A liberálisoknak vagy a genetikusoknak lehet igaza az intelligencia-genetika, örökletesség vitában?

Vegyünk két fiktív személyt, akik akár valóságosak is lehetnek.

Ayinde egy afrikai analfabéta feka, iskolát még sosem látott. Viszont ismeri az őt körülvevő természeti környezetet mint a tenyerét, tudja melyik gyógynövény milyen nyavalyára hat, tudja milyen bogyókat és rovarokat lehet meglenni és mitől dobná fel a talpát,éjszaka pedig simán tájékozódik a csillagok alapján.

Géza budapesti matematikus. Fejből megold többismeretlenes egyenleteket, mindent tud az integrálszámításról és deriválásról, számológép pontosságával számol fejből. Viszont a parlagfüvet nem tudja megkülönböztetni a búzától és úgy gondolja hogy a tejeskávé a barna-fehér foltos tehenekből jön ki.

Biztos vagy benne hogy Ayinde szerényebb értelmi képességekkel van megáldva mint Géza?

#28 Tipikus libbant "érvelés": csak az a hiteles forrás, ami az én igazamat támasztja alá :)

#31 Igen, biztos. Amit te Ayinde javára hozol fel, az javarészt lexikális tudás, aminek semmi köze az intelligenciához.

#32: Ez azt jelenti szerintem, hogy mindkét delikvensünk intelligens,csak másféle intelligenciában jók. Viszont így nemigen van olyan ember, aki mind a 9 formában intelligens. Gézának jó a matematikai intelligenciája, viszont könnyen lehet hogy minden másban a béka hátsója alatt van az intelligencia szintje. Ayinde jól tud érvényesülni a saját környezetében, viszont azt nem tudatjuk hogy mondjuk az oktatási rendszerben hogy állná meg a helyét, mert sose volt benne ilyesmiben.

33# Azért ahhoz kell intelligencia hogy a lexikális tudást, tudd is alkalmazni éles helyzetekben.

Rendben igazad van. Viszont továbbra sincs rá semmi bizonyíték, hogy az európaiak genetikailag intelligensebbek lennének mint az afrikaiak. Bár azt nem tudom hogy te állítottál e ilyet úgyhogy ezt csak így általánosságban mondom most.

Az történelem nagyrészében az európaiak is ugyanolyan vadászgyűjtögetők/egyszerű parasztok voltak mint a mai afrikaiak nagyrésze. Az utóbbi 150-200 év fejlődése nem utal ilyesmire mert evolúciós szempontból nagyon rövid időről van szó.(Főleg hogy a buták ezután is ugyanúgy tovább szaporodtak mert eltudtak tengődni továbbra is )

Te magad írod, hogy a történelem nagy részében ugyanolyan parasztok voltak az európaiak, mint a négerek. Szóval a társadalommal valóban nem magyarázható a hatalmas szakadék intelligenciában, marad tehát a genetika.

Magyarázat is van rá: evolúció. Afrikában olyan az éghajlat, hogy akár a szabad ég alatt, a természetben is le tud élni az ember egy teljes életet. Ott az marad életben, aki el tud futni az oroszlán elől. Európában ezzel szemben hideg a tél, így az maradt életben, akinek elég esze volt ahhoz, hogy védett barlangot keressen, tüzet gyújtson, házat építsen. Ezekhez kell ész, az oroszlán elől való elfutáshoz nem.

Szerintem félre értettél. Az előbb pont azt fejtettem ki,hogy miért nem a genetika miatt van akkora szakadék. Nemrég írtad hogy itt is életben tudott maradni a buta paraszt. Mellesleg a szavanna éghajlaton is alkalmazkodni kell a két évszak változásához, csak ott nem a hideg tél a gond hanem a száraz évszak. Azért annak a túlélése is igényel némi előretervezést szerintem. Annyi igaz lehet,hogy a melegben lelassul a gondolkodás, viszont a lassú gondolkodású nem egyenlő a butával és ha nincs dögmeleg akkor meg is szűnik a probléma azonnal.

Társadalmi lemaradás van rendesen, ez az elmúlt 200 év alatt kialakult. Gondolj bele,hogy itthon mikortól van kötelező közoktatás és hogy a legtöbb afrikai országba ez több mint egy évszázad csúszással jött be. Az USA egyes államában meg a 60-as évekig intézményesített rasszizmus volt ami nemigen segíti elő az üldözött csoport fejlődését. Hogy ezen azóta sem tudják túltenni magukat az más dolog.

Ha egy középkori európait és egy akkori négert összehasonlítanál közel sem biztos hogy olyan nagy intelligencia szakadékot észlelnél.

Az ázsiaiak sem intelligensebbek mint mások csak jobb a monotonitás tűrésük és terhelhetőségük,aminek valóban genetikai okai vannak.

Nem az elmúlt 200 évben nyílt meg a társadalmi szakadék, hanem már az első civilizációktól kezdve (amik Fekete-Afrikában egyidősek a gyarmatosítók megjelenésével). Ahogy korábban írtam, Európában már gőzmozdonyok jártak, amikor odaát még botokkal és kövekkel gyilkolták egymást. Ha nem így lett volna, akkor nem az európaiak gyarmatosították volna Afrikát, hanem fordítva.

Több évezredes hátrányt pedig nyilván nem lehet behozni 200 év alatt, akármennyire globalizálódik is a világ.