Videokártya számok és valós értékek?

Huh, ez egy összetettebb téma, igen sokat lehet erről írni, néha magam is regényeket írok, ha van rá időm és kedvem.

Lényeg, ahogy ezt számítástechnikában gyakran tapasztalhatjuk a modell nevek vagy a technikai specifikációk önmagukban nem sokat árulnak el az adott termékről, különösen ha különböző felépítésű és generációjú hardvereket akarunk összevetni.

Természetesen a videokártyán is a legmeghatározóbb egység a GPU, amit nem lehet csak egy órajellel leírni, hiszen számos és modellenként különböző mennyiségű és tudású feldolgozó alegység dolgozhat benne....ha ezeket ismerjük, akkor sem biztos, hogy okosabbak vagyunk, ezért van értelmük a tesztoldalaknak (normális, valós teljesítményeket összehasonlító tesztekre gondolok), ahol egyes architektúrák képességei következtethetők ki. Tehát valós teljesítmény összehasonlításra a legjobbak például a hazaii Prohardver cikkek illetve komoly adatbázissal rendelkezik a Techpowerup is, hogy csak egy nagy nevet említsek.

Ergó a GPU-ban lévő számolók milyensége, programozhatósága határozza meg a termék tudását és ezek az órajele szabja meg az elméleti max számítási teljesítményt. Ez mellett vannak textúrázó és raszter alegységek is, amiknek szintén kiszámolható a teljesítményük, de önmagukban nincs értelme, max azonos felépítésű GPU-k mellett érdemes ezeket számolgatni.

Elmondható, hogy minél erősebb a GPU, annál nagyobb memória sávszélességre van szüksége, amit lényegében a VRAM hatásos órajele és az interfész szélessége ad ki GB/s-ban. A GDDR5 előnye, hogy azonos valós órajel mellett kétszer akkora hatásos órajele van, mint pl a GDDR3-nak (ergo 1GHz GDDR3 256bit (2000*256/8) = 1GHz GDDR5 128bit (4000*128/8)). De önmagában ez sem túl beszédes adat, sok múlhat a memóriavezérlőn vagy például a textúra tömörítési eljáráson, hogy ez gyakorlatban mennyit is ér... A videomemória mérete önmagában nem ad a teljesítményhez, sőt alsóbb kategóriákban kizárólag marketing célok miatt pakolnak sok memóriát a kártyákra. Kapacitásban ritkán találkozunk szűk keresztmetszettel az egyes modelleknél (továbbá kérdés lehet, hogy több vagy egy kártyás rendszert szeretnénk és mekkora felbontáson, hány monitorral). A hűtés fontos dolog lehet, bár a teljesítményt nem befolyásolja.

A kártyák számozása. Itt figyelembe kell venni, hogy nem érdemes a számokat összegszerűen összevetni, mert az elnevezések a következőképpen épülnek fel:

az első számjegy a generáció, míg a második a teljesítmény kategória, a harmadik meg azon belül egy kisebb teljesítmény szint. Mivel egy generáció váltásban lehetnek átnevezések vagy komoly újítások is, így az első számjegy keveset árul el a kártyáról. A második a legfontosabb, minél nagyobb, annál jobb! Egy újabb generációs, de alsóbb kategóriás modell nem biztos, hogy hozza az előző generáció magasabb kategóriás chipjének a szintjét...ha több kategóriányi eltérés van, akkor pláne...például egy negyedik generációs felsőbb kategóriás HD4870 biztosan sokkal erősebb, mint egy ötödik generációs, de alsó kategóriás modell a HD5450.

A HD4770 egy érdekes kártya volt. Egyben ez volt az első 40nm-es chip és GDDR5 memóriákat kapott 128bit mellé. Lényegében az volt benne a vonzó, hogy a HD4850 teljesítményével versenyzett, de csak a 4670 fogyasztását hozta! Előállítási költségben is jobb volt a gyártónak (128 bit, alacsonyabb csíkszélesség), mint a 4800-as modellek, így jobb profitot is lehet róla akasztani. Mindenképpen erősebb kártya a 4770, mint az 5670, ami még a HD4830 szintjét sem hozza. Igaz az 5670 támogat DX11-t, de gyakorlatban ez nem nagy előny, mert eleve nem túl erős kártya komolyabb címek magas részletességű futtatásához. Ebben az esetben a DX11 csak formális előny.

Mivel a két chip alapvető felépítése hasonló (VLIW5 architektúra), így nagyjából össze is hasonlíthatjuk a paramétereket:

5670 vs 4770

számoló egységek (aka stream processzorok vagy egyesített shaderek): 400 vs 640

GPU órajele: 775MHz vs 750MHz

Az ebből számolható elméleti számítási teljesítmény (GFLOPS): 620 vs 960

Textúrázó alegységek: 20 vs 32

ROP alegységek: 8 vs 16

mem sávszél (GB/s): 25,6 (DDR3) vagy 64 (DDR5) vs 51,2