Csillagok fénye és teremtés? Normális kérdés kreacionistákhoz

38-as

"A csillagászat tudásának jelentős része hipotézis, feltételezés, mely köré illesztik a megtapasztalt, esetleg a feltételezett ismeretet."

A vallási magyarázatok puszta fantázia termékei, igazából sokszor semmi köze a megfigyelt dolgokhoz. még hipotézisnek se állják meg a helyüket, főleg úgy hogy minden szó külön magyarázata szorulna, félreérthető, sokféleképp értelmezhető etc.

Egy tudományos hipotézisnek, feltevésnek valódi alapja van, és mindegyik mellett valódi mérések állna.

Kedves 39-es! A 19-es válaszodnál egy linkre hivatkozol, egy gyk-es kérdésre. Nem tudom, hogy mire kellene válaszolnom. A linkelt kérdésben a kérdezőnek az a problémája, hogy a föld széléről van szó a Jób könyvében, holott a föld gömbölyű, nincs széle. Szerinted mikortól nevezték a bolygót Földnek? A föld szónak itt nem kizárólagos jelentése a bolygó, sőt:

föld:

H776 אֶרֶץ ('erec)

- 1) Föld (szembeállítva az éggel / egekkel)

2) szárazföld

3) ország; haza

4) (idegen, nem-zsidó) ország

5) föld, birtok, talaj

6) föld, talaj

A széle kifejezés:

H3671 כָּנָף (kánáp̄)

- 1) szárny; metaforikusan: madár. Vonatkozhat szimbolikusan védelemre is

2) köpeny, ruha szárnya; takaróként használt köpeny = ágy

3) határ, szél (Földé)

4) csúcs, tető (Templomé)

Jól látod, egyetlen jelentése sem az, hogy széle. Itt a széle, mint határ jelenti.

Az említett résztől néhány sorral lejjebb:

Jób 38:18 Áttekintetted-e a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

Itt megint teljesen más az értelme:

H7338 רַחַב (raḥaḇ)

- tág tér

Mire gondoltál, mit válaszoljak meg? Én is teszek fel egy kérdést! Magyarázd meg, hogy az említett részben mit is mondott Isten Jóbnak?

Jób 38:12 - 38:15

12 Parancsoltál-e a reggelnek, amióta megvagy? Kimutattad-e a hajnalnak a helyét?

13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

Nagyon sok kérdést tett fel Isten Jóbnak, így kezdte:

Jób 38:3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

Jób a végén ezt válaszolta:

Jób 39:37 Íme, én parányi vagyok, mit feleljek neked? Kezemet a számra teszem.

Jób 39:38 Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!

Magad is övezd fel először magad, nézd meg, hogy egy több évezredes iratban szereplő szavak vajon mit is takarnak. Károli, Káldi, és több nagyon nagy tudású Bibliafordító sem értett mindent, így nem is fordította le a héber, arámi, görög szöveget teljességgel a mi szánk íze szerint, mert ahhoz a tartalmi jelentésével is maximálisan tisztába kellett volna lenni. Így ha nem volt biztos, nem le, hanem átfordította a szöveget. Nem értelmezte, magyarázta, hanem fordította. Nem egyszerű egy Istenfélő embernek Bibliát fordítani ám, ugyanis minden fordítás egy kicsit magyarázás is, hogy a saját teológiánkat ne vigyük bele. Viszont utána lehet nézni az eredeti nyelvnek, az eredeti szövegnek. Ez nagy segítség tud lenni.

Kedves előző!

Egyáltalán nem a Föld széléről van szó, sem a hajnalos versről, van ott ám más is(amiről beszélek 19-ben),amit nem nagyon akar senki tudomásul venni,az ottani hosszú kommentben van a lényeg, esetleg válaszolhatsz a kérdés alatt, ha tudsz.Vagy vedd tudomásul a Biblia természettudományos tévedéseit.

A 19-esre válasz (ami már egy rakás helyen meg lett magyarázva, itt is már a legelső kommentben, csak készakarva nem vesztek róla tudomást és azt hiszitek, ha direkt vakok vagytok, akkor az úgy helyes, ahogy ti elképzelitek):

Jób 38,12-13

"Parancsoltál-é a reggelnek, amióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét? Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla. "

"Ezt már ezerszer megvitattuk hogy itt a szelekről van szó -.-"

Itt a szelekről van szó, de ahhoz, hogy ezt értelmileg felfogd, el kellene olvasni a Bibliát, és megismerni a nyelvezetét, bár ehhez kéne intelligencia, úgyhogy nem nagyon menne.

