Ti szívesen élnétek Kádár János Magyarországán?

1968-ban születtem, tehát éltem akkor. És igen, szívesen élnék most is akkor. Például azért mert a jó állások megkapása nem pofára ment. Ha jól tanultam és dolgoztam akkor éreztem hogy megbecsült tagja vagyok a társadalomnak. Ma ha jól dolgozom akkor érzem hogy balek vagyok amiért munkával keresem a pénzt és nem privatizáltam, vagy amiért nem haverom egyik Fideszes sem hogy kaszinóm lehessen online pénztárgép nélkül, vagy mert nem vagyok Felcsúton polgármester. A szüleimmel a becsületes munkánknak köszönhetően a falu leggazdagabbjai voltunk. Ma nem túlzás de senkik vagyunk a 300 vagy netán 1000 hektárt birtokló új földesurak palotájának árnyékában. És ezért sz...rom le a jelenlegi magyar kapitalizmust, mert nem a tisztességes ember az úr benne.

És írom ezt úgy, hogy apám majdnem kuláklistára került mert otthon dolgozott a gazdaságában és beverték a TSz-be. De mindig azt mondta nekem hogy azért becsüli meg a Kádár-rendszert mert ha nem az lenne vagy megszűnne, onnantól a legnagyobb gazemberek lennének a királyok. Sajnos igaza lett.

Egyéni boldogulás szempontjából aki a Kádár Korszakban volt 20-on 30 éves annak még volt esélye, hogy a pártállam intézze el neki, hogy legyen saját háza és megfelelő egzisztenciája.

Aki később pl 85ben 90ben érettségizett azzal már keményen segget törölt a kommunizmus, ezért olyan butthurt népség ez a jellemzően ballib beállítottságú korcsoport.

Akik ekkor születtek, velük meg ez a korcsoport töröl éppen segget.

Egyénileg tehát azt mondom, hogy jobb volt, mint akik a végét illetve az utóhatásait élvezhetik, mint aktív felnőtt, de ez pont a pazarló szocializmusnak köszönhető.

(persze ez az értelmes szakmát választókra moderáltan igaz, rendszerváltáskor is most is tartja magát az az orientációs tanács, hogy akinek esze van mérnöknek vagy orvosnak megy)

'Az 1-esnek meg mondtam h lényegtelen milyen beállítottság, máshonnan nézd.'

Csakhogy ez nem mindenkinél lényegtelen. Én nem tudnék egy napot sem tölteni Kádárék alatt.