Elszegényedünk. Mit tehetnénk?

Sajnos én nem tudok jobb tanácsot adni, hogy ad el a kocsit és árából menekülj nyugatra állást keresve.

És azt szokták mondani első 3-4 hónapban bármilyen melót el kell vállalni, mert arrafelé ha tényleg értesz valamihez azért annyi idő után már lehet végzettségedhez köthető állást találni. Ezt a példát már kb. 400.000 ember követte.

A gond az, hogy a többségük a honvágy ellenére is ha már beleszagolt az ottani működő rendszerbe, nem biztos, hogy hazajön vagy haza hozná a gyerekeit ...

Mint írtam sok százan dolgoztak az ideiglenes melóhelyemen, ezek között rengeteg több diplomás. Szóval itthon a több szakma és diploma sem feltétlenül elég a boldoguláshoz.

ADÓZÁS

Így keresnek 5-10 milliót pluszmunka nélkül magyarok tízezrei

2012. október 23., kedd 8:07

Magyarország úgy vezette be az egykulcsos adórendszert, hogy az alacsony jövedelműek terhei jelentősen nőttek az adójóváírás eltörlése, valamint a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási járulék emelése miatt, miközben három év alatt milliókat hagyott a magasabb keresetűek zsebében. A havi bruttó 243 ezer forint alatti jövedelmekből - családi adókedvezmény nélkül - kevesebb marad nettóban 2012-ben, mint két évvel ezelőtt. A Pénzcentrum.hu cikkében azt mutatja be, hogy 2010 óta hogyan befolyásolta a nettó kereseteket pusztán az adórendszer változása, illetve a bruttó bérek esetleges emelése.

Hiába nőtt két év alatt 21 százalékkal (havi 73 500 forintról 93 ezer forintra) a bruttó minimálbér, továbbra is csak 60 ezer forint marad belőle a munkások zsebében. Ennek legfőbb oka, hogy két lépésben megszűnt az adójóváírás, s emellett 2011-ben a megelőző évi 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedett a munkavállalói nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíj mértéke. Mindezek tetejébe az idei évben 2 százalékról 3 százalékra nőtt az egészségbiztosítási járulék. Az alacsony keresetűeket hátrányosan érintő adóváltozások negatív hatásait az tompította, hogy 2011-ben 7, 2012-ben pedig 19 százalékkal kellett emelniük a munkáltatóknak a minimálbért. Ráadásul az idei évben egészen bruttó 190 ezer forintig meghatározott mértékű béremelésre kényszerültek.

Úgy lehet objektíven megvizsgálni, hogy az adórendszer változása hogyan hat a keresetekre, ha nem számolunk bruttó béremeléssel - magyarázza Angyal József okleveles adószakértő. A keresetek növelésének nem az adórendszer kedvezőtlen hatásait, hanem a fogyasztói árak emelkedéséből eredő pluszterheket kellene kompenzálnia. Ha a minimálbér 2010 óta egyáltalán nem emelkedett volna, vagyis továbbra is 73 500 forint lenne, akkor 2011-ben havonta 2 433, 2012-ben pedig 12 ezer forinttal kevesebbet kaptak volna belőle kézhez a dolgozók - derül ki az adószakértő által készített összehasonlító kalkulátorral végzett számításokból.

Vizsgáljuk meg, mennyi maradt az elmúlt két évben, illetve marad az idén és jövőre bruttó 100 ezer forintból! A számítás azt mutatja, hogy 2011-ben havonta 2 230, idén és jövőre pedig 11 ezer forinttal kevesebbet vihetnek haza a munkavállalók 100 ezer forintból, mint 2010-ben. Ez azt jelenti, hogy három év alatt összességében több mint 290 ezer forintot veszítenek azok, akiknek időközben nem emelkedett a fizetésük.

Két évvel ezelőtt a bruttó 100 ezer forint adóterhelése mindössze 6,5 százalék volt, az érintetteknek 6 490 forint adót kellett fizetniük havonta. Az idei évtől viszont már havi 16 ezer forint az adó bruttó 100 ezer forint után, vagyis 16 százalékos az adóteher. Rádásul nőtt a fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék mértéke is, ami havonta plusz 1500 forint levonást jelent 2010-hez képest. Ahhoz, hogy az érintettek zsebében ugyanannyi maradjon, mint 2010-ben, tavaly csaknem 4, az idén pedig további 13,5 százalékkal kellett emelni a bruttó keresetüket.