Kedves 43-as! Egyfelől a kérdés arra vonatkozott, amire válaszoltam, a kommentekbe nem néztem bele. Ettől függetlenül, hogy ne ezt a kérdést offoljam szét szándékomba áll megválaszolni, de majd ott. Viszont te sem erőltetted meg magad, hogy a válaszomon belül lévő kérdésemre válaszoljál. Te tudományos párhuzam-választ vársz, én viszont teológiai magyarázatot tőled. Ez így fer. Nem? Nekem válaszolni arra a hosszú kommentre, biztos, hogy nem két perc lesz, de remélem mihamarabb meglesz. Viszont erre neked kb. 10 perc, de ha elkerülte volna a figyelmedet, akkor megismétlem:

"Én is teszek fel egy kérdést! Magyarázd meg, hogy az említett részben mit is mondott Isten Jóbnak?

Jób 38:12 - 38:15

12 Parancsoltál-e a reggelnek, amióta megvagy? Kimutattad-e a hajnalnak a helyét?

13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?"

Ugyanis a kérdésedet természettudományos oldalról próbálod megközelíteni, de vajon ebben a részben szó van-e ilyenről? Amit idéztem, az egyetlen (!) kérdés tulajdonképpen, de vajon érted is-e amit olvasol?

Kedves 44-es! Amit te szélnek tartasz, nem azt jelenti. Jelentése szárny, védő szárny. Az előző válaszomban részleteztem egy kicsit jobban.

Sziasztok

Kedves 58%-os!

Gondoltam, hogy el fogsz menekülni a válsz elől:D

Egyéb iránt szívesen válaszolok a kérdésedre:

"Magyarázd meg, hogy az említett részben mit is mondott Isten Jóbnak?"

Valószínűleg a gonoszok szétszéledéséről beszélt a nappali világosság hatására.

Bocsánat, hogy megkésve, de volt más dolgom is. Mivel nem engedi a válasz elküldését, mert túl hosszú, ezért két részre osztanám.

"(Jób 38:12-13) "Parancsoltál-e a reggelnek, amióta napjaidat éled? Tudattad-e a hajnallal a helyét, Hogy megfogja a föld széleit, És lerázza onnan a gonoszokat?"

- 1) Föld (szembeállítva az éggel / egekkel)

2) szárazföld

3) ország; haza

4) (idegen, nem-zsidó) ország

5) föld, birtok, talaj

6) föld, talaj

A széle kifejezés:

H3671 כָּנָף (kánáp̄)

- 1) szárny; metaforikusan: madár. Vonatkozhat szimbolikusan védelemre is

2) köpeny, ruha szárnya; takaróként használt köpeny = ágy

3) határ, szél (Földé)

4) csúcs, tető (Templomé)

Jól látod, egyetlen jelentése csupán az, hogy széle. Itt a széle, mint határt jelenti.

Az említett résztől néhány sorral lejjebb:

Jób 38:18 Áttekintetted-e a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

Itt megint teljesen más az értelme:

H7338 רַחַב (raḥaḇ)

- tág tér

Nagyon sok kérdést tett fel Isten Jóbnak, így kezdte:

Jób 38:3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

Jób a végén ezt válaszolta:

Jób 39:37 Íme, én parányi vagyok, mit feleljek neked? Kezemet a számra teszem.

Jób 39:38 Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!

Magad is övezd fel először magad, nézd meg, hogy egy több évezredes iratban szereplő szavak vajon mit is takarnak. Károli, Káldi, és több nagyon nagy tudású Bibliafordító sem értett mindent, így nem is fordította le a héber, arámi, görög szöveget teljességgel a mi szánk íze szerint, mert ahhoz a tartalmi jelentésével is maximálisan tisztába kellett volna lenni. Így ha nem volt biztos, nem le, hanem átfordította a szöveget. Nem értelmezte, magyarázta, hanem fordította. Nem egyszerű egy Istenfélő embernek Bibliát fordítani ám, ugyanis minden fordítás egy kicsit magyarázás is, hogy a saját teológiánkat ne vigyük bele. Viszont utána lehet nézni az eredeti nyelvnek, az eredeti szövegnek. Ez nagy segítség tud lenni.

