Klímával fűtés? Tapasztalatokat kérnék.

Mondtam 1 klímára van levetítve. Nyílván nem 1db van, ha azokat össze adod akkor lesz egy 1.5kw fogyasztás, nagy hidegben meg 2kw fogyasztás is.

Éjjel amúgy csendes üzemmódban van és 1-1 fokkal csökkenti a hőmérsékletet automatikusan, illetve 3 órakor le áll és reggel 7-kor indul be.

Miért? Mert a leghidegebb 3 és hajnal 6 között van, és akkor mivel a kinti hőmérséklet kisebb, nagyobb lenne a fogyasztás. Nappal viszont hatékonyabb... Ennyi leállást a fal pedig megtart (bár függ milyen házról van szó)

Bekapcsolás után pedig pár perc és fújja a meleget, és hamar felmelegszik minden.

Egy hőszivattyúval nem feltétlen tudsz így játszani, mert ott egy komplex rendszer van, de például ott is ha éjjel csökkented a hőfokot 2-3 fokkal, akkor spórolsz és a gép is kevesebbet dolgozik.

De egy hőszivattyú többet fog fogyasztani mindig is, de viszont van meleg vized is! Nekem a bojler 1.7kw megeszik ha épp bekapcsol, bár nyílván inkább este megy, de hőszivattyúval sokkal olcsóbb vizet melegíteni.

A 26 fok pedig rohadt meleg, nem csoda ha sok lesz a fogyasztás :D

Nekem télen mindig jéghideg minden végtagom, de még is azért a 23-24 bőven elég úgy, hogy pólóban vagyok.

Nyílván más lenne a helyzet ha felvennék egy pulcsit, akkor a 22 fok is bőven elég. De a 26 az rengeteg, ott szó szerint nem tudok aludni sem.

A hőn tartáshoz annyi, minél nagyobb a ház kinti és benti közötti különbsége, annál több energia kell a szinten tartáshoz, szóval éjjel mindenképp vedd le a fűtést, mert egyrészt az ember hidegben takaró alatt alszik a legjobban, másrészt akkor szökik legkevésbé a meleg.

A hőszivattyú elméletben tud használati meleg vizet, de a gyakorlatban ezt a fűtési körből oldja meg, ami eleve nem működhet. Persze nem biztos, hogy minden hőszivattyú egyformán működik. Persze megnéznék egy igazi Stiebel Eltron hőszivattyút közelről, de sajnos ilyeneket boltban nem árulnak. Sokkal praktikusabb egy fali vízmelegítő beépített hőszivattyúval.

A hőszivattyú csak előállítja a meleg vizet. A melegvíz nálam egy puffertartályba kerül, ami egyenletes melegvíz ellátást tud biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a külső rendszer független a belsőtől. Mondjuk délután, amikor meleg van, akkor feltöltöm, aztán éjjel, amikor meg hideg van, akkor fel tudom használi anélkül, hogy a hőszivattyút beindítanám. Persze csak 4 órányi fűtésre elegendő vizet tudok tárolni, de ezzel is spórolok valamennyit. Persze ha napközben is kell fűteni, akkor ezzel nem sokat nyerek. Tervben volt egy napkollektor, amivel 80 fokos vizet is elő tudnék állítani és talán egész éjszaka kitartana, de még nem valósult meg.

Maga a fűtési rész többféle lehet. Lehet egy olyan fali egység, mint a klímánál, csak persze minden helyiségben. Ez azért jó, mert fűteni és hűteni egyaránt tud. Különösebb tervezést sem igényel, csak feldobod valahova, aztán működik. Ez egy olcsó megoldás.

