Nem bosszantó az örökös házimunka?

Bosszantónak bosszantó, persze. De nem megoldhatatlan. Én nem nyalom fel minden nap a lakást, pedig kicsi gyerekem van. Mindent meg tudok mellette csinálni, mert úgy szoktattam, hogy néha egyedül van hagyva. Ennek ellenére vannak olyan napok, hogy el se tudok mozdulni mellőle, olyan nyűgös. De mi csak ne siránkozzunk, mert van automata mosógépünk, mert régebben mi volt? Mosógép, aztán külön centrifugázni a ruhát, kifőzögetni a textil pelusokat. Az ám a szép meló, anyám mesélte. Én leginkább az idővel spórolok. Nem vasalok, mert nagyon sok időt elvesz, meg utálom is, inkább teregetek, így nem gyűrődnek a ruhák. A kisebb bevásárlásokat a gyerekkel intézem séta alatt a környéken. A nagyobb meg félnapos program, arra sok időt kell szánni. Amitől én kivagyok, az a rengeteg por. Nem tudom honnan jön, mert ha letörlök mindent, másnapra ugyanúgy poros az asztal, akkor is ha épp előtte mostam fel. Amíg a gyerek a nappaliban van, addig a hálót takarítom, amíg alszik, addig porszívózok, felmosok, teregetek.

Én is utálom a házimunkát, de azt nem mondom, hogy lehetelenség megcsinálni. Nekem mondjuk segít a férjem, de ha muszáj lenne nélküle is boldogulnék. Igazából ami több időt vesz igénybe az a vasalás és a takarítás. A kaja fő magától is, nem kell mellette állnom, a gép kimossa nélkülem is a ruhát. Mindketten dolgozunk, meló után elrohanok a gyerekért iskolába, hetente 2x edzésre viszem de ennek ellenére belefér az időmbe, hogy megcsináljam amit kell otthon. Nekem abban szerencsém van, hogy ha lejár a munkaidőm elis jöhetek a melóhelyről, nem kell még ráhúznom pár órát. A férjem viszont sokszor csak este jön haza, azokon a napokon kell rohannia, ha a gyereknek edzése van és neki kell kutyátsétáltatnia. Tény, én nem vagyok tisztaságmániás, de ez nem azt jelenti, hogy megesz minket a kosz. Kikapcsolódás képpen meg minden este legalább másfél órát sétálok az erdőben a kutyákkal, akkor kiszellőztetem a fejem.

Nem tudom, hogy mit szoktak főzni azok, akik azt írják, hogy a kaja fő magától. Pl. ha rántott húst készítek nem hiszem, hogy a gáztűzhelyem bepanírozza helyettem, fordigatja stb. Nekem igen is sok időt el vesz a főzés. Mire a húst összedarabolom a hozzávalókat megpucolom, felkészítem, egyebek. A házimunka pedig akkor lesz könnyebb, ha rendszeresség van. Ha mindenki mindent a helyére tesz, akkor nem is igazán kell pakolni, csak takarítani. A kicsim játékait pedig egy vödörbe halmozom, úgy is mind a földön lesz 2 perc múlva, viszont, ha vendégeket várok, akkor a vödröt elteszem és csak a kedvenc játékait hagyom elöl, amivel nincs olyan nagy kupi. 11 hónapos a kislányom. Mire felkel én már rendbe vágom a konyhát, nincs mosatlan kávéscsésze, egyebek, felmosok frissen és elkészítem a reggeli tápszerét. A kezébe adom a cumisüveget, addig én összepakolom a szobáját, ha estéről még maradt valami és felporszívózom. Elmegyünk bevásárolni, ügyet intézni, 10óra körül én míg készítem az ebédet, addig ő velem ül a konyhában az etetőszékben és falatozgat egyedül. Aztán bemegy a szobájába játszani, persze vele vagyok, csak megkavarni megyek ki a kaját, vagy éppen mi a dolog vele. Közben ő fél 11- 11 óra körül elalszik, behajtom rá az ajtót és elindítom a mosást, beáztatom a ruhákat, vagy ha már reggel kimostam,akkor terigetek, vagy beszedem. Be tudom fejezni az ebédet is, nálunk már fél 12 körül kaja van az asztalon. Én eszek, ha a férjem itthon van,akkor ő is. Ilyenkor szoktam hajat mosni, beszárítani, körmöt vágni, számítógépezni és pihenni is. Felkel a kislány 1-2 óra körül, ő is megebédel, bemegy játszani a szobájába én addig elmosogatom amik még megmaradtak, mert ugye főzés közben is mosogatok. Kiviszem a szemetet, még egyszer felmosok, utánna játék van, séta, ilyenkor szintén lehet vásárolni. A rendszeresség a fontos, meg az, hogy a férfi is tanulja meg, hogy tegyen mindent a helyére, ha már ennyit megtesz, sokkal könnyebb lesz a dolgod.

