Szerintetek a Kereszténység is arra a sorsra jut párezer év múlva, mint az ókori görögök vallása?

38: Boldogabb vagyok annál, mint azt te eltudnád képzelni.:)

A boldogságot hajtom, nem az élvezeteket. Bár a 2 összetartozik. Azt sem értem, mi alapjan írnak az ateistákra mindig ilyeneket, hogy "magad sem szereted". Ez mi? Vagy honnan? Sosem fogom megérteni, de valamit ugye írni kell, ami degradáló hatást kelt.

Írtam 10 sort és máris elkönyveltél olyan dolgokkal kapcsolatban, amikhez közöd sincs, mint pl, hogy miért élek, vagy boldog vagyok-e, vagy hogy szeretem magam.

Nem is vártam mást.

Az meg külön poén, hogy olyan ember ír olyat, hogy a hozzám hasonlóaknak semmit nem lehet megmagyarázni, mert csaj az igazunkat hajtjuk, aki fanatikusan teszi ezt, ha kell agresszív, megfélemlítő, rákényszerítő stílusban. Pont, mint pár évszázada.

Manapság pedig az iskolákban látni ugyanezt.

De nem vitázok, mert most ez itt úgy is le lesz tagadva, nekem meg úgysem lehet majd megmagyarázni semmit sem.:D

21%

"Mert nem lenne reménye, hogy jobbá teheti a világot. "

mert, mivel egy életem és világom van,érdemes ezt a biztos világot jobbá tennem, és nem a halált várva reménykedni a túlvilágba és leszarni ezt az életet!

"Mert nem létezne az önzetlenség, így mindenki mindent megszerezne, akár a másik élete árán is. "

egyéletem van, ha nem segítek másnak akkor ő se fog segíteni és szívni fogok!

"mert saját magatokat sem szeretitek, hanem csak az élvezeteket hajszoljátok, közben boldogtalanok vagytok. Majd imádkozom értetek!"

saját tévképzeted,legateistább és materilistább ország Svédország és mit látsz? Ők tesznek legtöbbet pl a világért.Békés pacifista ország, erős gazdasággal, és bőkezű adakozó.

Egyik legvallásosabb ország, USA,egyik legvéreskezűbb,mindenféle háborúban toppon járó etc..

Tények ellentmondanak a képzeletednek!

Ateizmussal sokszor a humanizmus jár együtt,ennek a világnak jobbá tétele,mert csak egy van ebből nekünk.Közben persze törekedni kell hogy élvezzük is.

"Abból soha nem lehet vita, ha valaki szajkózza a maga vélt igazát, tudományosan megalapozatlan nézeteit, közben tesz rá mit mond a másik"

jéh mintha magadról beszélnél...

" Nincs is egységes világképük, csak arról papolnak, amiket innen-onnan összeolvasnak és más tollával ékeskednek. "

te világképed mások át előrerágott és kipökött cucc, amit te szépen bemajszolsz.

lehet a legtöbb szabadgondolkodónak nem túl egységes, de saját maga alkotja meg.

Közkeletű tévedés, hogy észak-korea egy nem vallásos ország. ha közismert vallásokat nézzük akkor igaz is. DE!

Ducse kultusz nem egy vallás-e?de az!

[link]

érdekesség!

21:10-es válaszoló!

A negyedik nagybirodalomnak Rómával való azonosítása a kereszténység előtti időkbe megy vissza. Végigböngésztem Dániel könyvének a magyarázatát a szoborra vonatkozóan, és az ókorban nem találtam egy darab kommentárt sem, amely a negyedik nagybirodalmat a görög-makedón birodalommal azonosítaná. Sőt, épp ellenkezőleg! Josephus Flavius foglalkozik ezzel a szoborral a Zsidók története című művében. Flavius az arany birodalom után "két királyt" feltételez, ami jelzi, hogy szerinte nem egy, hanem két hatalom fogva megdönteni Babilóniát. A réz birodalmat pedig egy "nyugatról jövő" királlyal azonosítja. A történetíró szóhasználata tökéletesen megfelel a Dániel könyve 8. fejezetében szereplő "nyugatról jövő" kecskebaknak, ami az angyal a görög-makedón birodalommal azonosít (8,5 vö 21). A vas birodalomról és a kőszikláról hallgatólagosan beszél csak, nyilván azért, mert a rómaiaknak írta a könyvet, és nem akarta megbántani az olvasókat, hogy a birodalomnak egyszer vége lesz a prófécia szerint.