A másik megoldás a padlófűtés. Na ez zsebbe nyúlós. Nekem is ez van és szerintem csak ez éri meg. A hőigénye nagyon kicsi, ezért hőszivattyúval ez éri meg a legjobban. Nagyon lassan fűt, mert először a beton aljzatot melegíti fel az éppen csak leheletnyi meleg vízzel, így ez órákig is eltart. De utána az aljzat mindenhol egyenletes hőt sugároz magából. És itt jön a lényeg. Ugyanis a meleg lentről terjed felfele, vagyis a mennyezetnél már nem lesz olyan meleg. Szemben más fűtési megoldásokkal, ahol a meleg összegyűlik a mennyezetnél. Ezzel már sokkal hatékonyabb a padlófűtés. De az ágyak is hőcsapdaként működnek, vagyis a padló felől érkező meleg megszorul. Így soha nem lesz hideg az ágy. Ami főleg olyanoknak jó, akinek fáj a háta, ízületei, feje, stb, mert ezek így el fognak múlni. A falak is melegebbek. Ja és nincs zúgás, mint a klímánál, mert ez hangtalan. Szóval nagyon megéri 1-2 milliót rááldozni.

Én is le szoktam időnként állítani a hőszivattyú, de ezzel nem spórolsz, mert az elvesztett 1-2 fokot vissza kell dolgozni. Nálam a puffertartály miatt nem kell, de a víz nálam is hidegebb lesz, azt pedig vissza kell melegíteni.

A 24 fok az a határ, ami alá nem mehet nálam a hőfok, mert akkor másnap tutira nem kell mennem dolgozni. Persze aludtam én ennél hidegebben is sátorban, sapkával a fejemen és vastag hálózsákban. Én nagyon hamar megfázok, ha kicsit hűvösebb a szoba. 28 fok nekem az, ami már kényelmetlen.

Még a puffer tartályról jut eszembe, hogy nekem a létező legolcsóbb változat van, amit 300 ezerért dobálnak, de létezik full extrás, ami már másfél millió. Ez már tud használati meleg vizet és nagyon takarékos is. Saját vezérlése van, szóval valahol azért ez is megéri.

Hőszivattyú akkor tud melegvizet fürdésre előállítani, ha nem a fűtésre méretezik, hanem azon felül. Illetve persze más puffertartály is kell, ami programozható. Mert a fűtés az elsődleges.

A padlófűtés jó, csak keveri a port, ezért mindig be van gyulladva a szemem ha olyan van. Falfűtést jobb ebből a szempontból vagy a mennyezet fűtés is.

Hőszivattyún csak ez a 3 opció van amúgy, mert hát alacsony a kimenő víz hőmérséklete, így radiátor nem opció.

A klíma pedig nem zúg, fűtésre optimalizált klímának 20dBa a hangja, ami a hallásérték felett van minimálisan, magyarul nem veszed észre.

Amúgy én most per pill pesten lakok a körút mellett, hiába van kettő ablak amiből az egyik thermo, behallatszik az állandó forgalom és megszoktam. A folyamatos zaj engem sose zavart, ellenben az óra kattógása nagyon zavar.

Amit írtál, van olyan egység ami tud fűteni meg hűteni, neve fan-coil de akkor ott vagy mint ha klímád lenne, de ezt fent írtam.

Ha időnként leállítod a hőszivattyút akkor spórolsz, de nem mindegy mikor. Éjjel 3 és 6 között van a leghidegebb, ilyenkor sokkal több energiát fektet be a hő kinyerésére. Ezért kell ilyenkor le állítani, nappal mikor emekedik a hőmérséklet, a kompresszornak kevesebb tejesítményen kell mennie, és így spórolsz. Köztudott hogy -10 fokon rosszabb a hatásfok mint nulla fokon.

De ez csak klímánál jó, hőszivattyút nem tudom de tényleg, itt több idő kell, nem értek a víz tartalékhoz sem. Azt te tapasztald ki egyszer. Én nem akarok rosszat mondani.

A hőszivattyú alapból 58 fokot tud, ez bőven elég a használati melegvízre is. A puffertartály kihagyható, legalábbis szerintem, de ehhez nincs köze. A problémák ott kezdődnek, hogy a csöveket rendesen szigetelni kell, különben nem fog eljutni a meleg víz a csapig. Egyszerűbb egy külön hőszivattyús hőtároló egységet felszerelni, mert akkor nem probléma a meleg víz szállítása és a hatásfoka is jobb, hiszen fűtött lakásban állandó hőmérséklet mellet használod.