Hogy ez az említett idézet mit is jelent, azt fejtsd meg magad. De hidd el, Jób soha nem látta, hogy a föld szélén a hajnal lerázza a gonoszokat. :D

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

„Szerintem olyan kép ez, amely eszközként használja a teremtéstörténet szavajárását, mely szerint az ég kifejezetten a Föld számára van rendelve, pl. hogy elválassza a kétféle vizet, melyek közül a boltozat fölötti vizek is a Földre esnének le. Ezeket valljátok szó szerint? „

Nem teljesen. Isten először eget teremtett, egyet. „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet”

Ez az ég lett elválasztva három felé. Vizekkel elválasztva egymástól. Az első ég ahol a madarak repülnek, a második ahol a csillagok vannak, a harmadikról egyszer tesz említést a Biblia Pál által:

2Kor 12,2 Ismerek egy embert a Krisztusban, a ki tizennégy évvel ezelőtt (ha testben-é, nem tudom; ha testen kívül-é, nem tudom; az Isten tudja) elragadtatott a harmadik égig.

Az első és a második ég közötti víz (jég) kupola a vízözönnél szakadhatott le, mikor a mélység forrásai is megnyíltak.

Tehát azt nem tudom, hogy ki miben hisz, én ebben. De mivel ez nem üdvösségkérdés, felőlem bárki is nézhet ezért olyannak, aminek akar.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

„Továbbá a Biblia szerint a Föld fölé sátorként van kifeszítve az ég.

Aztán a Jelenések könyvében a Földnek négy sarka van, az ég felcsavarodik, mint a tekercs: hát hogyan tud egy (üvegszerű) gömb felcsavarodni?

Az ég, melyen a teremtéstörténet szerint a csillagok rá vannak helyezve. Ez a héber, a görög és a latin szóban is kifejeződő módon is "meg van erősítve" (pl. Jób 37,17: "Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, amely szilárd, mint az acéltükör? "), tehát magától bizony nem csavarodik fel, legalábbis a szó szerinti bibliaértelmezést alapul véve. „

Akkor talán nézzük az említett idézetet:

Jel 6,14 És az ég eltakarodék, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik; és minden hegy és sziget helyéből elmozdíttaték.

Mellékesen: az eltakarodék szónak a jelentése:

ἀποχωρίζω (apokhóridzó)

1) szétválaszt

2) elválik, különválik, kettéhasad

Ha megfigyeled a mondatot, akkor miért is gondolnám kizárólagosan, hogy az itt szereplő hasonlat arra vonatkozna, hogy hogyan tűnik el az ég. Szerintem, arra vonatkozik, hogy milyen gyorsasággal. A papírtekercs egy mozdulattal összegöngyölődik.

Ez párhuzamba van ezzel:

Lk 17,24 Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

„És egyáltalán: hogyan lehet egy gömb fölé az eget kifeszíteni?

Az Ész 40,22 Korongra és gömbre is utalhat. ("Aki ül a föld kereksége fölött, a melynek lakói mint sáskák [előtte,] ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra") Ez azt igazolja, hogy a földkerekség valami olyan dolog, ami fölé sátrat lehet kifeszíteni, s amely ugyanakkor az egészet beborítja. Hogy tudsz ilyet egy gömbre ráfeszíteni, hogy az még mindig sátorhoz legyen hasonlatos? „

Nem azt mondja, hogy olyan, mint egy sátor, hanem azt, hogy kifeszíti, kiterjeszti, mint egy sátort. A sátor a héber ember számára a lakás volt. Az egész idézet elején az Isten után az ember van. Hozzá képest mint a lakhely felett a sátor ki van feszítve az ég. Miért nem ebbe kötsz bele: „, a melynek lakói mint sáskák [előtte,]”? Hiszen mi emberek vagyunk és nem sáskák… De ez egyértelmű előtted, pedig ugyan ilyen egyértelmű a többi is.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1Móz 1,6-8

"És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap."

Ezt miért idézted?

Ahogy írtam már az egek vízzel lettek elválasztva. Első ég, ahol a madarak repülnek, majd jégkupola, mely valószínű a vízözönnél esett le, mikor a mélység forrásai feltörtek, majd a második ég, ahol a csillagok vannak, majd víz (jég) kupola, aztán a harmadik ég, ahová Pál elragadtatott. Hogy ezek után hány ég van, és mi már eleve a harmadik funkciója, nem tudom.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Zsolt 19,2-7

"Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat. Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést. Nem [olyan] szó, sem [olyan] beszéd, a melynek hangja nem hallható: Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk. A napnak csinált bennök sátort. Olyan ez, mint egy vőlegény, a ki az ő ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hős, hogy futhatja a pályát. Kijövetele az ég [egyik] szélétől s forgása a [másik] széléig; és nincs semmi, ami elrejtőzhetnék hevétől."

