Mit jelent és igazságos-e a kommunizmus alábbi"alapelve"?

"Mindenki képességei szerint mindenkinek szükségletei szerint."

Ezzel a probléma az, hogy nem dolgozik mindenki a képességei szerint. A szükségleteket pedig eléggé nehéz elválasztani az igényektől. Az embernek egyrészt többre van igénye, mint ami a szükséglete, másrészt a kor újradefiniálja a szükségletet. 100 éve még a vezetékes víz sem volt szükséglet, manapság meg az internethozzáférés is az.

Talán központilag meghatároznál egy szükségleti/igényszintet? Mi van, ha valaki kilóg belőle? Intervallumot adsz meg? Azon belül már lehet valós szükségleteken felül fogyasztani. Az emberekre bízod? Szükségleteken felül fognak fogyasztani. Az ügyeskedésről a szabályok megkerülésére meg már szót se ejtsünk. Ez is garantálható.

"minden dolgozó annyit kapjon a társadalomtól amennyit ő ad a társadalomnak!"

Most is ezen dolgozunk jelenleg. Egy az ember, aki megtervezi az utat, többet nyújt a társadalomnak, mint a culáger, akinek csak megmondja a brigádvezető, hogy menjen végig rajta háromszor az úthengerrel.

"Addig amíg az osztályok véglegesen meg nem szűnnek és amíg a munka nem válik létfenntartási eszközből az emberek legfőbb szükségletévé vagyis a társadalom érdekében kifejtett önkéntes munkává addig az embereket munkájuk szerint kell fizetni."

Az osztályok nem fognak megszűnni. Nem a hagyomány definiálja őket, hanem a munka, amiért annyira oda vagy. Aki sokat dolgozik azért, hogy magasabb osztályba kerülhessen, tehát rászánja az időt és energiát, hogy magasabb fokú szakképzettséget szerezzen, annak esélye lesz ennek megfelelő bért kapni, ami magasabb társadalmi osztályba helyezi.

A munka, mint szükséglet pedig egy érdekes kérdéskör. Az ember szívesen dolgozik, de nem akármit. Leginkább valamilyen kreatív alkotó tevékenységben vesz részt. Legyen az fizikai, mint a kertészet, vagy szellemi, mint a programozás. Rengetegen csinálják ezeket nonprofit, hobbiból szabadidejükben. Ezen a szinten ez szükséglet.

Viszont hobbiból nem fog bárki bármilyen munkát elvégezni és lesz, amit senki sem fog szívesen. Ezek a nehéz fizikai munkák, legalábbis azok nagyja. Viszont sokan vannak, akik intellektuálisan csak ezek elvégzésére alkalmasak. Vagyis számukra a munka kényszer marad, vagy nem fognak dolgozni.

Vagyis a társadalmi osztályok felszámolása csak a fizikai munka felszámolásán keresztül történhet, illetve azok felszámolásán, akik csak erre képesek, emellett a megélhetést függetleníteni kell a munkától és biztosítani, hogy bárki szabadon kielégíthesse szükségleteit.

Hát rendkívül tanulságos vélemények olvashatók a kommunizmus mibenlétéről és működéséről.

Csak az a baj, hogy nem ez a kommunizmus. A kérdésben idézett alapelv egy a sok közül. Ha a többit elhagyjuk, az egy működésképtelen rendszer. Vagyis a kommunizmust általában ezen az egy dolgon keresztül nem lehet megítélni.

Ezen túl, a "képességei" és "szükségletei" nem képzelhetők el olyan szimplán, mint egy vásár. Ezt adom, kell, nem kell? Az emberek különbözők, vannak okosabbak, erősebbek, egészségesek és betegek, stb. A "képességei szerint" azt jelenti, hogy a társadalmat úgy kell működtetni, hogy mindenki a saját lehetőségei szerint vegyen részt a feladatok elvégzésében. Ezt nem ő dönti el, hanem van egy normarendszer. Aki okosabb, az ott ténykedjen, ahol erre van szükség, aki erősebb, az meg ott. A betegtől, rokkanttól pedig ne várjuk el a feladatvégzést, csak a rokkantsága mértékében. Ezt jelenti a "képesség szerint". A "szükséglet szerint" szintén nem azt jelenti, ha nekem luxuskocsi kell,akkor az jár, ha elég a dácia, akkor az. Hanem azt jelenti, ha olyan a feladatod, amihez kocsi kell, akkor legyen. Ha olyan, amihez nagy ház kell, legyen. Ha a munkát miatt városban kell laknod, legyen. Ha élsportoló vagy, és sokat (és speciálisat) kell enned, legyen. A szükséglet aszerint lesz kielégítve, amennyi feladatot elvégzel érte.

És van egy nagyon fontos részlet még. Mindenki számára evidens, hogy ez nem egyik napról a másikra van így. Ezért minden pillanatban meg kell határozni, mit lehet elvégezni és milyen javak állnak rendelkezésre. Osztani csak azt lehet, vagyis eleinte mindenki (ezt jelenti az egyenlőség!) csak arányosan kevesebbet kap. Később, ha többet termeltünk, és ezáltal több dolog áll rendelkezésre, növekszik a szétosztandó rész. Míg el nem érjük, hogy annyi van, amennyi a teljes igényhez kell.