De Flaviusnál is fontosabb a Biblia bizonyságtétele. Dániel azt mondja Belsazárnak, hogy ">>utánad<< más birodalom támad,"(Dán 2,39/a). Ez nem lehetett a Méd Birodalom, hiszen az a Babilonival egyidőben létezett. Másrészt az aranyfej után a >>két kar<< jelzi, hogy egy kettős birodalom fog jönni. Valójában Dániel maga elmondja, hogy melyik birodalmat tekintette Babilon utódjának. Ezt mondja régensként Babilonban uralkodó Belsazárnak: "elosztatott a te országod és adatott a >>médeknek és persáknak.<<" (Dán 5,28). Vagyis Dániel könyve szerint Babilon után a médek és a perzsák jönnek. Figyeled meg, hogy a 8. fejezetben a görögket megelőző hatalomnak is a médeket és a perzsákat tekinti (Dán 8,20-21). Ugyanígy a 6. fejezetben szereplő Méd Dáriusnak a "a médek és persák vissza nem vonható" törvényére (Dán 6,8) kell megesküdni, ami jelzi, hogy a 6. fejezet a Méd-Perzsa Birodalom idején játszódik. A Biblia következetesen beszél erről a kettősségről, amikor a kos két szarvát részletezi. A két szarv magától érteődően a birodalom két nemzetét jelképezi, a magasabb szarv pedig a kettő között erősebb hatalmat. Ezért van az, hogy Eszter könyvében már nem "médek és perzsák, hanem "perzsák és médek" törvényéről olvashatunk (Eszt 1,19). De még egyértelműbb a dolog, ha a 2. 7. és a 8. fejezetet párhuzamosan elemzed. A látomások ugyanis egymással párhuzamosak, következésképpen az azonosítások érvényesek. Ami Rómát illeti: 395-ben ketté vált, nyugati és keleti részre. Ezért van a szobornak két lába.

20:20:

Teljen értelmetlen a hasonlatod a szárnyas oroszlánnal kapcsolatban, az ugyanis egy >>kép<<, ami az apokaliptikus irodalom egyik sajátossága. Senki sem mondta, hogy a szárnyas oroszlán létezik, te vagy az, aki pejoratív módon olyan hermeneutikát kreálsz, aminek következtében igazolni akarod a saját véleményed, mert ha úgy értelmeznéd, hogy kellene, akkor ezt az érvet most nem tudnád felhozni. Mindenesetre, a szárnyas oroszlán Dániel álmában szerepel, aki Babilonban élt, következésképpen Babilont is jelképezi, mert a szárnyas oroszlán mint kép a birodalom egyik mitologikus figurája, és gyakran felbukkanó kép volt akár a miológiában, akár a művészetekben. Te azt mondod, Joan Oates, a Babilon című könyvéről, hogy nem tudományos. Ezzel szemben ezt olvasom a hátulján, hogy "Joan Oates a cambridge-i egyetem McDonald Intézetének munkatársa, az ókori Mezopotámia régészeti emlékeinek és történetének egyik legismertebb kutatója. Babilon című könyvét >>tudományos<< igénnyel írta a széles nagyközönség számára, a legújabb információk birtokában mutatva be az ókori Babilónia és a város történetét". Tehát mondjuk úgy, hogy nem tudományos a te számodra, mert úgy véled, Dániel próféta nem létezett, a könyv pedig másként ír róla. A Bibliával értelemszerűen a történettudomány foglalkozik egy bizonyos mártékben, mivel elég sok információ van benne az ókori közel keletről (lásd Ninive feltárása). Még a középiskolás történelemkönyvekben is hivatkoznak rá. A kérdés azonban az, hogy ha minden kétséget kizáróan be lenne bizonyítva a létezése - ami ugye lényegében lehetetlen, hiszen semmit sem lehet 100%-ra bizonyítani, már Descartes is arról filozofált, hogy ha megérint valamit, lehet, az is csak egy érzéki csalódás, sőt még a matematikia bizonyítást is kétségbe vonta - az változtatna-e valamit a hozzáállásodon? Az Ésaiás könyvében található próféciáról nem lehet bizonyítani egyértelműen, hogy korábbi keletkezésű, de az eddigi kutatások azt bizonyítják, hogy az eredeti Kürosz előtt keletkezett. De ha előkerülne egy példány a 8. századból, benne Kürosz nevéve, mit jelentene számodra? Vajon rögtön mennél megkeresztelkedni? Mert ha nem, és nem változtat semmit a hozzáállásodon, a te szemszögödből van-e értelme annak, hogy Ésaiás prófétált-e Küroszról vagy sem? A zsidó bölcsek az i.e. 2. században az esszénusok lehettek - a rabikon kívül - akik másolták, megőrizték és értelmezték a bibliai iratokat. A többi regálásod nem az én hozzászólásomra érkezett.

Szerintem teljesen feleslegesen vitázik mindenki ezekről a jóslatokról.

A történelem folyamán mindig voltak hatalmi harcok, az egyházak, a papok gyakran igényeltek kül és belpolitikai hatalmat, aminek mértéke állandó huzakodás tárgya volt a világi uralkodókkal. Egészen a modern szellemi áramlatok létrejöttéig így volt, mert a vallásháborúk hatására maguk a hívők korlátozták az egyházak ilyen hatalmát, nem is kellett az ateistákra várni, bár természetesen az ateisták léte erősíti ezt a folyamatot.