Mi a gondod ezzel? Az egész égboltozat hirdeti Isten dicsőségét. A Napnak a lakhelye (sátra) a mennyboltozat. A Nap feljön az egyik szélén, keleten, majd átforog, átmegy a másik szélére, nyugatra. És akkora és olyan hatalmas. Mi ebben a probléma? Az, hogy az egyik szélétől a másikig halad? És te miért mondod, hogy feljön a Nap, vagy lemegy a Nap? Nem is az megy le. Csakhogy ez engem nem érdekel, mert én a Napot a saját szemszögemből nézem. A Nap lemegy, és feljön. Nem azt mondom én sem és szerintem te sem, hogy a Föld elfordult a Naptól ehhez a ponthoz viszonyítva úgy tűnik, hogy lemegy, de nem is, hanem mi fordulunk el tőle. Ja, lehet egyszerűbben is: esteledik. Vagy: lemegy a Nap. Az egyik szélén feljön, a másikon lemegy. Ezt ma is így mondjuk, csak rövidebben: lemegy, feljön.

xxxxxxxxxxxxxxxxxx

Jób 37,17

"Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, amely szilárd, mint az acéltükör? "

Itt szintén nem formailag hasonlítja acéltükörhöz az eget, hanem mint szilárdságilag. Szilárd, mint… Fújd el az eget, vagy tüntesd el magad. Szerintem elég szilárd, masszív.

חָזָק (ḥázáq)

- 1) erős, szívós, szilárd, hatalmas, vitéz

2) kemény, ellenálló, makacs

A második rész:

Ésa 40,22

"[A]Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák [előtte,] ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort,

lakásra; "

Nézz körbe. Szerintem az én szemszögemből amerre ellátok az egy kerek valami. Ami rám vonatkozik, azt kereknek látom. Hogy a Föld gömbölyű, az abban a pillanatban tök mindegy. Ézsaiás idézetében szereplő föld szó nem is véletlen, hogy kisbetűvel van írva. Ugyanis tudvalévő, hogy itt nem a bolygóról van szó:

אֶרֶץ ('erec)

- 1) Föld (szembeállítva az éggel / egekkel)

2) szárazföld

3) ország; haza

4) (idegen, nem-zsidó) ország

5) föld, birtok, talaj

6) föld, talaj

De ha nem csak ezt az egy sort idéznéd, akkor látható, hogy Ézsaiás a bálványokról beszél. Hogy mennyire hiábavaló dolog készíteni valamit, majd azt imádni, mert mindenek fölött a teremtő Isten van. Aki a földnek uralkodóit a semmivé teszi egyenlővé, olyan hatalmas, hogy a föld felett uralkodik (a kerek föld felett, és nem lapos föld felett, nem kocka föld felett) aki képes a megfoghatatlan, hatalmas eget kifeszíteni. Tehát bálványt imádni, csinálni nem jó, és ostobaság, egész egyszerűen erről szól az Ézsaiásbeli részlet. A természettudományos oldal a teremtésleírásánál található, nem a prófétai írásokban, nem mintha azok ellentétben állnának a valósággal.

xxxxxxxxxxxxxxxxxx

Zsolt 144,5

"Uram, hajlítsd meg egeidet és szállj alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!"

Segítségképpen a hajlítsd szó jelentése:

נָטָה (náṭáh)

- A) Kal

1) nyújt, kinyújt; megnyújt

2) kifeszít, kiterjeszt (sátrat; eget)

3) szétoszlik, elszéled (nyáj)

4) meghajt, lehajt; legyűr (ellenséget)

5) fordít, odafordít, elfordít

6) elmegy

B) Nifal

1) kinyújtatik; kinyúlik, elnyúlik, megnyúlik

C) Hifil

1) kinyújt, elnyújt, nyújtóztat; megnyújt

2) lehajt, odahajt

3) fordít, odafordít, elfordít

4) ellök, félrelök

5) elhajlik

6) elfordít, eltorzít (ítéletet)

Tehát tüntesd el az eget, és szállj alá.

Ez bizony párhuzamos azzal, amit te is felhoztál, hogy az ég eltakarodik nagyon gyorsan.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Ámós 9,6 szerint az ég boltozata a Földre van alapozva: "Aki fenn az égben építé az ő boltozatát, és annak íveit a földre alapítá"

Nem, viszont ehhez ismerni kell a szavak jelentését, és akkor teljesen más megvilágításba fogod látni.

A félig említett rész teljesen:

Ámós 9:6 Aki fenn az égben építé az ő boltozatát, és annak íveit a földre alapítá; aki előhívja a tenger vizeit s kiönti azokat a földnek színére: az Úr az ő neve.

