Miért érzek nagyon erős vágyakozást a '70-es évek második fele és a '80-as évek első fele iránt?

Azért érzel ilyeneket mert a legtöbb embernek akkor jobb volt.

Nem pénzközpontú,hanem emberközpontú rendszer volt.

A szocializmus máshogy értelmezte az alapvető jogokat.

Ott az volt a fontos,hogy ne halj éhen,de a szólásszabadság másodlagos volt(sokaknak,köztük nekem is még most is az).

Ma van szólásszabadság,de alapesetben le se sz*rják ha az utcán élsz.

Akkor ez megengedhetetlen volt.

Egyébként én is szeretnék a feljebb említett korban élni.

Én '93-ban születtem, szóval végképp nincs semmi emlékem, csak amit a szüleim mesélnek, de én is szeretnék abban a korban élni. Mondjuk örökre nem, de nyaranta szívesen visszamennék egy "retro-nyaralásra".

Egyébként ez az időszak a kapitalizmusban is jobb volt. Az amerikai oldalakon is a 75-84 közötti időt siratja mindenki, szóval a jelenség globális :D

Addig nosztalgiáztok, hogy mindjárt jön egy ....valaki, és jól kioszt benneteket, hogy emiatt a korszak miatt szopunk ma. Nézze meg az ember a sok lumpenproletárt! DD)

Amúgy néhány gondolattal folytatnám a sort:

építőtábor, Zánka, tábortűz, csatos Bambi, egyharmincas lángos, egy forintos óriáskifli, LEO jégkrém, Rakéta porszívó, Trabant,(6 év várakozással),kőszikla állapotú krumplicukor, stb. stb.

És persze 20 évesek sem voltunk....

A gyerekkor mindig szép. Nem is beszélva, hoyg akkoriban micsoda zenék voltak!

Nem kell ahhoz komcsinak lenni, hoyg az ember szeresse a gyerekkorát.

Hidd el nem volt az olyan szörnyü mint ahogy most azt be akarják állitani. A kisember életébe nem mászott bele a politika már a 80-as években- Voltak tabuk és aki betartotta a szabályokat azokat hagyták élni. Speciele amikor Edda koncerten voltam 1983-ben akkor a fenét érdekelt, hogy mi a rendszer.