Sokmindenre képes vagyok, de a szőlőmetszés (és általában a metszés) lényegét nem tudtam megragadni. Mit kezdhetnék (és hogyan) ezzel a szőlővel (rég nem metszette hozzáértő)?

Én is csinálom 2-3 éve úgy, ahogy gondolom, elkezdtem 3 rügyre (mert korábban sokáig nem volt metszve) s ahhoz tartom magam. Azt mondták, hogy nem lehet végzetesen elcseszni, ami biztos nem igaz, de így legalább volt kellő bátorságom hozzálátni, s nem csesztem el.

Pont így nézett ki a történet, amikor "átvettem",mint a tiéd. Én sem értettem ezt a 2-3 rügyre dolgot, én is ott álltam s néztem ezeket a csenevész hajtásokat s hogyha azt mind visszavágom 3 rügyre, akkor alig csináltam valamit. Szóval nem az ezer plusz egy elágazást vágd vissza, 2-3. rügynél elvágni és arról ha van még elágazás azt levágni. A tőkétől indulsz, ami nálad már a 2. feszítőszál felett van. Aztán ne gondold, hogy értek hozzá, aki egy kicsit is ért hozzá, az látod, nem is mer még tanácsolni sem. Ez minden területen így van... :)

Fák metszésénél (abban is totál tanulófázisban vagyok) pár dologhoz tartom magam. Befelé és fölfelé ne nőjön ág, azt le kell vágni, kifelé nőjenek az ágak, kellően szellős legyen, hogy a nap érje, azaz ha két ág keresztezi egymást el kell dönteni melyik marad, elágazásoknál ált. az egyik megvastagszik a másikhoz képest, célszerű csak az egyiket és a vastagabbat megtartani, feltéve ha annak jó az iránya... Erről is regényt tudna más írni és k... pontatlan az, amit leírtam, de egyébként a többség aki kijár tavasszal csattogtatni sem tud többet, s ugyanúgy 20-30 év után is elkövetik ugyanazokat a hibákat, amiket én így 2-3 év "tapasztalattal", ez le is szűrhető abból, ahogy méregetik és kritizálják egymás munkáját. Sok mindent megadnék azért, hogy tudjam ezt annyira, mint némelyik "öreg", csak sajnos Ők meg átadni nem tudják, ahogy elmondják abból egy szót nem értesz, ahogy egyesek leírják az sem érthető, mert látni kellene.

Jól nézd meg a tőkét előtte.Mi az amit meghagysz,és mi az ami mindenképp lekerül.A metszést alulról kell elkezdni.

A yutubon magyon jó oktató film van .

Vannak olyan szőlőfajták, főleg csemegék, amik az első 2-3 rügyön nem hoznak fürtöt. Igaz, olyanok is, amik még az alvó rügyön is teremnek, de ha nem tudod, ez konkrétan milyen, akkor én is a szálvesszős metszést javasolnám, az a legtöbb fajtánál jó, de semelyiknél nem nagyon rossz. (Aminél nem annyira jó, azoknál is azért nem annyira, mert a túl erős vesszőket nem lehet lekötni, képesek eltörni.)

A nagy dzsumbujt nem látom át én se, de kb. az lenne jó, hogy a barna oszlop közepe táján lévő vízszintes huzalt venni alapnak. Amelyik tőkénél lehetséges, ott idáig meghagyni a törzset, és mindkét oldalra lefektetni egy-egy 6-7 rügyes félszálvesszőt. Olyat, ami minél közelebb van a törzshöz. Persze, ha összeérne a másik tőke vesszőjével, ott lehet az egyiket rövidíteni, a másikat hosszabbra venni. (A 6-ba ne számold bele a legelső pár cm-en lévő fejletlen rügyet, vagyis a sárrügyet.) Ezeket a vesszőket jövőre majd levágod, és újat hagysz helyettük. Lekötni úgy kell, hogy a kiindulási ponttól lefelé, vagy legrosszabb esetben vízszintesen haladjon a vessző, mert így fog kihajtani a törzs közeléből. Ha felfelé megy, akkor csak a végén lesz majd erős vessző, amit viszont le kell vágni, tehát így nem jó.

Amelyik tőke törzse túlságosan hosszú, és a szóban forgó drót szintjén nincs vesszője, azzal azt lehet csinálni, hogy onnan fentről lehúzni a lentebbi drótra a vesszőt. És ha lentebb van egy akármilyen gyenge vessző, akkor abból megpróbálni kinevelni idén egy erősebbet, ami már alkalmas lesz a lefektetésre. (2 rügyre visszavágva ez a gyengét.) Távlati cél pedig az, hogy minden törzset függőlegesre állíts, egy mellé ütött karó segítségével.

De még sok apróság lenne, amit tényleg inkább mutatni lehetne, mint leírni, úgyhogy valóban érdemes lenne keresni valakit, aki ért hozzá.

A szőlőt megmetszeni amúgy nagyon könnyű, mert kétdimenziós (a háromdimenziós gyümölcsfákkal ellentétben), és arra se kell tekintettel lenni, hogy ne húzza le a termés az ágakat, meg ne törje le a szél, mert a drót megtartja.

16-os nagyon jól és érthetően leírta.

Én is kezdő vagyok, idei lesz az első önálló metszésem:

"és mindkét oldalra lefektetni egy-egy 6-7 rügyes félszálvesszőt. Olyat, ami minél közelebb van a törzshöz"

- én meghagynék mindkét oldalon 1-1db 1-2 szemes csapot. A belőlük növő vesszők biztosítják a következő évben a lehajtandó termővesszőt.

Jól gondolom?

Igen, ezt is szokták, jól írod, tényleg kitérhettem volna erre is. De ez a csap akkor fontos, ha a fejhez képest nem tudod lefelé húzni a félszálvesszőket. Viszont ha a fej marad a legmagasabb része metszéskor a szőlőnek, akkor vagy egy régebben levágott vessző tövéből tör elő új, erős vessző, vagy pedig a most meghagyott vesszőn a sárrügy vagy az első (esetleg második) rügy fog olyan erős vesszőt nevelni, amit jövőre le lehet fektetni. Borvidék közepén lakom, itt gyakorlatilag kizárólag szálvesszős metszést alkalmaznak, és nálunk a legtöbben nem hagynak csapot, mert úgyis kihajt valami, ami jó lesz következő évi vesszőnek. Ehhez az kell, hogy a tőkefejet valamivel magasabban alakítsuk ki, mint ahol a drót van, hogy lefelé tudjuk húzni a vesszőt. És nem az utolsó rügynél kötünk, hanem az utolsó előttinél, vagy akár még az előttinél, hogy a vessző vége már a drót alá kerüljön, semmiképpen ne ez a rész hajtson erősen.

De szóval, ha meghagyod ezeket a csapokat, abból nem lehet baj, ha nem vagy biztos benne, hogy enélkül is működni fog. Túl sokat nem érdemes, mert a meghagyott vesszők is hajtani fognak, tehát itt a közepe már besűrűsödik. Ha túl sok kicsi hajt ki innen, akkor kell tartani egy hajtásválogatást a nagy hajtások félméteres korában, kiskertben belefér az időbe.