Nem bosszantó az örökös házimunka?

Miért lenne muszáj megcsinálni? A párotok nem vesz részt a házimunkában soha? Nincs gyerekünk, de naphosszat dolgozunk mindketten, úgyhogy ha nem osztanánk fel kettőre a házimunkát, akkor biztosan belefulladnánk. Tanulság: a gyerekeiteket neveljétek rá arra időben, hogy rakjanak el maguk után.

Kérdező, te azért vagy otthon a kicsivel, hogy rá viselj gondot. Nem pedig azért, hogy közben, "passzióból" vezesd a háztartást is. Naná, hogy fáradt vagy. Szerintem sürgősen fogd rá a férjedet, hogy vegye ki a részét a dologból, mert ezt sokáig nem fogod bírni, és beleroppansz.

Kedves fiatal Anyukák!

Válaszokból úgy érzem, mindenki fiatal, gyereket nevelő anyuka.Én 50 éves vagyok. Van munkahelyem, 5 tagú családom, két kis unokám, idős szüleim. Mindenkire van időm, és a lakásom is rendben van. Fiatalon 3 gyerekre mostam,vasaltam pelenkát (ikrek, és 1 éves). sztem egy kicsit túlreagáljátok ezt a dolgot. Probáljatok örülni a munkátok eredményének, a szép lakásnak és a finom ebédnek. Remélem senkit nem bántottam meg ezzel, nem volt szándékomban.

20.56-os,

és magadra van időd? Tényleg nem bántásból kérdem.

Én és a kortársaim munkábajárás mellett láttuk el a gyerekeket és a háztartást.Sokunknak nem segitett a férje,mert másodállásban dolgozott,és későn jött haza.Eleinte még nem volt szabadszombat sem,az üzletek szombat délben bezártak,tehát előtte be kellett vásárolni a hétvégére.

Egy háziasszony napirendje általában a következő volt:

Reggel 6-kor kelni,elkészíteni a gyerekek reggelijét,bölcsibe,oviba iskolába vinni ( ideális esetben a férj is beszállt),munka után bevásárolni,gyerekeket hazahozni,majd főzni vacsorát.Volt aki az üzemikonyháról hozott haza néhány adagot,igy nem kellett főznie.Ha mindenki evett főtt ételt a munkahelyen vagy a suliban,akkor megúszta a főzést.Takarítás,mosás,vasalás a hétvégén,a férj,és a nagyobb gyerekek segítségével.

Néha hétvégén elmentünk étterembe ( elfogadható árak voltak még a szerényebb keresetűeknek is.)

Fárasztó volt persze,de ez volt,ezt kellett szeretni.

A legtöbbünk idővel megtanult valamilyen rendszert kialakítani,és ezt ajánlom mindenkinek.Nem kell az egész lakást egyszerre kitakarítani,a gyerekek csak az egyik szobában,vagy a konyhában ( ha elég nagy) játszhatnak,és a játék befejeztével össze kell rakodniuk,ha még kicsik a szülők segítségével.Általában szívesen segítenek,ha nem szoktatjuk le erről őket.Ha vendég jön,nem tartja rendetlenségnek a szétszórt játékokat(,ha egyébként nincs minden szanaszét a lakásban,és nincs kosz)

Nem lehet elvárni senkitől,hogy patikatisztaság legyen állandóan,már csak azért sem,mert ekkor nem a lakás van érted,hanem Te a lakásért.Kell találni aranyközéputat,és kevésbbé lesz fárasztó a házimunka.Persze ettől még nem fogjuk szeretni.

21.18-as,

de most már más a helyzet. Egyrészt otthon lehet lenni a babával, másrészt pedig egy nőnek (még egy anyának is) joga van pihenni. Ti anyák vagytok, ti tudjátok a legjobban, hogy a gyerekek (és főleg a kicsik) napi 24 órás ügyeletet jelentenek. Rendszer mindenképpen kell, de szerintem feltétlenül be kell vonni a férjet is. A szoptatáson kívül mindent meg tud csinálni.

Hányszor láttam már, hogy a férj hazament este hatkor, beült a tévé/számítógép elé, és még azt is elvárta, hogy a felesége bevigye neki a vacsorát. Hogy esetleg együtt vacsorázzon vele, eszébe sem jutott... Nem azt mondom, hogy rögtön álljon neki mosogatni, de lefekvésig azért még van idő otthoni munkára is.

És egyáltalán nem tartom helyesnek, amit az édesanyám korosztályától elvártak: ugyanúgy és ugyanannyit dolgoztak, mint a férfiak, mégis rajtuk volt a második műszak is. Tisztelet a kivételnek.

Sziasztok!

Én nem dolgozok, itthon vagyok és a házimunka a munkám. Régebben, amikor összeházasodtunk és akartam volna menni dolgozni, azt mondta a férjem, hogy épp elég munka az, amit én otthon csinálok. És igaza van. Mivel 7-3-ig dolgozik, az alatt az idő alatt elvégzem a házimunkát. Megfőzök, takaritok, elintézem a bankot, postát, bevásárolok, konditerembe megyek vagy kozmetikushoz, fodrászhoz és amikor fél négykor hazajön és vacsizunk, utánna mindig el szoktunk menni valahová. Múzeumba, sétálni, moziba. Nekem nem bosszantó, hanem örülök, hogy igy alakul. Ha mellette munkahelyem is lenne, nem igen lenne a házimunkára időm.