A magyarok többsége jólétben él, sokan miért hiszik el azt a hazugságot hogy itt szegénység van?

Magyarország nem csak Budapestből és Győrből áll.

Vannak helyek, ahol csak minimálbéres állások vannak, vagy kicsivel afeletti fizetések.

Itt jön már megint a bértollnok csóka az Orbán-féle munka-alapú baromsággal: nézd meg a 2 millió nyugdíjast - na ők (még) valóban dolgoztak, most meg nyomorognak...

Vagy a közmunkások hadát...

A nyomor fogja - végre - eltakarítani ezt az Orbán-hordát!!!

Vegyesebb a kép. Leírom, hogy pl. én milyen társadalmi rétegekre látok rá:

- ételkihordó, megyeszékhelyen, fizetése nettó 400 000 forint

- bírósági fogalmazó Budapesten, pályakezdő, fizetése nettó 180 000 forint

- bírósági ügyintéző Budapesten, pályakezdő, fizetése nettó 138 000 forint

- bíró Budapesten 10 év tapasztalattal, fizetése nettó 600 000 forint

- átlagos ügyvéd Budapesten, 10 év tapasztalattal nettó 350 000 forint

- nagyon elismert ügyvéd Budapesten, 20 év tapasztalattal, nettó 600 000 forint

- jogi előadó Budapesten multi cégnél, pályakezdő, nettó 240 000 forint

- szakmunkás vidéken, kisvárosban, 35 év tapasztalattal, nettó 145 000 forint

- gyári összeszerelőmunkás vidéken Ny-M, multi cégnél, betanított munkakör, nettó 175 000 forint

gyári összeszerelőmunkás, vidéken K-M, multi cégnél, betanított munkakör, nettó 150 000 ft

- budapesti takarítónő munkásszállón, nettó 120 000 ft

- egyetemen ruhatáros, nettó 110 000 ft

- tanár Szegeden pár év tapasztalattal, nettó 170 000 ft

- egyetemi tanár budapesti egyetemen, 20 év tapasztalattal, nettó 350 000 ft

- egyetemi docens budapesti egyetemen, 12 év tapasztalattal, nettó 270 000 ft

- egyetemi adjunktus budapesti egyetemen, 6 év tapasztalattal, nettó 200 000 ft

- egyetemi tanársegéd budapesti egyetemen, 2 év tapasztalattal, nettó 160 000 ft

- vidéki középvállalkozásnál közgazdász, 35 év munkatapasztalattal, 350 000 ft

Ismerek olyan személyeket is, akik pl. vidéken élnek kisvárosban évekig dolgoztak egy szakmában (pl. textilipar, bányászat, nehézipar, kohászat stb.) ehhez értettek, de részben a rendszerváltozás, részben a globalizáció olyan változásokat hozott, hogy nem lett szükség a munkájukra. Sokszor pl. egy házaspár egyik tagja így elveszti a munkáját, de a másiknak megmarad, a kis vidéki településen van házuk, meg néhány gyerekük. Emiatt annyira nem rugalmas, hogy egyedül elmenjen máshová dolgozni, főleg ha nő, mert neki a gyerekekkel is foglalkozni kell. Így sokszor előfordul, főleg kisebb településen, hogy vagy nem kap munkát vagy nem a szakmájában, így kevesebb pénzért kell dolgozni. Van olyan ismerős, ahol a szülő agyvérzést kapott, lebénult az oldalára, az államtól kapnak valami kis pénzt, de az nem pótolja a másik szülő kieső keresetét, otthon kell maradni, ápolni a házastársát, a pályakezdő gyereknek kell őket eltartani az amúgy sem nagy fizetéséből.

A lényeg, hogy ahol van munka és jó munka, ott ki lehet jönni belőle jól, csak sok helyen a lehetősége sincs meg neki. Pl. K-Mo. kis települések. Sokaknak annyi pénze nincs, hogy külföldre elmenjen dolgozni vagy átköltözzön másik városba. Közmunkára meg jár a havi kb. 50-60 ezer forint, lehet hogy kevesebb.

Meg amit pl. látni kell, hogy nem mindegy, hogy mit csinál az ember. Pl. az én szakmám a jog, így arra látok rá a legjobban. A legjobban kereső ügyvédek max. hazavisznek 600-700 ezer forintot. Lehet, hogy sokat elkérnek egy munkáért, de egy irodának nagyok a költségei. kamarai tagdíj, jogtár előfizetése stb. Vidéken ennyit ügyvéd nem is keres meg. van, hogy beszélgetünk vidéki kollégákkal, mondják, hogy sokan közülük csak annyit keresnek meg, hogy kifizetik a gyereknek a tanszereit az iskolába, meg a közlekedést, vesznek kaját amit otthon megesznek meg ilyen alapszükségletek és ennyi. Félretenni már nem tudnak. Aki meg ügyvédként megkeres 700 000-et, ő nagy pesti nemzetközi irodánál dolgozik, napi szinten 10-12 órákat. Vagy mondjuk, hogy bíróságra valaki bekerüljön kezdő állásra, baromi sokat kell tanulni és mégis csak 180 nettót kap. Szóval hiába tanul, meg dolgozik, nagyon alul van értékelve. Alkudni nem lehet, mert törvény határozza meg a fizetést.

Elismerem, hogy vannak most jól pörgő szakmák, pl. a ételfutárok vagy kőművesek, olyan szerelők, akik egyéni vállalkozóként tudnak érvényesülni. De pl. borsodi vagy dél-baranyai szórványban ez sem jellemző. Ez igaz a nagyvárosokra, Pest, Debrecen, Győr, Szeged stb.

Meg van egy rugalmatlansági tényező, hogy most valaki egy szakmába belefektet sokat, abban lesz képzett, akkor annyira már másra nem tud váltani, főleg 40-45 évesen, meg főleg e fölött.

Nem mondom, tényleg ki lehet jönni jól, de sok múlik a véletlenen: melyik régióban laksz, mi a szakmád. Ezeken egy ideig lehet változtatni, de ahogy öregszik az ember, egyre kevésbé. Meg látni kell, hogy pl. magyarországi viszonylatban egy jól kereső ügyvéd vagy bíró fizetése a nettó 600 körül mozog, na most van a családban olyan hegesztő, aki Ausztriában ugyanennyit keres szakmunkásként, mint a menő pesti ügyvéd. Persze nézni kell az életköltségeket is, ez is árnyalja a képet. Van benne igazság abban amit írsz, de ennél sokkal több tényező határozza meg egy ember konkrét helyzetét.