Hogy lehet apám barátnőjének megmondani, hogy hagyja el a lakást?

Nos, ez érdekesen alakult. Részben igaza lett azoknak, akik szerint nem akarja igazán, és kár beavatkozni. Odamentünk, és akkor apa már annyira nem sürgette a dolgot, csomót húzta az időt. És rá kellett jönnöm, hogy egyszerűen később se mer a tárgyra térni. A nő bent trónolt köntösben, a tévé harsogott, nekem kellett lekapcsolnom, de hiába néztem apámra, kezdje már el, csak nem tette. Akkor én tettem meg helyette, na erre már megeredt a nyelve, és buzgón helyeselt. A nő hazugsággal vádolta, hogy minden tökéletesen rendben van, csak apám tehet az egészről, mert az ő jelenléte csak jót tesz, bla-bla... Apa mondta hogy kérdezősködött a nő társasházánál, és már visszakapcsolták rég a fűtést, szóval akár vissza is mehet. Amilyen képet vágott erre... később hallottam hogy elővette, mit kémkedett utána. Szóval kicsit kínos volt az egész, mert nekem kellett legtöbbet beszélnem, a nő meg nagyon próbált egyetértést kicsikarni belőlem, hogy hát de tudom milyen az apám... Persze nem hagytam hogy manipuláljon. Amikor felsoroltam apám panaszait, akkor mindkét irányból jöttek a bociszemek, hogy de ilyen nincs is, meg kislányom, én nem is ilyen durván mondtam... Dehogynem. Végül meg lett kérve, hogy költözzön már haza a francba.

Azóta hallottam, hogy nekiállt hazaköltözni, de később beszéltük a férjemmel, hogy ez még jövő ilyenkor is tuti ott fog tanyázni :/