Sziasztok!Nekem 3 gyerekem van.12 és 9 éves illetve egy 15hónapos.Az a baj,hogy a kisfiam most azt a korszakát éli,hogy mindent kiszed,szétszed,pakol.Tehát napközben csak akkor tudok csinálni valamit,ha alszik.A lányok,ha hazajönnek 2 perc alatt szétdobálnak mindent(na ettől tudok kiborulni)Marad a hétvége,ilyenkor befogok mindenkit a munkába.Egy vigyáz a kicsire,kettő meg segít a házimunkában!Tényleg jó lenne néha egy takarítónő(de anyagilag nem tehetjük meg,hogy hetente jöjjön egy.)Amikor elmegyek valakihez és ott platinás rend uralkodik,mindig elszégyellem magam,hogy bezzeg nálam csak nagytakarítás után van ilyen rend.Ez a nők sorsa!De az a szerencse,hogy a férjem sokat segít.Nekem már az nagy segítség,ha valaki vigyáz a kisfiamra,mert akkor tudok takarítani zavartalanul!

Nagyon bosszantó, különösen, hogy sosincs vége. Színes takarítónőkről álmodom.... (Kosztolányi után szabadon)

Az hát bosszantó,aki szereti csinálja jöhet hozzám is...mert sosincs vége.Addig én elütöm valami érdekesebbel az időt.Mert UNALMAS......

Nem vigasztalásként mondom,de régen az asszonyok este teknmőben leszappanozták és leáztatták a ruhát,reggel kidörgölték,kézzel-surolókefével.Kimosták néhány vízben ( persze a vizet mindig cserélték a teknőben,és úgy hozták az utcai kútról),e fehéreket üstházban kifőzték,kékítették,fehérítették,majd kiteregették száradni.Ha megszáradt faszenet tettek a vasalóba és azzal vasaltak.(Közben nyelték a füstöt és a széngázt),és arra is vigyázni kellett,hogy ne legyen túl meleg a vasaló,mert a ruha megégett.Ez még az 50-es 60.-as években is sok helyen így volt,pedig akkor már az asszonyok is munkába jártak.Mégis volt idejük mindenre,de azt hogy csinálták,nem tudom.Hál Istennek,ma már ez a mult,azért örüljünk,hogy nem akkor voltunk fiatalok.

Én már rég rájöttem,hogy a munka megvár.Fontosabbnak tartom az értelmes dolgokat,azt,hogy a páromat szeressem,vele foglalkozzam,vele töltsem az időt,nem a takaritással.Ha poros a polc,kit érdekel?Ha jön a szomszéd,s nem patikaHCCP van,hát ne jöjjön.Ha velem akar beszélgetni,ne a renddel foglalkozzon,hanem velem.Vasalás?Nemgyürödö ruhákat veszek!:)Lehet fözni 2napra iss ha okosan osszátok be,a maradékot felhasználjátok a következőhöz. Annyi felesleges munkát csináltok,ahelyett,hogy egyszerüen csal boldogok lennétek,s élveznétek ezt a rövid életet!