Arra még sose tudtam rájönni, hogy tudja a padlófűtés keverni a port. Sokan mondják, de padlófűtésnél a levegő nem mozog. Ellentétben a klímával, ami valóban keveri a levegőt, vagy a radiátort, ami szintén a levegőt mozgatja. Ezt magyarázza el nekem valaki.

Hőszivattyúnál egyébként van olyan, ami képes 75 fokra, de valószínűleg ezek nem elég hatékonyak. Az átlag hőszivattyúk 60 fok alatt dolgoznak.

Én is aludtam hajón dübörgő főgépek felett, és jól lehet aludni. De nem nekem fáj ettől a fejem, tehát azt kellene kérdezni, akinek megfájdul. Amúgy nem szeretem a klíma zaját, a meleget jobban elviselem. Bár ezt már többször írtam, hogy kifejezetten szeretem, ha meleg van.

Abban igazad van, hogy 10 fok már számít a hatékonyságban, de hajnali kettő és három közt biztos nincs ekkora különbség. Főleg télen, amikor még a nappali és az éjszakai hőmérséklet között sincs nagy különbség. De ugye azzal kell fűteni, ami van, tehát hajnalban semmiképpen nem használhatod ki a nappali magasabb hőmérsékletet. 1-2 fok nyereséged lehet, hogy lesz, de ez azért nem sokat számít. Még az sem áll, hogy amíg nem megy a klíma, addig nincs fogyasztás, mert 6 óra után pótolni kell a kiesett termelést. Amúgy a puffer erre való, de ahhoz is az a bekötés, kell, amit én csináltam, mert a vízszerelő úgy akarta összerakni a rendszert, hogy a víz állandóan keveredjen. Nálam rétegek keletkeznek, vagyis az alján akár 10 fokkal is hidegebb lehet a víz, viszont én mindig a melegebb felső részt használom. Abból is csak a szükséges mennyiséget, amit egy termosztátos keverő szelep automatikusan szabályoz. Ha elég meleg a visszatérő ág, akkor a tartályból nem is vesz ki vizet.

Ha időnként leállítom a hőszivattyút, akkor a jég magától leolvad, erre nem használ el feleslegesen energiát. De többnyire olyankor kell használni, amikor a legrosszabb a hatékonysága és pont akkor állítom le, amikor hatékonyan dolgozhatna, ugyanis az igények ezt kívánják. Puffertartállyal tudok kicsit csalni, mert így tudok meleg vizet termelni a nap legmelegebb időszakában. De ettől még a leghidegebb résznél pont be kell indítanom, mert éppen addigra fogy el a tárolt meleg víz.

Na igen, olyan nincs, hogy mennyezet fűtés. A meleg ugyanis felfele száll, tehát azzal pont semmit se fűtenél. A mennyezetre hűtést szerelnek. A klímát is azért teszik magasra, mert a hideg lefele terjed. Egy átlag lakásban, ahol nincs padlófűtés, az aljzat 10-15 fok is lehet, de a lakás hőmérsékletére semmilyen hatással nincs, mert a hideg felfele nem terjed. Ugyanígy a meleg sem terjed lefele. de nehogy valaki az infra hősugárzóval jöjjön, amit a mennyezetre szerelnek. A nevében benne van, hogy sugározza a hőt, tehát teljesen más elven működik.

A hőszivattyú csak akkor hatékony, ha alacsony a kimenő víz hőmérséklete!

Azt hogy tud 60 fokot, nem jelenti azt, hogy azon hatékony üzemeltetni. A legjobb a 45 fokos kimenő víz, de ott a radiátor nem játszik. Bár vannak alacsony hőmérsékletű vízre tervezett radiátorok, eléggé furán néznek ki. Illetve a fűtési kört is erre kell kialakítani.

A klíma meg nem keveri a port, pont hogy szűri a szobát.

Mikor nyáron használtam, a szűrőt havonta elmostam mert rengeteg port felfogott. Sőt a szoba is utánna sokkal kevésbé porosodott mint előtte.

Nekem fekete zongoralakkos bútoraim vannak, látszik rajtuk a por, tudom miről beszélek.