A béremelés azonban nem azért járt a munkavállalóknak, mert jobban vagy többet dolgoztak volna, hanem azért kellett a munkáltatóknak megadniuk, hogy ellentételezzék az adórendszer kedvezőtlen változása miatt kieső nettó bért. Vagyis az alacsony jövedelműeknél biztosan megdől a kormány azon tézise, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök lépten-nyomon hangoztat, hogy "semmi sem ösztönöz jobban a munkára, mint az arányos adórendszer".

Legalább bruttó 243 ezer forint az a jövedelemszint, amelyből 2010-ben és 2013-ban is ugyanannyi marad nettóban. A közbeeső két évben azonban még ebből a jövedelemből is kevesebbet kaptak meg a munkavállalók, mint 2010-ben: tavaly havi 5 500, idén pedig 1 780 forinttal, és csak jövőre kúszik vissza a nettó bér a három évvel ezelőtti szintre. A bruttó 243 ezer forint keresetből két év alatt összesen 87 ezer forinttal többet szedett vissza az állam, miközben 17,5 százalékról 16 százalékra csökkent az adóterhelése.

Ha viszont ugyanennek a dolgozónak 2011-ben 5 százalékkal, 255 ezer forintra nőtt a bruttó bére, akkor ugyanúgy 159 ezer forintot vihetett haza belőle, mint egy évvel korábban 243 ezer forintból. Ráadásul ezen a ponton hátra is dőlhetett a munkáltatója, mert 2012-ben és 2013-ban - a szuperbruttósítás kivezetése és teljes eltörlése miatt - már egyetlen fillérrel sem kell a dolgozónak több fizetést adni: idén 5 600, jövőre pedig csaknem 8 000 forinttal nő a nettó bére annak, aki 2010-ben bruttó 243 ezer, a következő három évben pedig változatlanul 255 ezer forintot keres. A növekmény ugyan jóval kevesebb, mint amennyivel időközben emelkedtek a fogyasztói árak, de megfelel a bérkompenzációt előíró kormányzati felfogásnak, miszerint az nem jár rosszabbul, akinek nem csökken a nettó fizetése.

Ezek után nézzük meg, mi történt a több százezer forintos bruttó jövedelmek esetében. Legalább 294 ezer forintos kereset kellett ahhoz, hogy 2011-ben béremelés nélkül ugyanannyi pénz maradjon a borítékban, mint 2010-ben. Az érintett munkavállalónak egyáltalán nem kell emelni a fizetését ahhoz, hogy 2012-ben és 2013-ban is növekedjen a nettó bére. Idén havonta 5 800, jövőre pedig már 9 800 forinttal több marad az érintettek zsebében anélkül, hogy bármennyivel is többet dolgoztak volna, és a munkáltatójuk emelte volna a fizetésüket. Ez pedig egyáltalán nem sarkall többlet-munkavégzésre.

Ha a példában szereplő bruttó 294 ezer forintot 2010 óta minden évben csak az infláció környéki 5 százalékkal emeli a munkáltató, akkor 2011-ben havonta 9 ezer, 2012-ben 24 ezer, 2013-ban pedig 40 ezer forinttal több maradt a munkavállalónál. Ez azt jelenti, hogy három év alatt 876 ezer forintot kerestek az érintettek az egykulcsos adórendszeren.

Akinek 2010-ben bruttó 1 millió forint volt a jövedelme, annak a következő három évben béremelés nélkül is havonta több mint 132 ezer forinttal nőtt a nettó fizetése. Ez azt jelenti, hogy három év alatt 4 millió 750 ezer forintot kaszált az egykulcsos adórendszerrel. Ha évente csak 5 százalékkal nő a bruttó bérük, akkor több mint 7 millió forinttal gazdagodik 2010 és 2013 között. Bruttó egymillió forint körüli fizetést kapnak például a Miniszterelnökség államtitkárai.

Még jobban örülhetnek azok, akik bruttó 2 millió forintot keresnek. Ők ugyanis három év alatt több mint 11 millió forintot kaszálnak az adórendszeren anélkül, hogy egy fillérrel is emelkedne a fizetésük.

Tavaly bruttó 1 milliárd forintot keresett a legnagyobb összevont jövedelmet bevalló adózó. Ebből 203 millió forinttal több maradt a zsebében, mintha a 2010-es adózási szabályok maradtak volna életben.