De eddig nem jutott el az eszme, mert a kommunizmus más eszméi viszont nem voltak megfelelők, ezért egy idő után azok hatása is érvényesült (eladósodott és megbukott a rendszer).

"MINDEN EMBER AMIKOR A KÉPESSÉGEI SZERINT DOLGOZIK A MUNKÁJÁÉRT CSERÉBE AZT FOGJA KAPNI AMI A SZÜKSÉGLETEINEK MEGFELEL."

Najó...kezdjük ott, ki dölti el, hogy neked mik a képességeid? És mindig van a kommunizzmusban is egy felső ember, aki eldönti helyezzed, hogy te mikor dolgoztál képességeidnek megfelelően, és azt is ő dönti el, hogy neked mik a szükségleteid.

"Na meg egyébként is, ha valakinek 1 kenyér kevés, me' mittudomén, többen vannak a családban, és 2 kenyér kell, akkor máris felborult a nagy egyenlősdi."

Ennek már semmi köze a kommunizmushoz mert ez már a kizsákmányolás kategóriája-maga a kapitalizmus. Elvenni a másét amiért megdolgozott."

Dehogy nincs, pontosan rámutat arra a hibára, hogy nem lehet az embert leírni egy adott egyenlettel, hogy neki kell x négyzetméter hely, 1 kenyér, 1 tej és boldog, mert mindenkinek másak az igényei.

"Véleményem szerint igazságos ugyanis minden dolgozó annyit kapjon a társadalomtól amennyit ő ad a társadalomnak!"

Kérdés megint, hogy mi alapján döntöd el a társadalmi hasznosságát egy embernek? És mit határozol meg úgy hogy hasznos és nem hasznos? Pont ez a hibája a kommunizmusnak, nem a piac alakítja a dolgokat, hanem mesterségesen megszabják hogy kinek mi kell, és mi nem.

"Addig amíg az osztályok véglegesen meg nem szűnnek és amíg a munka nem válik létfenntartási eszközből az emberek legfőbb szükségletévé vagyis a társadalom érdekében kifejtett önkéntes munkává addig az embereket munkájuk szerint kell fizetni. "

Ekkora demagóg szöveget. Osztályok mindig is voltak, lesznek, még a hős kommunizmusban is ott voltak akik jobban éltek, míg a másik dolgozott, de legalább mosolyogva csinálta...

"Nézd...valahogy elkell venni a kizsákmányoló osztály képviselőjétől azt amiért nem megdolgozott hanem jobb esetben örökölte rosszabb esetben kártyán nyerte...-pláne ha önként nem adja."

Ez megint ugyanolyan "vegyük el" "vegyük el"...a jelen világunkban mindenki a maga kovácsa, megvannak a lehetőségei, tanulhatsz, fejlesztheted magad, előre léphetsz. Persze nem mindenkinek jön be, nem mindenki tud kapcsolatokat építeni, nem mindenki szorgalmas, vagy épp nem mindenki tud lopni.

"A szükséglet aszerint lesz kielégítve, amennyi feladatot elvégzel érte."

Ez most is pont így van, neked kell megdolgoznod azokért amiket el akarsz érni. Csak manapság egyszerűbb a sok lusta melósnak ráfogni arra, hogy áááá biztos lopta a k..csög, az eszébe sem jut hogy a másik félnek mennyit kellett tanulni, helyezkedni, dolgozni azért, hogy böhöm autóval járhasson.

Mi indokolja azt, hogy a bér a végzett munka mennyiségével arányban álljon? A minőséget aláírom, de a mennyiséget, ha a saját pénzedből megy, te komolyan megfizeted? Tegyük fel, hogy egy szakmunkához, amelyhez valamelyest te magad is értesz ugyan, de azért nem különösebben, a biztonság kedvéért inkább szakembert hívsz. Te, a félig-meddig kontár buksiddal megcsinálnád a melót mondjuk négy óra alatt, aki ért hozzá, képes rá két óra alatt is. Kihívod a szakembert, elkésik, piál, megint piál, közben dolgozgat egy kicsit, megint piál, és elmegy az egész nap. Felszámol neked nyolc órányi munkadíjat, mert ő ennyit dolgozott. Hajlandó vagy kifizetni neki? Ugye, hogy nem! Nem munkamennyiséget fizetünk, hanem csak és kizárólag minőséget. Aki nem végez elég minőségi munkát, azt kirúgjuk, aki igen, azt megtartjuk. Kapitalizmus ide vagy oda, kizsákmányolás ide vagy oda, csak ez a felfogás viszi a világot előrébb.

Marx bácsitól pedig jaj, de kár, hogy már nincs alkalmunk megkérdezni, hogy oké, hogy vannak a kizsákmányoló burzsujok meg a kizsákmányolt proletárok, de mi van a kettő közötti, egyébként igencsak széles, de Marx által ignorált réteggel, a középosztállyal? Nem illett bele a képbe, ezért egyszerűen megfeledkezett róluk.

"De a kommunizmusban-mint fentebb"dióhéjban"érintettem nem az elvételen hanem a munkán van a hangsúly. Ezt gyakran"elfelejtik"az ellenségei..."

Szóban a munkán van a hangsúly, tettekben meg azon, hogy aki gazdag, attól elvesszük, amije van, mert tuti a munkásoktól zsákmányolta.