfelhők eloszlásával végleg feltérképezték a Tejútrendszert.

A távolságmérés a vörös óriáscsillagokkal is lehetséges, sőt más módszer is van, de nem untatlak vele, ha érdekel, számos helyen tanulmányozhatod, vázlatosan ennyi éppen elegendő.

Üdv

"A közelebbi objektumok távolsága meghatározható a klasszikus háromszögelési módszerhez hasonlóan"

Ennek azért fussál neki még egyszer, határozd meg a proxima távolságát ezzel. :D

Hát kedves 28-as, nem olvastad el rendesen a válaszomat.

Sajnálom.

Katy Weaver