Javában mikor ajánlatos/kötelező használni a static kulcsszót? Esetleg ha elmagyaráznátok egy példán keresztül, hogy mikor van értelme az nagyon jó lenne.

static kulcsszó azt jelzi, hogy osztály szintű az adott változó/metódus. Előbbi esetén az összes példány hozzáfér, úgy tudja módosítani, mintha csak sajátja lenne, de értelemszerűen mindenhol a legutolsó érték lesz a mérvadó.

Statikus metódus esetén nem kell példányt létrehozni adott tagfüggvény meghívásához, azt közvetlenül az osztályon meg lehet tenni. Értelemszerű, hogy ebben az esetben a metódusból nem tudsz hozzáférni a példányok nem statikus metódusaihoz.

Példa legyen (mindkettőre) a singleton pattern: ennek segítségével meg tudod oldani, hogy adott osztályból csak egy példányt lehessen létrehozni (refractoros varázslatoktól most tekintsünk el:)).

class MyClass {

static MyClass s_instance;

private MyClass (){//} //privát konstruktor, hogy ne lehessen máshonnan példányosítani

static MyClass Instance() {

if (s_instance == null) {

s_instance = new MyClass();

}

return s_instance;

}

}

Másik példa lehet pl Utility osztályok metódusai, amelyek bizonyos segédfunkciókat foglalhatnak egységbe...