Ezt a szerepet tölti be ma a vallás?
válasza:Az előzőnek igaza van.
Emellett fel kell tenni a kérdést, miszerint: mi a vallás? A vallás nem egyenlő kereszténység. Nem egyenlő templom. Nem egyenlő színes ruhás papok.
A vallás egy, az emberi pszichés struktúrából adódó jelenség. Gyakorlatilag projekció, a valóság értelmezési kerete. Ilyen értelemben vallás az, ami tételez szakrálist, és ebből fakadó viselkedésre késztet. Ez a funkcionális vallásosság.
A modern ember egyáltalán nem szakadt el a vallástól, csupán attól szakadt el, amit keresztény vallási kultúrának hívunk. De tele van a világ funkciójukat tekintve vallásnak nevezhető jelenségekkel.
A teljesség igénye nélkül: Szekták sokasága, politikai vallásosság, eszmei-ideológiai diktatúrák (nácizmus, kommunizmus), sztárkultusz, személyi kultuszok, a "Nagy Ő" messiására való várakozás, konteók, űrjézusok, UFO-hitek, transzhumanizmus, a tudományt vallásos szent tanként értelmezők, militáns ateizmus, kvázi ereklyekultuszok stb stb stb...
válasza:Véletlen elküldtem befejezetlenül.
"Mert az erkölcs egyáltalán nem racionális, sőt, szembemegy a racionalitással. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy ne használd ki a másik embert, vagy hogy hozz áldozatokat a közösség érdekében. A racionális működés ilyen esetekben a pszichopátiás viselkedés volna: használj ki mindent és mindenkit, hogy a túlélésed biztosítsd. A pszichopaták döntései azok, amik hideg számításon alapulnak erkölcsi megfontolások helyett."
Igen, evolúciós szemmel azt nézed ami neked a legjobb, de mint mondtam szociális lények vagyunk, csoportokban dolgozunk és lehet, hogy előnyösebb segíteni egy tagnak mint keresztbetenni neki, épp ez a lényege az erkölcs kialakulásának az evolúcióban, hogy azok a csoportok ahol megjelent az erkölcs hatékonyabbak lettek, ahol nem kihasználták egymást hanem segítettek egymáson. Lényegében így is kihasználjuk egymást, de van egyfajta erkölcsösség ami akkor működik ha előnyt látunk benne. Ha már nem akkor persze ott az árulás, mert végülis a te érdekeid nézed s csak addig vagy erkölcsös míg előnyöd van belőle. Viszont egyetértek, hogy az elvont vallásban való hit túl tud mutatni ezen, ezért van aki segít pl. egy afrikai menekültön aki lehet később csak megerőszakolja, de nem látom akadályát, hogy szakrális elem nélkül ne működne. Izlandon nincs bűnözés gyilkosságok mégis nagy az ateisták száma, közel keleten ahol erős vallásosság van mégis ölik egymást ezer évek óta. Szerintem egy szép eszme, a humanizmus sokkal jobb mint bármi vallás, itt nincs esély radikalizmusra.
válasza:Nézd, én igazából egyetértek veled. Szerintem is a humanizmus egyfajta "vallás-maradvány", vagy – ha ez csúnyán hangzik – "vallás-utód", ami olyasmi szerepet tölt be a mai nyugati ember értékrendjében, ahol régebben a vallás állt.
De egy vallás azért más, mert több, mint erkölcs, több mint eszme. A vallás a transzcendenshez viszonyul, és többről szól, mint emberek interperszonális kapcsolatai. Az erkölcs az emberek egymáshoz való viszonyát igyekszik meghatározni, a vallás viszont az egyénnek önmagához és minden máshoz való viszonyulását. A vallásban az erkölcs egy következménye az ember spirituális munkájának, vagy – ha úgy tetszik – a psziché és gondolkodás átstrukturálódásának. Ez mélyebb folyamat, mint pusztán a szociális nyomás vagy szociális szükségletek kielégítése.
Persze, ettől még nem lesz minden ideológia rossz, csak az a kérdés, képes-e annyira gyökeret verni egy ideológia (pl. a humanizmus) a kultúránkban, mint egy vallás. Hasonlítsuk össze a vallások és az ideológiák karakterisztikus élettartamát: a jelenlegi legfiatalabb világvallás az Iszlám, ami csaknem ezernégyszáz éves. A jelenleg uralkodó vallások ennél régebbre nyúlnak vissza, és a mára megszűnt ókori vallások sem adták alább ezerötszáz évnél (kis lélekszámú szektákat leszámítva).
A nyugati világ szekuláris ideológiái a felvilágosodással kezdődtek, ami alig volt háromszáz éve. Az eltelt három évszázadban az azóta létrejöttekből is jó pár összeomlott (kommunizmus, nemzetiszocializmus, nacionalizmus), és még pár épp válságát éli (liberalizmus, konzervativizmus, és a humanizmus is).
Úgy fest, hogy ezek az ideológiák valamiben komoly hiányt szenvednek, ami a vallásoknak megvolt, és az emberek egyszerűen elhagyják őket. Amikor a törökök megszállták négyszáz évre a Balkánt, mind az ortodox, mind a katolikus lakosság jelentős része megőrizte az identitását, és nagyobb számban csak a bogumil eretnekek tértek át iszlám hitre, az ő leszármazottaik a mai muzulmán bosnyákok. A közel kelete ókeleti egyházai (szír keresztények, koptok) több, mint egy évezrede élnek muzulmán fennhatóság alatt. Képes lesz majd vajon erre a humanizmus, ha esetleg arra kerül a sor?
Persze, lehet, hogy még túl elején vagyunk a dolognak, és egyszer majd a humanizmusnak is sikerül odáig fejlődnie, hogy áttöri a kognitív gátakat, és az ember lelkéhez kezd szólni. Őszintén nem tudom, mit hoz a jövő, egy nagyon furcsa időszakát éljük a történelemnek.
„Szerintem egy szép eszme, a humanizmus sokkal jobb mint bármi vallás, itt nincs esély radikalizmusra.”
Tényleg szép eszme, és én is nehezen képzelem el a radikalizálódását. Nem is attól félek, hanem hogy tud-e olyan erős lenni majd, hogy szembeszálljon a kortárs destruktív ideológiákkal, vagy mondjuk az iszlám fundamentalizmussal? Ez a szép eszme is kihalhat, ha kipusztítják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!