Egyre több a mentális problémákkal küszködő fiatal.Nem kellene a pedagógusoknak, óvodapedagógusoknak magukba nézni?

Én egy elég lelkiismeretes és még motivált fiatal óvodapedagógusnak mondom magam.A csoportomban van egy gyermek aki sosem akar rám hallgatni és sajnos a szülei is inkább engem támadnak,minthogy elbeszélgessenek vele egy kicsit.Folyton veri a többieket és igen,volt hogy rászóltam és anya apa bejött,hogy én ne ordibáljak a gyerekükkel,mikor csak szimplán rászóltam,hogy ne verje szarrá a többieket,utána leültünk megbeszélni a dolgokat és kiderült,hogy ezt a feszkót otthonról hozza magával.Emellett van olyan aki nem fogadja el a tanácsot,bejön hogy én vagyok az autista nem a gyermeke és mit képzelek én aki nem szült még gyereket,hogy azt mondom az ő gyermeke lehet nem úgy fejlődik mint a kortársai és én segítséget kínálok fel neki.

Ezt csak azért írtam le,mert vannak még olyan pedagógusok,akik szívesen végzik a munkájukat(annyiért amennyiért,az a 3hónap nálunk 2hét ügyelettel) de azért a szülők és kortársak körében is szét lehetne nézni honnan is erednek a mentális problémák.Az előző pedagógusellenes válaszokhoz hasonló “megbecsülések”miatt gondolkozom el a legtöbbször azon,hogy elhagyom a pályát nem is a fizetés miatt:D

Nem lehet általánosságban beszélni, és egy kalap alá venni a pedagógusokat. Van szar pedagógus, van jó pedagógus. Úgy ahogy van szar ember is és jó ember is. Gondolom van neked egy nagyon rossz élményed, ezért írsz így róluk. Megértem, de nem csak fehér és fekete van.

Én szerintem amit nagy általánosságban lehet mondani, az az, hogy két féle pedagógus van:

Aki annak ment valamiért (mondjuk mert másra nem volt jó) és kurvára nem a pályára való, meg az aki annak megy és hivatásként tekint rá. Az, hogy melyik csoportból van több (a nem pályára valóból) az csak és kizárólag a rendszer hibája!

Mert a mai napig nincsen pl. pszichológiai alkalmassági!

Én ezt sajnálom a legjobban.

Még a huszonéves fiatalt is ki lehetne szűrni, hogy mennyire oda való vagy sem. Aki meg sok év után kiég, meg tönkremegy az idegrendszere, azt meg mentálhigiénés továbbképzésre vagy hasonlóra elküldeni. Esetleg fizetetlenre. Aztán elgondolkodna. De segíteni kell mert a kiégés normális jelenség ebben a szakmában.

Egyébként a régi világból származó óvónők már lassan teljesen eltűnnek (akik mondjuk még tömtek, akár verték a gyerekeket, hidegzuhany, ilyesmi)

Manapság az az óvónő sikeres, aki szeretettel teli, mosolygós, és közben tekintélye is van. Határozott, igazságos. Türelmes.

Ehhez adottság kell, ezt nem lehet megtanulni. De az már jelent valamit, ha az óvónőnek rögtön szót fogad a gyerek, a szülőnek meg nem.

De ebbe is rengetegen belekötnek. Mindig van mibe belekötni.

Nem lehet megfelelni.

Sokan inkább ebbe fáradnak bele.