Mint mondtam, a te rendszered más mint egy klímás fűtés, én megtehetem hogy kikapcsolom éjjel, mert hamar bemelegszik.

Illetve ahol lakok igen is van 10 fok különbség a nappali és az éjjeli hőmérséklet között.

Télen nappal van hogy nulla fok körüli a hőmérséklet, éjjel 3-kor meg simán lecsökken -7 fokra is és ott is marad reggel 6-ig, Itt pedig 5.3SCOP le esik 4.6SCOP értékre, ami nem olyan hű de nagy hatékonyság csökkenés, de itt sok üzemi óráról beszélünk és össze jön.

Amúgy az is segít a fogyasztásban és a hatékonyságban, hogy ha kint ködös és pàrás a levegő, akkor a kültéri ugye szeret lefagyni. Jó dolog egy kis meleg vízzel leönteni ott ahol a jég szeret kialakulni. De mondjuk ritkán kell. Tartósan ritka a mínusz ma már.

A radiátor nem keveri a port, mert minden szezon előtt ki kell takarítani, a rácson fent szeret megülni a por. Nem nehéz munka megcsinálni.

Padló azért poros, mert azért csak meleg a padló, a porszemcsének nem kell forróság, hogy elinduljon felfele.

Bár mondjuk hálószobába és nappaliba tökéletes, mert ott gondolom te szobapapucsot használsz, de a konyhát és más helység fűtését én tuti nem azzal oldanám meg.

Kérdező, mindent elmondtuk a klímás fűtésről.

Olcsón ki tudod alakítani, de mindenképp speckó klíma kell.

Midea mission II például nagyon hatékony konstrukció. Még -25 fokban is működik és energiát képes kinyerni, és halk is.

Vetélytársa a gree comfort X, de szerintem sokkal rosszabb. A beltérije hangos, hatékonysága nem olyan jó. Szóval mindenképp az előbbit ajánlanám.

Mindenképp mono rendszer legyen! Tehàt inkább több kültéri legyen mint egy nagy és arra több beltéri.

Alapból a nagy kültéri egységek (5kw felett) nem olyan hatékonyak, mint a 3.5kw vagy alacsonyabb társai.

De persze azt veszel amit akarsz, de mindenképp téli fűtésre optimalizált legyen! A karterfűtés és a csepptálca fűtés mindenképp legyen, mind a kettő nagyon fontos.

Karterfűtéssel sokkal hosszabb lesz a kültérid élettartalma.

Pár dolgot kijavítanék, de először leírnék pár valós, mért adatot, persze hőszivattyúra. később kitérek arra is, miben más, mint a klíma.

Ha a kültéri levegő 6 fok, és 30-35 fokos víz kell, akkor a szükséges teljesítmény felvétel a 12 kW-os hőszivattyúnál 2.79 kW, a COP 4.3. Ez a legjobb egyébként, de fűtésre télen kevés lenne.

Ha a kültéri hőmérséklet 2 fok és 40-45 fokos víz kell, akkor 2.78 kW a teljesítmény felvétel, ami 2.70-es COP.

Szóval olyan csodálatos COP értékek, mint amit írtatok, nem fognak összejönni. Igaz, a klíma hatékonysága kicsit jobb, mivel a hőszivattyú még tartalmaz egy hőcserélőt is.

A nappali fogyasztás és az éjszakai közt nagy különbség lehet. De fűteni akkor is éjszaka kell, nem akkor, amikor meleg van. A klíma nem tud hőt tárolni, tehát ha leállítod, azonnal csökken a hőmérséklet. Egyáltalán nem tudod kihasználni, hogy nappal melegebb van. Éjjel, amikor leállítod, akkor viszont már rég a hidegebb éjszakai levegőből fűt. Ha leállítod a klímát, az már csak 2 fokkal lesz hidegebb, tehát lényegében semmit sem számít. Ráadásul a kiesett fűtést utólag pótolni is kell, így még az állásidőn se nyersz. Arról nem beszélve, hogy fázni fogsz, teljesen feleslegesen.