Mit épít? Azt mondod, hogy az ég boltozata van a Földre alapozva. Viszont az Ámos 9;6-ban egy szó sincs erről.

Fent az égben épít valamit, ami a földre van alapozva.

מַעֲלָה (maʿăláh)

- 1) felmenetel

2) gondolat (ami feljön az emberben)

3) lépés (fölfelé), lépcsőfok

4) fok, beosztás (óráé)

5) magas rang, nagy tekintély

6) emeleti szoba vagy boltív

A Szent az égben építi a felfelé vezető utat, mely a földre van alapozva. Ez barátocskám a megváltási terv. Egy fikarcnyi szó sincs arról, hogy természettudományos elemzésbe kezdett volna Ámos az írásában. De ha szó szerint értelmeznéd, akkor is az egész teremtési munka a földre van alapozva, hogy lakása legyen az embernek. Tehát az Isten az égben, ha úgy tetszik a fölre alapozott mindent, így a földet is. Annyira, hogy egyszülött fiát adta értünk.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxx

„És ismét, a Jób 26,11 szerint "az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől" - tehát az égnek oszlopai vannak. Kellenek is neki, hiszen bizonyára nagyon nehéz, legalábbis abból ítélve, hogy "szilárd, mint az acéltükör" „

Az oszlop szó:

עַמֻּד עַמּוּד (ʿammuḏ ʿammúḏ)

Amiből ez a szó származik a עָמַד (ʿámaḏ)

Ennek jelentése erősen áll, áll, állva marad…

Tehát az egek erősségei megrendülnek. Ezt mondja Jézus is:

Mt 24,29 Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek.

Lk 21,26 Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.

Mi az, hogy nagyon nehéz, mert szilárd, mint az acéltükör? A hasonlat, ahogy előrébb is említettem már, a szilárdságára utal, és nem a súlyára.

És szintén ebben a fejezetben található sorokat ismered? Azt, hogy több ezer évvel ezelőtt már benne volt az ószövetségi iratokban, hogy a Föld a semmire van függesztve?

Jób 26,7 Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

„Tehát az ég a teremtéstörténet (és az arra támaszkodó, későbbi részletezések) szerint sátorformán van kifeszítve a Föld fölött, széle van neki; szilárd, mégis összehajthatja az Isten, satöbbi.

De magából Ésaiás idézett helyéből is nyilvánvaló, hogy az ég mint sátor a Földre van alapozva, a "kerekség"-nek fordított "chug" szó olyasmi, amit körzővel lehet megrajzolni, vagyis korong. A korong alakú földre pedig nagyon természetesen rá lehet feszíteni a sátorként elképzelt eget - egy gömbre viszont nemigen.”

Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy az Ézsaiásbeli idézetben szereplő kerekség szó a חוּג (ḥúḡ) és nem a chug. Az összefoglalód értelmetlen ugyanis az égnek a teremtéstörténete nincs részletezve, csak az, hogy nagy, hatalmas és ebben is hirdeti Isten dicsőségét. Nincs olyan, hogy az ég ki lenne feszítve a föld felett, hanem az van, hogy Isten áll (ül a királyi székében) a föld felett. Egy uralkodó a nép felett áll, ahogy Isten is mindenek felett, ahogy a föld felett is. Nem hajtja össze, hanem eltakarodik, mintha papírtekercset göngyölnének össze, egy mozdulattal, ahogy részleteztem anno elébb is.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Elismerem, hogy ettől lényegesen satnyább indokokat is láttam már. Ettől azért sokkal több kell, és nem az internetről összeollózott kritikák kellenek ehhez, hanem egy kis ismeret. Ezt a beollózott szösszenetet eddig négy gyk-s kérdésnél olvastam már. Ennyire azért nem jó. Isten erős, stabil lábakon álló egeket és földet teremtett, amit senki nem tud bántani, és eltörölni, csak Isten, amit meg is tesz. Mert ő felette áll mindennek, mert ő mindenek teremtője.

Jel 21,1 Ezután láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala.

Remélem ezt te is látni fogod, ahhoz viszont idézném az Urat, mint mondta Jóbnak:

„A ki pert kezd a Mindenhatóval, cáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!”

„Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?”

Cáfold meg, hogy az ég nem oszlopokon áll, még akkor is, ha nem ez a feltétlen mondanivalója az oszlopos idézetnek. Te talán ellátsz az ég határáig? És mi van azon túl? Honnan tudod, hogy nem oszlopokon áll az az ég, melynek csupán parányi részét láthatod még a legkomolyabbnak hitt eszközökkel is?