Ezek a jóslatok, vagy próféciák ilyen jellegűek, lehetséges, sőt nagyon valószínű, hogy nem is egy időben keletkeztek.

Ma már nehéz eldönteni, hogy a korabeli politikai helyzetben melyik volt az az északi, vagy déli királyság, illetve milyen szövetségi rendszer mellett, vagy ellen szólnak ezek az apró történetek. Alaposan ismerni kellene a fennálló körülményeket, melyik jelkép melyik hatalom ábrázolása és a vitás helyzet megoldására milyen "sugallatot" javasol.

Dániel létét sem bizonyítják ezek, vagy legalább is azt, hogy valóban tőle származnának.

Ha belegondolsz, nyilván egy tekintélyes embernek kell ezeket kimondani, mondjuk ha ma történne ilyesmi, akkor is simán visszadatálódna, mintha az Európai Unió ellen Szent István királyunk mondana szentenciát, vagy történelmünk más nagy alakja, aki akár legendás lény is lehet. Hunor, Magor alakjáig is visszanyúlhat a szál, az ókorban mindennapos az ilyen ezer évre visszanyúló követendő példa, amely a mára, illetve az akkori mára volt érvényes, megszületésének pillanatában. Lehetne Kossuth, vagy Rákóczi, de természetesen akár Gellért püspök is, akiknek bármilyen mondását, vagy nekik tulajdonított szavakat felhasználnak az éppen aktuális politikai helyzet manipulálására.

Aztán később vagy megpróbálták az akkori jelenre is aktuálissá tenni, vagy csak egyszerűen valamely történelmi eseményhez kapcsolni, mert a hitet erősíteni mindig lehet vele, ráhúzni valamilyen kaptafára, így a héberek Szent írásaiban is szerepet kapott.

Ahhoz, hogy pontosan megértsük, mely hatalmakat is jelképezhetnek a szavak, ismerni kellene a keletkezése (!) idején fennálló történelmi helyzetet, mert azzal egészen biztosan szoros összefüggésben van és arra kíván valójában befolyást gyakorolni.

Nézd, az Északi és a Déli királyról olvastam valahol egy olyat, hogy találtak egy olyan feliratot az ókorban, ahol a szeleukidákat és a ptolemaidákat ilyen néven illették. Viszont most nincs velem a könyv, és nem is igazán emlékszem, ezért nem is akarok butaságot mondani forráshiány tekintetében. Mindenesetre ránézésre logikusnak tűnik a hellenisztikus utódállamokkal azonosítani ránézésre, mivel a hagyományos magyarázat az előtte lévő verseket Nagy Sándor birodalmának darabokra esésével azonosítja, ráadásul a Szeleukida és a Ptolemaida dinasztia Palesztínától északi és déli fekvésben helyezkedett el. Azonban félig-meddig igazat adok azoknak, akik tagadják ezt a magyarázatot. A korábbi versekben ugyanis a Szentírás néven nevezi a birodalmakat (Perzsia és Görögország), majd az 5. verstől átvált az északi és déli királyra. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Bibliában északnak és délnek lelki olvasata van, akkor nem nehéz kitalálni, hogy valószínű nem konkrét történelmi eseményekről, hanem egy lelki konfliktusról van szó.

A 11. fejezet értelmezésének a nehézsége azonban nem jelenti azt, hogy az előtte lévő próféciák is értelmetlenek, mivel a négy nagybirodalomból hármat szó szerint azonosít (Dán 2,38;8,20-21) Meg kell itt jegyeznem, hogy nem jóslatról van szó, mert a jóslat rendszerint a jövőt próbálja megfejteni, rendszerint sikertelenül. Dániel könyvében próféciák vannak, amely a jelen emberéhez szól. Valójában Dániel könyvében a történelmi keret csak egy eszköz a lényeghez: Birodalmak egymás után jönnek-mennek, de a végén Isten állítja majd fel a maga országát. Én a magam részéről Dánielnek tulajdonítom a könyvet, hiszen a nyelvezet alapján nem keletkezhetett a feltételezett korban. Természetesen azonban megértem azt is, ha valaki nem fogadja el azt, hogy Dániel a írta a róla elnevezett könyvet, a babiloni fogság idején.

#44

Felteszem én voltam a "21:10-es", bár én végig nem nézem minden nap összes időjelzését.

A "%-os" hivatkozások is totál értelmetlenek, pl. a 21%-os ma már csak 20%-os, de ha elmegy szépségtippeket adni, lehet hogy holnap már 80.

Mindegy.

Fláviusz József nem érdekel, főleg hogy ő már Róma alatt élt.

Ami biztos, hogy Dániel Könyvének leírása (Nab1) NEM illeszthető rá a Római Birodalomra. Indokokat l. korábbi bejegyzés.

Továbbá sehogy nem tudod ráilleszteni a HATODIK, Mennyei Birodalmat, mert az egyszerűen nem teljesült. Tehát a "prófécia" egész egyszerűen NEM jövendőlés, mert egyértelműen TÉVES, BETELJESÜLETLEN.